vissza a főoldalra

 2014.08.01. 

A hungarikum - mozgalom sikerre ítélt vállalkozás

Minden nemzet számára fontos, hogy tisztában legyen saját kincseivel

Már 346 településen alakult meg a települési értéktár bizottság. Az idén 144 millió forint állt rendelkezésre a hungarikumok megőrzésére, 114 pályázónak ítéltek meg támogatást.

Szerkesztőségünk vendége V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.

 Milyen üzenete van annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkársági szinten foglalkozik a hungarikum-kérdéskörrel?

 –Nagyon fontosnak tartom, hogy az államtitkárság nevében is megjelenik a hungarikumok ügye, ez is jól mutatja, hogy felértékelődött a szerepük. A hungarikum törvény már önmagában is hungarikumnak számít, hiszen olyan szabályozást alkottunk, ami hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló.  Lépésről-lépésre alakul ki és épül fel az a kormányzati intézményrendszer, amely egy rendkívül összetett kihívásnak tesz eleget. Ebbe beletartozik a nemzeti értékek azonosítása, rendezése, népszerűsítése, fenntartása és védelme, illetve a nemzeti egység és tudat erősítése. A tavalyi esztendő fő feladata a működési feltételek alapvető megteremtése és a piramis elven működő szervezeti struktúra kialakítása volt. Már a kezdeti tapasztalatok is rávilágítottak arra, hogy a nemzeti értékekkel kapcsolatos feladatok megvalósítását szükséges a kormányzati struktúra szerves részévé tenni. Így született meg a döntés arról, hogy a hungarikumokkal kapcsolatos tevékenység legyen kiemelt államtitkársági feladat.

 A hungarikumok sorába nem csak élelmiszerek, növények tartoznak, hanem úgynevezett szellemi „termékek”, örökségek is. Így hungarikum gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, a táncház módszer, s a matyó népművészet is. Többször olvasni olyan cinikus megjegyzéséket, hogy az FM mennyire illetékes a szellemi örökségek hungarikummá kinevezésében. Mi erről a véleménye?

 –Fontos kiemelni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium ebben a kérdésben tárcaközi feladatot lát el, így volt ez már az előkészítő munkák során is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szorosan együttműködünk minden olyan kormányzati szervvel és háttérintézménnyel, amelynek bármilyen szerepe van a törvény végrehajtásában. A hungarikumok ügyében egyszerre érintett szinte valamennyi tárca, hiszen nagyon színes a paletta: vannak szellemi, kulturális örökségek, világörökségi helyszínek, néphagyományok, művészeti értékek, de vannak természeti, vagy éppen épített környezeti értékek, műszaki, tudományos, a mezőgazdasággal, az élelmiszerekkel, de a gasztronómiával, vagy turizmussal kapcsolatos értékek is. Pont az a törvény legfőbb különlegessége, hogy közös ernyőt von minden, a magyarság egésze számára fontos érték fölé. Ráadásul mindezt úgy teszi, hogy tiszteletben tartja az egyes szakterületeken folyó, tudományosan megalapozott gyűjtő és rendszerező munkákat, sőt azok eredményeire nagy mértékben épít.

 Hogyan értékeli a hungarikum-mozgalom elmúlt egy esztendejét?

 –A tavalyi, a kibontakozás éve volt a hungarikum-mozgalom életében. Megalakult a Hungarikum Bizottság, létrejöttek a szakbizottságok, elkészítettük a törvény végrehajtását szabályzó kormányrendelet tervezetét, meghirdettük és döntöttünk a hungarikum védjegyre kiírt pályázatról. Emellett segítettük a helyi értéktár bizottságok megalakulását, előkészítettük és lebonyolítottuk az első vissza nem térítendő pályázati kiírásunkat, melynek eredményeként 135 pályázót támogattunk. Megszerveztük az első Hungarikum Gálát a Budapesti Operettszínházban mintegy 900 fő részvételével, kiadtuk a 2013-as év hungarikumait és kiemelkedő nemzeti értékeit bemutató exkluzív évkönyvünket, elindítottuk a www.  hungarikum. huweb-oldalt, megjelentünk a facebook-on és számos helyszínen, valamint a médiában népszerűsítettük a hungarikumokat. Mindezt egy alig ötfős titkárság támogatásával sikerült megvalósítani, és úgy gondolom, hogy joggal lehetünk elégedettek.

