|
 2014.08.16.
Kínai
miniszterhelyettessel tárgyalt a debreceni alpolgármester
A sikeres városfejlesztés után a gazdaság területén kell tovább
erősítenünk a pozíciónkat
Július elején
magas rangú kínai vezetővel – a gazdaságfejlesztési lehetőségekről
is – tárgyalt Papp László, Debrecen alpolgármestere. Dr.
Papp László, Debrecen vállalkozói vagyonért és városstratégiáért
felelős alpolgármestere, a kormánypártok polgármesterjelöltje:
a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban
felújítjuk, és 600 méterrel meghosszabbítjuk a debreceni repülőtér
kifutópályáját, ami így alkalmassá válik a legnagyobb szállítógépek
fogadására is.
Debrecen városa a gazdaság területén is bővíti együttműködését
a következő években Kínával. Az „is” szócskára kérdeznék
rá először. Eddig mely területeken sikerült Kínával együttműködniük?
– Debrecennek Kínával való kapcsolatépítési
folyamata nem most kezdődött el, hanem évekkel ezelőtt.
2005-ben testvérvárosi szerződést írtunk alá Tongliaóval, Kína
Belső-Mongólia tartományának nagy városával. Akkor
kifejezetten a gazdasági szereplők indukálták ezt a
kapcsolatot, tehát a kínai és a debreceni magángazdaság képviselői
már korábban is együttműködtek – főleg az állattenyésztés
és az ezzel kapcsolatos tudástranszfer területén. Tehát ez a
gazdasági együttműködés volt az alapja a testvérvárosi
kapcsolatnak. Mindez később a kultúra területére is kihatott;
kölcsönösen megjelentek delegációk a két városban. 2010 után,
amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját,
akkor Debrecen, figyelve az országban és a világban zajló
folyamatokat, bővítette és építette kínai kapcsolatait.
2011-ben Kósa Lajos polgármester úr vezetésével debreceni
delegáció látogatott Kínába, s a tárgyalások a gazdasági
kapcsolatok kiépítéséről is szóltak, bemutattuk a debreceni
befektetési lehetőségeket, s természetesen kulturális és
oktatási-egyetemi vonatkozása is volt látogatásunknak. Három
várost kerestünk föl: Pekingben, Csunkingban és Sanghajban jártunk.
Ekkor fogalmazódott meg az együttműködési szándéknyilatkozat
a Debreceni Egyetem, Debrecen városa és a csungkingi műszaki
egyetem között cserediák program létrehozásáról. Emellett
az említett kínai egyetem ösztöndíjat hozott létre debreceni
diákok csunkingi képzésére vonatkozóan, s voltak olyan diákjaink,
akik ott folytattak tanulmányokat. Jelenleg Csunkinggal is
tervezzük testvérvárosi kapcsolat realizálását. Az oktatás
területén további fejlesztések is történtek az elmúlt években;
a Belső-Mongólia tartománnyal kialakított együttműködés
keretében 2013-ban kínai nyelvű osztályt indítottunk az egyik
debreceni középiskolában, ahol jelenleg 30 diák kínai oktató
– akinek a fizetését a tartomány, önkormányzatunk pedig a
lakhatást biztosítja – közreműködésével tanulja a kínai
nyelvet.
A Selyemút Gazdasági Övezet kialakításában
számítanak a kínaiak Magyarországra is. Ebben az övezetben mi
lesz Debrecen szerepe?
– Elsősorban politikai tematikájú tárgyalást
folytattunk Zsu Li úrral, a Kínai Kommunista Párt nemzetközi
osztályának Közép- és Kelet-Európáért felelős,
miniszterhelyettesi rangú helyettes vezetőjével. (A kínai
delegáció Magyarországon Budapesten kívül csak Debrecenben
folytatott tárgyalásokat.) Tehát nem konkrét gazdasági megállapodások
megkötése volt a cél, hanem annak az együttműködésnek a
politikai megalapozása, amely elvezethet oda, hogy ha hazánk
bekapcsolódik a Semelyút-koncepcióba, akkor Debrecennek is
legyen meg a kellő szerepe. Abban állapodtunk meg, hogy ebben a
koncepcióban a város megjelöli azokat a gazdasági területeket,
amelyek számára optimálisak, és amelyeken keresztül képes
bekapcsolódni a folyamatba. Ebben jelentős szerepet töltenek
be: az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a turizmus és a technológiai
iparágak, ezen belül elsősorban az elektronika.
