vissza a főoldalra

 2014.04.18. 

Az ukrán hadsereg, az ukrán államháztartás nem kész semmiféle hadműveletre

Feladatunk, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon, s megkapja azokat a jogokat, amely megilleti az európai kisebbségeket

Március 28-án ismét ostrom alá vették az Ukrán Parlamentet. A Jobboldali Szektor vezérletével tüntetők százai vették ostrom alá az ukrán Legfelső Tanács épületét. Arról is szólnak a hírek, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő személyesen adott parancsot arra február 20-án, hogy a biztonsági erők nyissanak tüzet a kijevi tüntetőkre.

 Mennyire kiélezett a helyzet Ukrajnában, és a kárpátaljai magyarok körében mennyire nő a félelem? – kérdezem Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét.

 –Ukrajna fiatal állam, amely még mindig alakulóban van. Mindez, és az ország geopolitikai helyzete rányomja arra a bélyegét mindarra, melyek ma Ukrajnában történnek. A kárpátaljai magyarság az ország legnyugatibb szegélyén él, és természetes az, hogy a forradalmak, a válságok mind kihatnak közösségünk életére. Éppen ezért tapasztalható a magyarságunk körében feszültség és félelem is. Aki történelemmel foglalkozik, olvassa a napi sajtót, tudja, hogy a kárpátaljai magyarság a Kárpát-medencében 1919-től a legnehezebb sorsot érte meg.

 Fiatal állomról beszél, de Ukrajna nemzetállam is?

 –Ukrajna igen soknemzetiségű ország. Még amikor az állam függetlenné vált, egy angol lapnak azt nyilatkoztam: „Ukrajna csak abban az esetben képes fennmaradni, ha olyan demokratikus, európai jogállam lesz, amely tiszteletben tartja a kisebbségek jogait is. Ha ez nem történik meg, akkor folyamatos válságoknak lesz kitéve” Ez a „jóslatom” beigazolódott. A kisebbségi jogok garantálása a kárpátaljai magyarság elvárása, ami jelenleg megegyezik a vezető európai hatalmak kívánalmaival. Hiszen minden európai demokratikus jogállamban tiszteletben tartják a nemzetiségek, a kisebbségben élők jogait.  

Többen attól tartanak, hogy magyarokat is kivezényelnek a Krímbe. S eszembe jut Ady –versének néhány sora: „bajban van a messze város. Gyürkőzni kell a Halállal.”

 –Krímbe legföljebb eddig nyaralni mentek el a kárpátaljai magyarok. Én úgy látom, hogy nem tör ki a háború Oroszország és Ukrajna között. Az ukrán hadsereg, az ukrán államháztartás nem kész semmiféle hadműveletre, és ezt nem is engedik meg a nyugati hatalmak. Egyelőre Krím státusza bizonytalan. S abba is gondoljunk bele, hogy Oroszország atomnagyhatalom, és ezért igen kockázatos lenne belekezdeni egy háborúba. Az is tény, hogy Oroszországgal több nyugati, EU-s ország kötött nagyvolumenű gazdasági megállapodást. Bizonyára a krími események kihatnak majd az ukrajnai választásokra, és megváltozik az ukrán hatalmi réteg összetétele. A krími –kérdés korábban is foglalkoztatta a politikusokat, de csak most kerültek napfényre. Remélem, hogy az EU, a vezető nyugati hatalmak, Oroszország és az EU kellőképpen bölcs megoldást talál ennek a konfliktusnak a rendezésére 2014-ben, száz évvel azután, amikor Ferenc József azt írta a „népeihez” írott szózatában: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”.

 Julija Timosenko volt miniszterelnök is mindent megfontolt akkor, amikor arra szólította föl a Nyugatot, hogy segítsen Ukrajnának katonai védelmének megerősítésében?  

–Timosenko jelenleg elnökjelölt, és semmilyen közjogi tisztséget nem tölt be. Ezért az ilyen kijelentéseket a helyükön kell kezelni.

 Igaz, hogy több százan menekültek át Kárpátaljáról Magyarországra, miután pánikhangulat alakult ki a besorozás miatt?

