vissza a főoldalra

 2014.04.25. 

Vona Gábor mint kockázat

Szándékosan a választások utánra hagytam ezt a cikket, hogy ne lehessen a kampány részének tekinteni és ne lehessen annyival elintézni, hogy le akarom járatni a Jobbikot.

Vona Gábornak van spirituális vezetője. Méghozzá Baranyi Tibor Imre, aki magát a tradicionális létszemlélet filozófusának, tanítójának vagy papjának tartja. Kinek mi tetszik.

A tradicionális létszemlélet egy René Jean-Marie Joseph Guénon nevű francia szerző találmánya, aki tulajdonképpen a XX. század elejének hatalmas változásait nehezen feldolgozó korosztály szellemi útkeresésének tipikus példája. Guénon volt szabadkőműves páholy tagja, majd a szabadkőművesség ellen fordult, korán belépett a misztikus tanokat hirdető, de lényegében a szabadkőművesség eszméjén alapuló Martinista rendbe, foglalkozott a buddhizmussal és a keleti misztikával, majd áttért az iszlámra és ezen belül is a meglehetősen képlékeny szufizmus felé fordult.

Guénon tehetséges ember volt, jól írt és megtestesítette a kereszténység fokozatos visszaszorulása utáni nyugati ember szélsőséges kétségeit. Szellemtörténetileg a Nietzsche utáni időszak, a keresztény transzcendens megdöntésére tett kísérlet utáni kiüresedésre adott egyik érdekes, de kissé túlzottan szintetizáló válasznak látszik Guénon filozófiája. Ha beszélhetünk egyáltalán egységes filozófiáról.

Magyarországon az ún. tradicionális létszemléletet a szintén állandó útkereséssel bajlódó Hamvas Béla honosította meg. Hamvas a második világháború előtt nem tudott valódi szellemi iskolát alapítani. Szabó Dezső teltházas előadásai, Németh László nagy hatású esszéje vagy Zsilinszky Endre politikai aktivitása mellett Hamvas Béla gyakorlatilag hatás nélküli maradt.

Jellemező, hogy a második világháború után belépett a kommunista pártba, azonban miután szembe ment Lukács Györggyel, szellemi száműzött lett. Hatalmas életművét a nyolcvanas évek végén fedezték fel újra, és az útkereső fiatal értelmiség egyik kedvenc szerzőjévé avanzsált.

Az 1941-es születésű László András 20-as évei elején kapcsolatba került a buddhista misszióval, majd felvételt nyert a református teológiára. Ezután nem sokkal letartóztatták és négy hónapra el is ítélték. 1963-ban ismerkedett meg Hamvas Bélával. Hamvas hatására kezdett el foglalkozni a már említett Guénonnal és a talán még eklektikusabb Julius Evolával. László András megítélésére nem vállalkozom. Vona Gábor és úgy általában a Jobbik spirituális vezetését ellátó Baranyi Tibor Imre a fent említett László András tanítványa. Azon túl, hogy a Jobbik frakció keretéből jelentős összegeket fizettek ki a spirituális tanácsokért, Baranyi hatása Vonára egészen megdöbbentő.

Országos publicitást kapott, hogy Vona, a március 15-i beszédében kijelentette, hogy ő bizony kész meghalni a hazáért. Ócska hősködésnek tűnt ez akkor, csakhogy ennél sokkal súlyosabb a helyzet.

A Baranyi által hirdetett tanok egyik sarkalatos eleme, hogy Krisztus óta tudható, hogy aki vezető akar lenni, és a jó „hatóerők” ( ez Baranyi egyik legfontosabb terminus technikusa) szolgálatában áll, azt a mai világban megölik. Ezt addig mondogatta Vonának, míg a 20 százalékos parlamenti párt elnöke egy Baranyival tartott közös előadásán kifejtette: ha nem ölik meg a küldetése végén, akkor felvetődik annak a kérdése, hogy valamit rosszul csinált.

Hogy Baranyi tagadja az evolúciót, hogy a nemzeti radikalizmust – valamiféle homályos etimológiai fejtegetés eredményekén – kiheréli, sőt eljut odáig, hogy Zsilinszky Endrétől Csurkáig rosszul tudták a nemzeti radikalizmus lényegét, de majd ő most megmondja nekünk a tutit, kénytelenek voltunk lenyelni. Nem az első született okos ezen az oldalon. Hogy varázslókkal, mágusokkal, Harry Potter történetét és a Da Vinci kódot együtt is felülmúló képtelenségekkel hülyíti a hallgatóságot, az önmagában még elnézhető. Az Édesvíz Kiadó összes könyve hasonló badarságokkal van tele. De hogy egy parlamenti párt elnöke, melyre egymillióan szavaznak, meggyőződéssel vallja, sőt szakszövegként használja Baranyi zagyvaságait, az eleddig példa nélküli.

Vona Gábor és Baranyi közös előadásában az introvertált pártelnök megnyílik. Elborzadva vettem tudomásul, hogy Vona tényleg hisz ennek a sajátos figurának, hogy nem hazudik, Vona Gábor, a Jobbik elnöke tényleg képtelen elolvasni szépirodalmi műveket, és tényleg komolyan gondolja, hogy ha jól csinálja a dolgát, akkor a végén megölik.