A kapcsolatépítésben nagyobb szerepet kapna a
debreceni nemzetközi repülőtér?
– A debreceni repülőtér jelenlegi műszaki felkészültségét
és állapotát tekintve alkalmas utas- és teherszállító gépek
fogadására. De ahhoz, hogy a legnagyobb teherszállító gépek
is le tudjanak szállni Debrecenben, mindenképpen fejleszteni és
bővíteni kell a repülőtér infrastruktúráját. Ennek tudatában
vagyunk; nagyon fontos fejlesztés történt az elmúlt másfél-két
évben, hiszen elkészült a repülőtéren az új logisztikai központ.
Esetünkben trimodális – három közlekedési ágat összefogó
– logisztikai központról van szó. Büszkék vagyunk arra,
hogy a régióban a debreceni az egyetlen olyan repülőtér,
amelynek kiépített logisztikai csomóponttal ellátott vasúti
kapcsolata van, mert ennek nagy jelentősége lehet a
tranzitforgalom lebonyolításában. S föl is hívtuk a kínai
delegáció figyelmét arra, hogy az ide megérkező árut vasúton
Európa bármely részére el lehet szállítani. Ahhoz, hogy valóban
interkontinentális gépeket is fogadhassunk, szükséges a repülőtér
kifutópályájának felújítása, és annak 600 méteres kiegészítése.
A város a fejlődés egyik motorjának tartja a debreceni repülőteret,
amit jól bizonyít az egyre bővülő forgalom, de arra készülünk,
hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban a szükséges
infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítsuk. Úgy véljük,
hogy nemcsak a személyi forgalom, hanem a teheráru-szállítás,
és a cargo-forgalom is jelentős szerephez juthat a debreceni repülőtéren.
Említette a politikai témájú tárgyalásokat. Az
ellenzéki politikusok és közgazdászok sokszor iróniával,
cinikusan jelentik ki, hogy a polgári, a nemzeti kormány tagjai,
s a fideszes polgármesterek a Kínai Kommunista Párt komisszárjaival
tárgyalnak. Hogyan vélekedik minderről?
– Aki a Kínával való együttműködésünkből viccet
csinál, semmiképpen sem gondolkodik felelősségteljesen. Mind
az országot irányító, mind a városvezető politikusoknak az a
feladatuk, hogy olyan gazdasági csatornákat és kapcsolatokat
találjanak meg, melyek a magyar, és esetünkben a debreceni
gazdaság fejlesztését előremozdítják. Ez nem hazai kuriózum,
ezt a logikát követik a világ számos országában. Először
bizalmat kell ébresztenünk a tárgyalópartner állami,
politikai vezetőiben országunk, illetve városunk iránt.
Debrecen ebben a tekintetben rendkívül sikeres, és a politikai
természetű tárgyalásoknak meg lesz a gazdasági hozadéka. Ha
az amerikaiak, a németek, vagy más nyugat-európai országok
nagyon komoly gazdasági tényezőnek tekintik Kínát, olyan államnak,
amellyel érdemes tárgyalni, és amelynek piaca sok lehetőséget
rejt magában, akkor egyesek miért szeretnék megtiltani azt,
hogy egy jobboldali elkötelezettségű politikai erő tárgyaljon
kommunista párti politikussal. Ráadásul a kínai gazdaság magánalapú,
tehát a piaci szempontok és törvényszerűségek ott is működnek,
és ezért is tartom hasznosnak a már említett tárgyalásokat.
Alpolgármester úr méretteti meg magát ősszel a „cívis
városban” a Fidesz színeiben. Folytatja a Kósa Lajos által
kitaposott utat, vagy más tervet szeretne kidolgozni?