 –A pontos létszámról nincs hiteles információnk. A jelenlegi tömegkommunikációs eszközök sem mindig autentikus híreket jelentettnek meg a meneküléssel kapcsolatban. Valóban volt egy kisebb pánikhangulat, és a helyi magyar fiatalok egy része átment Magyarországra, de, mikor látták, hogy nem kell tartaniuk a besorozástól, visszatértek Kárpátaljára. Nem tagadom: vannak, akikben él a félelem, de a kárpátaljai magyarság szülőföldjén szeretne boldogulni, és bízik abban, hogy pozitív irányban is bekövetkezhetnek változások.

 A szülőföldön való boldogulás nem lehet könnyű. Azért sem, mert Kárpátalja egyik kormányzóhelyettese az az Oleg Kucin, aki két társával 2011-ben felgyújtotta a vereckei honfoglalási emlékművet.

 –A szélsőséges Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három vezetőjét, Oleg Kucin elnököt és helyettesét, Ruszlan Polivkát, valamint Tamas Lelekácsot, az ungvári városi szervezet elnökét az ukrán büntetőtörvénykönyv 296. paragrafusának 2. része alapján csoportosan elkövetett garázdasággal vádolták. És Kucint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Jelenleg pedig a helyi koalíciós állapotok tükrében megyei kormányzóhelyettes lett. Úgy vélem, hogy valamennyi ukrajnai pártnak, így a Szvobodának is el kell azon gondolkoznia, hogy milyen irányban akar politizálni. Az ország lakosságának döntő többsége és a demokratikusnak mondott pártok ezt az irányt az európai integrációban látják. Aki pedig az EU-hoz szeretne tartozni, annak tudnia kell, hogy az ilyen gyújtogatások nem férnek bele az európai normákba.

 Kárpátalja megye ügyésze utasította az illetékes ukrán szerveket, hogy kövessék figyelemmel minden párt és szervezet nyilatkozatait azzal kapcsolatban, hogy tartalmaznak-e az ukrán állammal szembeni szeparatizmusra való felhívást. Ez a magyarok, vagy más nemzetiségek elleni intézkedés?

 –Egy olyan államban, amely krízishelyzetet él meg, s amelynek egy részét annektálni akarják, az ilyen felvetések érthetők. A kijevi vezető viszont politikusok úgy vélik, hogy a hatalmat decentralizálni szükséges. Akik pedig féltik Ukrajna területi egységét, jóval drasztikusabban reagálnak különböző dolgokra. Azt pedig egyre többen belátják, hogy a valódi önkormányzatiságot, a valódi önszerveződést meg kell valósítani. Ha ez nem történik meg, akkor nem jósolok szép jövőt ennek az országnak.

 Mindezt azért kérdezem, mert a megye kormányzója szerint „Kárpátalján nincs támogatottsága az egyes magyar szervezetek nemzeti-kulturális autonómiával és kettős állampolgársággal kapcsolatos szeparatista nyilatkozatainak, s provokációjukra az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak (SZBU) kell reagálnia”. Ezt megfélemlítésnek lehet értelmezni?

 –Ilyen feszült helyzetben több nyilatkozat jelenik meg. Azóta a kormányzó úr visszakozott, és finomított álláspontján. A kormányzó fiatal, tehetséges ember, de még nincs felvértezve kellő politikai tapasztalattal.

 Tárgyaltak ezzel kapcsolatban a kormányzóval?

 –Nem, mert ilyen megkeresést tőle nem kaptunk. Természetesen Magyarország figyelemmel kíséri az ukrajnai és a kárpátaljai eseményeket. Martonyi János külügyminiszter ki is jelentette Kárpátalján, hogy „minden esetben hangosan fogunk szólni, a legkisebb sértést, atrocitást sem hagyjuk szó nélkül.” És az ukrán külügyminiszter Martonyi úrnak elmondta: lehető leghamarabb szeretnék aláírni az EU-val a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodást. Martonyi János pedig elvárja, hogy az ukrán vezető politikusok a kisebbségek jogállását tartsák tiszteletben.

 A KMKSZ-nek ebben a kritikus, háborús helyzetben mi a fő feladata?

 –A KMKSZ demokratikus érdekvédelmi szervezet, amely az országos feszültséget gerjesztő viszonyok mellett megtartotta a legitim tisztújító nagygyűlést. Azt hangoztatjuk: lesz megoldás a válságra, természetesen nem lesz könnyű ezt a problémát orvosolni. A mi feladatunk az, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon, intézményrendszerét bővítse, s megkapja azokat a jogokat, amely megilleti az európai kisebbségeket.

Medveczky Attila