Sokáig értetlenül álltam a Vona-jelenség előtt. Novákról, Szegedi Csanádról, Szabó Gáborról és a többiről pontosan lehetett tudni, hogy kik. De Vonában volt valami érthetetlen, valami zavaró. Most értettem csak meg, hogy a Jobbik elnökét valami eleddig rejtett, képtelen belső harc, valami a világot leegyszerűsítő és számára is emészthető magyarázat iránti igény hajtja.

Ezt a magyarázatot egy elképesztő, Baranyi által világnézetnek nevezett egyvelegtől várja. Olyasmi ez, mint a kabbala tan. Valami misztikus katyvasz, melyben találhatók valóban filozófiai elemek, találhatók Hamvas és szellemtörténeti elődei, az említett Evola és Guenon írásaiból összeszedett töredezett struktúrák, melyek komolyságát görög és latin kifejezések hivatottak igazolni: metafizika, transzcendens, szolipszizmus. És mindez nyakon van öntve némi Árpád-sávos mázzal, áriaelmélettel, a háttérben pedig ott húzódik Wass Albert összes művének borítója, mert az elnök szépirodalmat ugye nem szeret olvasni.

Ezt a filozófiai Frankensteint az őszintén pislogó barna elnöki szempár mögé Baranyi Tibor Imre szerelte be. 900 ezerért foglalkozásonként.

Bár Vona és Baranyi közös előadását nézve azt gondolnánk, hogy ez olyan szintű kreténség, melyet épeszű ember csak kiröhöghet, de a valóság sajnos egészen más. Jóravaló fiatalok hallgatják szájtátva a komolykodó zugfilozófust és elámulnak, hogy Vona Gábor, a párt elnöke, aki rendszeresen szerepel a tévében, ott ül a parlamentben, találkozik Orbánnal, szóval ez a celebritás tízpercenként ajnározza a nagy tudású Baranyit. Hát micsoda nagy gondolkodó lehet, ha még Vona is felnéz rá!

Ez bizony tragédia. Ez a métely gyorsan terjed, ez képes beleülni a fiatalok lelkébe. Ismerős dolgok vannak benne, olyanok, amiket a tévében is lehet látni. Gonoszok, jók, hatóerő, varázslók, ördögök és angyalok, keleti filozófia, tantra, valamint egyéb hollywoodi kellékek. Vannak apróbb szépséghibák is, mondjuk, amikor Baranyi mestere, László András arról beszél, hogy Haynau tevékenysége teljesen jogos volt, és a 48-49-es szabadságharc valójában a tradíció elleni lázadás, és mint ilyen a „sötét hatóerő” műve. De ezeken hamar túllendül az ifjú elme.

Azt látják, hogy ez a fiatalember, Vona Gábor őszinte, hisz valamiben és ráadásul sikeres is. Egy nagy pártot vezet. Azt látják, hogy Vona mellett ott ül ez a furcsa, komor ember, aki sok ismerős dologról beszél. Beszél Krisztusról, beszél arról, hogy jónak kell lenni és beszél mindenféle könnyen megérthető és elképzelhető világról és tudati szintről. Egy olyan világról, ami ugyan kicsit fantasztikus, de hát az X akták is milyen jó sorozat volt. Lehet, hogy abban is voltak igazságok.

És beszél arról, hogy itt a kész megoldás, amit ő tud. Hogy igen, ha igazi vezető akarok lenni, akkor nem szabad félni a haláltól, sőt akkor leszek igazi vezető, ha a végén megölnek. Ott van Vona Gábor, a párt elnöke, akire egymillióan szavaztak, ő is megerősítette.

Megerősítette egy olyan világban, ahol szinte semmilyen kapaszkodó sincs. A világ rohamosan változik, a tudományágakról sorra derül ki, hogy tévedtek. Tévedett a közgazdaságtan, a jogtudomány, nap-nap után hallunk az orvostudomány kudarcairól és eleve, szinte minden kétségbe vonható. És akkor itt van, itt megkapom a kész megoldást. Kell ennél jobb?

Ha a politika valóságát nézzük, akkor a Jobbiknak ma tényleg nincs semmi jelentősége (lásd alul). De ha a Jobbik követőinek, a különböző kóklerségeket tátott szájjal hallgató fiataloknak az elméjét ezek az egymillió szavazattal hitelesített kreténségek megfertőzik, annak kiszámíthatatlan következményei lehetnek.

Majd kesereghetünk, hogy miért szolgált ki egy főiskolai docens, jelesül Balczó Zoltán, vagy egy református lelkész, jelesül ifjú Hegedűs Lóránt egy ilyen súlyú kóklert. Miért nem mennek oda Vonához, hogy te Gábor, ez egy gigantikus baromság, küldjük már haza ezt a komolykodó dilettánst.

Majd amikor az első halottakkal szembesülünk, akik azért haltak meg, hogy Baranyi elméletének megfeleljenek, hogy ők is krisztusi magasságokba emelkedjenek, hogy ők is igazi vezetők legyenek, mint Vona Gábor, akkor majd ellamentálhatunk ezen. De talán addig is tehetnénk valamit.