– Az elmúlt 16 évben Debrecen hatalmas fejlődésen ment
keresztül. Láthatjuk, tapasztalhatjuk, az 1998-as és a 2014-es
Debrecen közötti óriási különbségeket város- és gazdaságfejlesztési
szempontból is. Az elmúlt 16 év helyi fejlődésnek magam is részese
voltam, így nem is mondhatom azt, hogy nem szeretném folytatni
az eddigi utat. De lesz némi hangsúlyeltolódás az általam elképzelt
városvezetési és -fejlesztési politikában. A következő
esztendőkben sokkal nagyobb mértékben szeretnénk a gazdaságfejlesztési
feladatokra koncentrálni. Ennek egyik oka, hogy városfejlesztési
szempontból Debrecen mindennel rendelkezik, amit századunk
szinte „megkövetel” egy modern nagyvárostól. A városi
infrastruktúra olyan mértékben kiépített, hogy arra büszkék
lehetünk nem csak hazai, hanem közép-európai vonatkozásban
is. A közösségi közlekedés a legmodernebb szinten áll, a város
majdnem teljes mértékben csatornázott, nagyon sok olyan létesítményünk
van, amely a fővárosiakkal konkurálhat – tehát nagyon sok
olyan fejlesztést vittünk véghez, ami a megyeszékhely életminősége
szempontjából nélkülözhetetlen volt. Mindez a befektetői tárgyalásokon
is komoly hasznot hoz a városnak, hiszen világszínvonalú életminőséget
garantálunk az ide települő vállalkozásoknak. S mivel a város
a már említett területeken nagyon sokat lépett előre, ezért
a gazdaság területén kell tovább erősítenünk a pozíciónkat.
A polgárok, a befektetők számára lényeges az is,
hogy milyen rend uralkodik a városban. Mi jellemzi Debrecen közbiztonságát?
– A közbiztonságon mindig lehet javítani, és érthető,
hogy nagyok a lakosság elvárásai ezen a területen. Debrecen
biztonságos város; az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk
annak érdekében, hogy köztereinken kamerák segítségével
lehetőséget teremtsünk arra, hogy a rendőrség adott esetben
azonnali beavatkozásokat hajtson végre. A térfigyelő kamerák
nem csak a város központjában, hanem egyes lakótelepeken is kiépültek.
Szeretnénk ezt a programunkat folytatni a következő ciklusban
is. Nagyon jó az együttműködésünk a városi rendőrkapitánysággal,
és az önkormányzat minden évben jelentős összeggel támogatja
a polgárőrség munkáját. Ezt példázza, hogy nemrég a
legnagyobb polgárőrszervezetnek új gépjárműveket adtunk át.
Tudjuk, bűnelkövetés mindig is volt, és lesz is, s mi arra törekszünk,
hogy Debrecenben a bűnesetek száma még jobban csökkenjen, hogy
ezáltal növeljük a lakosok biztonságérzetét.
Debrecen egyetemváros. Hogyan tudják elérni azt, hogy
a városban diplomát szerző fiatalok helyben találják meg számításukat?
– 2013 őszén fogadta el a közgyűlés a 2014 és 2020 közötti
EU-s fejlesztési ciklusra vonatkozóan azt a gazdaságfejlesztési
programot, amelyet az egyetemmel közösen dolgoztunk ki. Ez a
program jelentős részben összpontosít a magas hozzáadott értékű
ipari tevékenységekre, s elsősorban azokra, melyek a város
oktatási profiljához optimálisan illeszkednek. Így ebben
szerepel a gépipar, az agrárium, a vegyipar, a gyógyszeripar és
az elektronika. Tehát kifejezetten olyan gazdaságfejlesztési
programot hoztunk létre, amely kompatibilis az egyetem képzési
rendszerével, és amelynek elsődleges célja, hogy ezekbe az
iparágakba olyan befektetők érkezzenek, akik az itt képzett
munkaerőt alkalmazzák.
Medveczky Attila
|
