2014.08.16.
Nyolcéves rekordot döntött a magyar
GDP
2014. második
negyedévében 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos
időszakához képest - a KSH előzetes adatai szerint. Ilyen mértékű
növekedésre utoljára 2006 első negyedévében volt példa.
2014. első negyedévéhez mérve 0,8 százalékkal nőtt a bruttó
hazai termék. Ez a növekedési ütem az európai összehasonlításban
is kiemelkedőnek számít. A magyar gazdaság teljesítménye
2014-ben jóval a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) által korábban
előre jelzett 2-2,3 százalékos növekedési érték felett van.
A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a
piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat. A stabil és
dinamikus növekedés elsősorban a termelő szektorok javuló
teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével
magyarázható. A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok
alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés
minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket.
A kedvező adatok nem meglepőek, hiszen az ipari termelés
folyamatosan 10 százalék, vagy a feletti növekedést produkál.
Az Európai Unió tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése
volt a leggyorsabb (11,3%) meghaladva mind a román (9,9%), cseh
(5,6%), lengyel (1,7%), mind pedig a szlovák (7,5%) adatot. A
magyar gazdaság 2013. második negyedévétől kezdve emelkedést
mutat, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik. A
2014-ben a magyar gazdaság teljesítménye jóval a nemzetközi
szervezetek (EU, IMF) által korábban előre jelzett 2-2,3 százalékos
növekedési érték felett van.
A havi ágazati részstatisztikák alapján valószínűsíthető,
hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben
is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy
10%-kal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20%
feletti növekedést mértek. A szolgáltatásoknál további bővülésére
számítunk: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a
kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari
termelés a szállítmányozást segítette.
Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése
támogatta. A beruházások növekedését az építőipar felfutása
is előre vetíti; a dinamika erősödését uniós források, az
alacsony hozamkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram és a vállalati
szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta. A fogyasztói
bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a
lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését
az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén
keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette. Az élénkülő
belső kereslet importnövelő hatása miatt szűkült az
export-import olló.
A növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb
szerkezetű gazdaság erősíti.
A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően
alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is
maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását
is emelni fogja. Továbbá javítja az államháztartás egyenlegét
és a munkaerőpiacra is kedvezően hat. Ez utóbbit jól tükrözi,
hogy a foglalkoztatottak száma egy év leforgása alatt közel
200 ezerrel bővült 2014 második negyedévében, amihez a
versenyszféra is érdemben hozzájárult.
Az elkövetkező negyedévekben várhatóan folytatódik a
2014 első felében tapasztalt, kiugró növekedési dinamika.
Ennek megfelelően a növekedés 2014 egészében várhatóan
meghaladja a 3%-os ütemet, ami jóval magasabb, mint a legutóbbi
Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték. A kedvező
kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi
adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások,
illetve a hazai BMI (Beszerzési Menedzser Index)
javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése.
Ugyanakkor figyelembe kell venni a Nyugat-európai gazdaságok növekedési
teljesítményét is.
A részletes II.
negyedéves GDP-adatokat a KSH 2014. szeptember 3-án teszi közzé.
(Nemzetgazdasági
Minisztérium)
|