vissza a főoldalra

 

 

 2014.08.01. 

Az uniós agrártámogatás 1,9 milliárd euróval nő 2014–2020 között

Az agrártárca az összes lehetséges fórumon következetesen kiállt az agrárbüdzsé szintjének megőrzése mellett

A Magyarországra jutó európai uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősorban a közvetlen támogatások összege emelkedik. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szerkesztőségünk kérdésére elmondta: nehéz helyzetben lenne a hazai költségvetés, ha a nettó 25,8 milliárd eurót nemzeti forrásból kellene pótolni, hiszen a mezőgazdaságban szükség van támogatásokra és az egyéb fejlesztések megvalósításai is elképzelhetetlenek lennének pusztán a magyar adófizetők pénzéből.  

Milyen hazai lobbitevékenység előzte meg azt, hogy 2014-től ilyen jelentős összeggel növekedjék az EU-s agrártámogatás összege?

 – Meg kell jegyeznem, hogy a tárgyalások a teljes közösségi költségvetésről szóltak, és a tárgyalások során a kormány elsődleges célja a teljes magyar pozíció javítása volt, csak ezt követően merülhettek fel a részterületek igényei. Az ország szempontjából kifejezetten sikeres volt a végső, maratoni hosszúságú tárgyalás, már egyébként is kedvező pozíciónkat egyértelműen sikerült továbbjavítani. Míg eljutottunk a tárgyalások finisébe – természetesen – azokkal az országokkal egyeztettünk sűrűn, amelyek szintén érdekeltek voltak a többéves költségvetési keret (MFF) 2. fejezete (Mezőgazdaság, vidékfejlesztés) költségvetésének szinten tartásában. Ilyen szövetséges volt pl. Franciaország. De az is igen fontos volt, hogy az agrártárca az összes lehetséges fórumon a kezdetektől fogva következetesen kiállt az agrárbüdzsé – legalább az EU Bizottság által javasolt – szintjének megőrzése mellett.

 Ez a növekedés mennyire kirívó, ha a V4-eknek ítélt uniós agrártámogatást vesszük alapul?

 – Ez továbbra is azt jelenti, hogy például a közvetlen támogatások terén az egy hektárra jutó támogatás továbbra is Magyarországon a legmagasabb. Hazánk már 2013-ban is az EU tagállamok átlagán állt ezen a téren, míg például Szlovákia, Lengyelország még az EU-átlag 90%-át sem érte el.

 Ezzel a támogatási összeggel elérhető, hogy Magyarország versenyben maradhasson a többi tagállammal, hogy megerősíthesse a kis- és közepes családi vállalkozásokat?

 – Magyarország a kormány korábbi döntése alapján a területalapú támogatási rendszerben (SAPS) marad 2020 végéig. Ez azt jelenti, hogy a támogatások egy részét a SAPS adja, míg egy jelentős hányadát az ún. zöldítési komponens teszi ki. A zöldítési követelmények túlmutatnak a gazdák által már ismert kölcsönös megfeleltetési követelményeken. E két komponens együttesen nagyságrendileg a jelenlegi SAPS-szal megegyező támogatást jelent. A SAPS és a zöldítés hektáronkénti összege az egész országban azonos lesz a gazdaság méretétől függetlenül. Az egészen kis területen gazdálkodók beléphetnek a kisgazdaság támogatási rendszerbe, melynek keretében éves átalánytámogatásban részesülhetnek a termelők legfeljebb 1250 euróig. Az induló fiatal gazdák most első ízben az I. pillérben is kaphatnak plusztámogatást az első 90 hektárig. Az új rendszer mindenképpen kedvező lesz azoknak az állattartóknak, zöldség-gyümölcs termesztőknek is, akik idén vagy jövőre kezdik meg termelésüket, hiszen a termeléshez kötött támogatások nyújtásának lehetősége megnőtt, minden évben az adott évi termelésen alapul, már nem történelmi referenciákhoz kapcsolt lesz.

 Államtitkár úr szerint, akik azt hangsúlyozzák, hogy ki kell lépni az EU-ból, azok naivak, vagy tudatosan becsapják a gazdákat, a vidéken élőket?

