|
 2014.08.16.
Kurultáj 2014
A Kurultáj a
rokontudatú népek lelki egyesítésének színhelye: van, volt
és lesz, amelynek célja hozzásegíteni a ma emberét a közös
múlt felismeréséhez – mondta Lezsák Sándor, annak a rendezvénynek
a fővédnöke, melyre önként, minden kényszer nélkül szó
szerint sereglettek a résztvevők. Bugac volt a helyszíne az idén
megrendezett mesebelien szép, valóban az ősi időket idéző
parádénak. A lovasíjászat különleges sport. A vágtató ló
nyomán a fergeteg, a levegőégbe hasító nyílzápor, a táltos
ló által repített ember boldogsága által betöltött tér
mindenkit hatása alá vont, megremegtette mindnyájunk lelkét, különösen
azokét, akiknek közük van a lóhoz.
Ezek a találkozók
a résztvevők számára láthatóan rítussá nemesedtek, de a nézőközönség
számára is rendkívüli élménnyel szolgáltak, kiemelt bennünket
a hétköznapok néha bizony szürke bár célszerű tevékenységéből.
Az, aki hagyományőrzésre adja a fejét – valljuk Kassai
Lajossal –, aki hat lovat lelovagol és háromszáz bálát fölrak
a padlásra, az már nem gyújtogat kukákat Pest főutcáin… És
valószínűleg nem fetreng kábítószertől bódultan... Az
augusztus eleji szép napok Bugacon nemcsak magyar ünnep, de Európa
legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvénye volt. A valóban
grandiózus, színes összesereglésen a hun-türk tudatú népek
kultúrájának hús-vér képviselőivel és száznál is több Kárpát-medencei
hagyományőrző egyesület tagjaival találkozhattunk. A háromnapos
eseményen 27 nemzet képviselői – azeri, avar, baskír, bolgár,
balkár, burját, csuvas, gagauz, kabard, karacsáj, karakalpak,
kazak, kazakisztáni madjar, kirgiz, kumik, mongol, nogaj, üzbég,
üzbegisztáni madzsar, tatár, török, tuvai, türkmén, ujgur,
yakut, magyar – vettek részt. Szép volt a rendezvény, valószínűleg
gazdaságilag is hasznunk lehet belőle, okosan tette a magyar állam,
hogy támogatta. Az irigyekkel, a károgókkal pedig ne törődjenek
a szervezők, folytassák csak, hiszen fontos dolgot tesznek.
czyla
|