 El lehet mondani azt, hogy olyan értékek összegyűjtéséről beszélhetünk, amelyek önazonosságunk hordozói?

 –Minden nemzet számára fontos, hogy tisztában legyen saját kincseivel: mindazokkal a tárgyi, szellemi, kulturális, hagyományőrző, tudományos és művészeti értékekkel, amelyek létrehozásában és fenntartásában is aktívan közreműködött. Minden olyan értéknek helye van a nemzeti értékek gyűjteményében, amely akár egy kisebb vagy nagyobb közösség, vagy éppen a nemzet egésze szempontjából jelentőséggel bír. Lehet szó egy kisebb csoport, közösség számára fontos kiválóságról, ezeket a települési, megyei, határon túli értéktárakba gyűjtjük és regisztráljuk. Vannak egy-egy szakmához kötődő egyedülálló teljesítmények, ezeket az ágazati értéktárakban tartjuk nyilván. Vannak a magyarság egésze szempontjából is fontos, kiemelkedő nemzeti kincsek, ezek helye a Magyar Értéktárban található. A piramis csúcsán azok a kiemelkedő nemzeti értékek állnak, amelyek ezen kívül különleges, csak ránk jellemző örökséget, adottságot, tudást, csúcsteljesítményt hordoznak, világszerte ismertek és elismertek - ezek a hungarikumok.

 Tehát nemzetstratégiailag is fontos a magyar értékek védelme?

 –Ez egy tökéletes kifejezés a munkánkra. Hiszen itt nem csupán egy rendszerezésről van szó, sokkal inkább arról, hogy a már megismert értékeinket a hétköznapi, gazdasági és kulturális életünk aktív „szereplőivé” tegyük. Nagyon fontosnak tartom, hogy amit lehet, hasznosítsunk a hagyományainkból, alakítsuk a mai kor elvárásaihoz és mutassuk be a világnak. A hungarikum-mozgalommal egy olyan össznemzeti gyűjtő és megújító folyamatot indítottunk útjára, amelybe aktívan bekapcsolódott a világban élő magyarság. A közös munka eredményeként gazdasági és kulturális együttműködések sorozata születhet meg a terveink szerint.

 Meghatározták-e, hogy összesen mennyi hungarikum lehet, vagy a kritériumrendszernek való megfelelés az egyedüli döntő?

 –Sem a hungarikumok, sem pedig az értéktárakban szereplő örökségeink száma nincs kőbe vésve. Hiszen éppen az a célunk, hogy bárki javasolhasson, kezdeményezhessen, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a Hungarikumok Gyűjteménye áttekinthető, követhető, könnyen kezelhető maradjon. Ezt garantálja a Hungarikum Bizottság, amely azon őrködik, hogy a gyűjteménybe tényleg csak a legjobbak kerülhessenek.

 Ha egy terméket hungarikumnak nyilvánítottak, akkor annak megóvása milyen kötelezettségekkel jár?

 –Tekintettel arra, hogy a hungarikumok az egész magyarság közös, kiemelkedő értékeit testesítik meg, mindannyiunk közös érdeke, hogy vigyázzunk nemzeti örökségeinkre. Természetesen az állam a rendelkezésére álló jog eszközökkel gondoskodik arról, hogy ezek az értékek fennmaradjanak.

 Mit lehet tenni a hungarikumok bel-és külföldi széleskörű megismertetése érdekében?

 –Kiemelten fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben megismertessük nemzeti értékeinket idehaza és külföldön egyaránt. Erre a munkára már az elmúlt évben is nagy hangsúlyt fektettünk: pályázat keretében támogattuk a helyi értékek megismerését szervező közösségeket, megszerveztük a „hungarikumok a Parlamentben” elnevezésű rendezvényt, amelyen mintegy hatszázan vettek részt. Már említettem az első Hungarikum Gálát, amelynek nagy sikere volt, itt adtuk át az első év hungarikum díjait. Az egyik budapesti üzletközpontnál tartott rendezvényen igyekeztünk a fiatalabb korosztály körében is népszerűsíteni a hungarikumokat. Hogy néhány nemzetközi példát is mondjak: tavaly Poznanban, a helyi vásáron jelentünk meg, de előadásokat tartottunk Nagyszebenben és a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen is. Ősszel várhatóan lesz egy brüsszeli megjelenésünk és tárgyalunk egy franciaországi körútról is.