 – Lehetséges, hogy mindkettő. Könnyű, sőt egyes körökben népszerű „tudatlanul” az EU-t szidni, de még jobb az uniós támogatásokat felvenni. Akik ilyesmit hangoztatnak, azok egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent Magyarország számára a nettó kedvezményezetti pozíció. Pedig ez azt jelenti, hogy Magyarország a 2014–2020-as periódusban 25,8 milliárd euróval többet kap vissza az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet. Tehát majdnem négyszeresét kapjuk az általunk befizetett pénznek. Nehéz helyzetben lenne a hazai költségvetés, ha a nettó 25,8 milliárd eurót nemzeti forrásból kellene pótolnia, hiszen a mezőgazdaságban szükség van támogatásokra és az egyéb fejlesztések is nehezen lennének elképzelhetők pusztán a magyar adófizetők pénzéből.

 Az 1,9 milliárd eurós növekedésen belül mely támogatások összege emelkedik lényegesen?

 – A közvetlen támogatások teljes összege emelkedik 35%-kal az előző pénzügyi periódussal összehasonlítva.

 Mennyire bővül a termeléshez kötött támogatások lehetősége?

 – Eddig uniós forrásból az úgynevezett. különleges támogatásoknál volt lehetőség az éves pénzügyi keret 3,5%-át ilyen módon kiosztani. Korábban a tej- és a rizságazat részesült ebben a támogatásban. 2015-től lehetőség lesz az éves pénzügyi forrás 13%-át termeléshez kötötten nyújtani a tagállam által érzékenynek ítélt ágazatok (pl. állattenyésztés, zöldség-gyümölcs) fenntartására. Ezenkívül plusz 2%-ot fordíthatunk kizárólag fehérjenövények támogatására.

 Az FM-nek mekkora beleszólása van abba, hogy az uniós összeget milyen területek megsegítésére fordítsa?

 – Megfelelő indoklással gyakorlatilag az EU-ban eddig termékpályával rendelkezett ágazatok között lehet felosztani, széles körű skálán lehet választani a preferált növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok közül.

 Miért döntöttek úgy, hogy az előző évekhez képest a zöldség-gyümölcs ágazat kapja majd a megnövekedett finanszírozási mozgástéren belül a legnagyobb támogatási összeget?

 – Zöldség-gyümölcs támogatást eddig csak egy szűk körnek tudtunk nyújtani. Uniós forrásból volt eddig támogatható az ipari paradicsom és egyes bogyós gyümölcsök, de a támogatások alapja egy múltbéli referenciaidőszak volt. A különleges támogatások között szerkezetátalakítási programban vehettek részt zöldség és gyümölcstermesztők. Ehhez nemzeti program is kapcsolódott, itt bizonyos munkaóra ráfordítást vagy árbevételt kellett igazolniuk a termelőknek a támogatás elnyeréséhez. Meglátásunk szerint azonban nyitni kell ebben az ágazatban, ha a magyar fogyasztókat minőségi magyar alapanyagokkal kívánjuk ellátni, továbbá ebben a szektorban is van növekedési potenciál a foglalkoztatottságot illetően.

 Tehát évente 1,27 milliárd euró közvetlen támogatás jut Magyarországnak. Ebben a fiatal agrárgazdák mezőgazdasági tevékenységének elindítását segítő programok is szerepelnek?

 – Az I. pillérben, vagyis a közvetlen támogatásoknál nem programok vannak, hanem jogcímek. Mint az előzőekben említettem a fiatal gazdák első 90 hektárjukig kaphatnak plusztámogatást.

 Az elosztásokkal kapcsolatban tárgyalnak a különböző szakmaközi szervezetekkel?

 – Természetesen, szoros kapcsolatban állunk a szakmaközi szervezetekkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.

 A Jobbik szerint az „új ciklusban az EU közös agrárpolitikáját biztosító kiadások 13,4 százalékkal csökkennek, a közvetlen kifizetések még nagyobb mértékben. A magyar növekmény magyarázatát a csatlakozási feltételeink egyik leghátrányosabb tétele adja.” Mi erről államtitkár úr véleménye?

 – Azt még a Jobbik sem vitathatja, hogy míg a KAP költségvetése 11%-kal csökkent, addig Magyarország a sikeres tárgyalások eredményeként növelte részesedését ebből a kisebb tortából. A 2007–2013-as időszakhoz képest, amikor 2,4% volt a részesedésünk az EU-s büdzséből, ez az arány a mostani ciklusban 3,2%-ra nőtt. Attól, hogy a csatlakozásnál a fokozatos felzárkózást fogadták el, senki sem volt boldog, de most azt kell nézni, hogy a 2013-ban elért 100%-os szintet sikerült megőrizni a következő 7 éves időszakban és ezzel a magyar gazdák némi időt nyernek a felkészülésre a 2021-től kezdődő időszakra, amikor már egész biztosan nehezebb lesz megvédeni az agrárköltségvetést.

 

Medveczky Attila