 A hungarikumoknak milyen szerepük van a területi fejlődésben és fejlesztésben?  

–Ez egy nagyon összetett kérdés, de az általánosságban elmondható, hogy minél több kiemelkedő értéket azonosítunk, annál nagyobb az esély arra, hogy szerves részét képezzék egy-egy közösség fejlődésének. Ezek között számos olyan látványos elem is található, mint a világörökség részeként is bejegyzett helyszínek, vagy egyes régiókhoz kötődő hagyományok, étkezési szokások, élelmiszerek. Van példa az ellenkezőjére is: a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed azután kerülhetett be a hungarikumok közé, hogy a helyiek egyrészt óriási összefogással helyreállítottak egy fontos ipartörténeti értéket, majd ehhez kapcsolódva számos kiemelkedő hagyományt, magyarsághoz kötődő emléket komplex módon mutatnak be. Ezek a példák is mind azt mutatják, hogy a nemzeti értékek azonosítása és megőrzése nagyban hozzájárul a környezetünkben megtalálható számtalan kulturális és szellemi örökség hasznosításához. Fontos azonban, hogy mindez szorosan illeszkedjen az adott térség fejlesztési koncepciójához. Azt szeretnénk, ha az értékek megőrzése mindennapjaink aktív része lenne.

 Az elmúlt egy esztendőben sokat lehetett hallani arról, mi minden lett hungarikum, viszont arról kevésbé, mi minden került a helyi értéktárakba. Ezen szeretnének változtatni?

 –Számunkra éppúgy fontos a helyi értékek megismertetése, mint a hungarikumok bemutatása. Kezdettől fogva arra törekszünk, hogy a két rendszer működését összehangoljuk. A helyi értékek bemutatása elsősorban a helyi kisközösségek, civil és gazdasági szervezetek feladata – ebben oroszlánrészt vállal a helyi idegenforgalom vagy éppen egy kézműves közösség. A Hungarikum Bizottság pedig alapvetően a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő értékek bemutatásáról gondoskodik.

 Eddig összesen mennyi helyen jött létre az értéktár-bizottság?

 A konkrét szám szinte napról napra növekszik, hiszen egyre több település önkormányzata dönt arról, hogy létrehozza saját értéktár-bizottságát. Eddig 19 megye határozott úgy, hogy megyei értéktár-bizottságot működtet. A települések közül jelenleg mintegy 350-en alakították meg saját testületüket, vagy bíztak meg egy-egy helyi szervezetet – általában múzeumot – azzal, hogy lássák el ezt a feladatot. Örvendetes tény, hogy két-három, úgynevezett tájegységi értéktár-bizottság is megalakult. Ezt a megoldást a törvény elsősorban azoknak az egymás melletti kistelepüléseknek ajánlja, ahol könnyebb egy ilyen közös szervezetet létrehozni és működtetni. Eddigi tapasztalataink szerint a bizottságok remek és hatékony munkát végeznek. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a munkát folyamatosan figyelemmel lehet kísérni www.hungarikum.hu honlapunkon.

Ha már szót ejtettünk az értéktár-bizottságokról, ne feledkezzünk meg a határon túli magyarság képviseletében működő Külhoni Értéktár Bizottságról sem, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet működtet. Ide várjuk a határon túli magyarok javaslatait, jelenleg 124 nagyszerű érték található ebben a gyűjteményben.

 Mekkora összeg áll idén rendelkezésre a nemzeti értékek feltárására, megőrzésére?

 Az idei évben 500 millió forint áll rendelkezésre a Hungarikum Bizottság működésére. Az összeg tartalmazza a pályázat útján kiírt vissza nem térítendő támogatásokat, a hungarikumok népszerűsítését, a rendezvényeket és természetesen a működési költségeket is.