vissza a főoldalra

 2014.08.16. 

Minőségi változás a magyar élelmiszerpiacon

Minél több embernek tudunk megélhetést biztosítani különösen olyan ágazatok támogatásával, mint az állattartás, a kertészet és a vetőmagtermesztés

A kormányzat kiemelt célja, hogy a mezőgazdaság minél több embernek biztosítson tisztességes megélhetést Magyarországon, ezért dolgozta ki a Még több munkahelyet a mezőgazdaságban! elnevezésű programot. Szerkesztőségünk vendége Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

 Miben más a földművelésügyi, mint a vidékfejlesztési miniszter feladata, s melyek mostantól a Földművelésügyi Minisztérium legfontosabb tervei?

 – Az új kormány megalakulásával megváltozott a minisztérium elnevezése és kis mértékben a feladatköre is, fő feladatunk azonban továbbra is a mezőgazdaság fejlesztése, s az, hogy megélhetést biztosítsunk az agráriumban dolgozók számára. A vidékfejlesztési támogatások feladatköre és egy államtitkárság került át a Miniszterelnökségre, de a Földművelésügyi Minisztériumnak ettől még nagyon sokfajta feladatot kell ellátnia, hiszen hozzánk tartoznak a területalapú támogatások, az erdészet, a földügyek, az élelmiszerlánc biztonsága, a környezetvédelem, a természetvédelem, az agrárigazgatás központi szervei, a meteorológiai szolgálat, az agrárszakképzés, az agrár tudományos kutatás és a hungarikumok is. Tehát hatalmas feladatot látunk el: a vidéki élet szinte valamennyi területével foglalkozunk. Nagyon fontos feladatunk az élelmiszerbiztonság fenntartása, a jó minőségű magyar élelmiszerek piacra juttatása és védelme is. S mindemellett a nemzetközi kapcsolattartással is foglalkozunk. Legfontosabb feladatunk a megélhetés biztosítása, melynek leglényegesebb feltétele, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon. Az értékeinket, a kézműves élelmiszereket, hungarikumokat, bor- és pálinkakiválóságokat piacra kell juttatnunk – ezek mind a szaktárca kiemelt területei. Célunk, hogy az agrártermelés elérje az 1990-es szintet, tehát a mezőgazdaságnak le kell dolgoznia azokat a hátrányokat, melyeket az elmúlt évtizedekben elszenvedett. Ezáltal egyre több embernek tudunk megélhetést biztosítani; különösen olyan ágazatok támogatásával, mint az állattartás, a kertészet és a vetőmagtermesztés. Ezek az ágazatok tízezrek megélhetéséhez járulnak hozzá.

 Melyek voltak az elmúlt négy év leglényegesebb történései a minisztérium tevékenységi körében?

 – 2010 és 2013 között 12%-kal nőtt a mezőgazdaságban a foglalkoztatottság, ami 21ezer új munkahelyet jelent, és 30%-kal növeltük a termelést. Három év alatt ez példátlan teljesítmény, és ma már elmondhatjuk, hogy úgy fejlődött a magyar mezőgazdaság, hogy közben nem csökkent a foglalkoztatás. Hiszen a nagybirtok-rendszer védelmezői közül sokan azt állítják, hogy a mezőgazdaság fejlődésének törvényszerűsége, hogy a gépesítés következményeként kevesebb munkaerőt kell alkalmazni. Mi teljesen más filozófiát vallunk: amennyiben képesek vagyunk eredményesen fejleszteni a mezőgazdaság munkaintenzív ágazatait, melyekhez feldolgozó kapacitás is járul – pl. helyi termékfeldolgozás, kis vágóhidak, vágópontok, kisüzemek –, akkor ez pluszfoglalkoztatást is jelent. Mindezt igazolta az elmúlt három év. A gazdapiacokon, a Magyar Piacszövetkezeten keresztül beindult a háztáji mozgalom, a legszebb konyhakert mozgalom, és a Start-munka keretén belül növelték a termelést. És ennek az eredménye kihatott a fogyasztásra, a tudatos vásárlói magatartásra, és a piacok kínálatára is. Tehát minőségi változás történt a magyar élelmiszerpiacon.

 Elkészült a 2014–2020-ra vonatkozó Élelmiszer Fejlesztési Stratégia. Melyek ennek a legfontosabb irányai?

 – A legfontosabb célkitűzésünk, hogy egészséges, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerrel lássuk el mind a magyar fogyasztókat, mind a külföldi piacokat. Magyarország GMO-mentességének fenntartása elsőrendű nemzeti érdek, és fontos eredmény, hogy mindezt az Alkotmány is rögzíti. Tehát magasabb minőségű követelményrendszert kell kielégítenünk, mert a vásárlók keresik a kiváló élelmiszereket, s azok árát meg is fizetik. Ehhez szükséges egy nagyon határozott, tudatos termelői magatartás, aktív hatósági munka, amely garantálja az élelmiszerfogyasztó biztonságát. És a termékpályák, termékekhez kötődő szabályok rendbetétele is szükséges. Ezeken az elmúlt időszakban is dolgoztunk. Ide sorolható a dinnye, a sertés, a libamáj, a hal piacra juttatása is. A különböző ágazatok szerepelőivel, akikkel stratégiai kapcsolatokat alakítottunk ki, szintén szükséges az összehangolt munka. Ebben nagy szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, amely összefogja a teljes hazai mezőgazdasági szektort. Meggyőződésem, hogy más országok tapasztalatait is hasznosítva még nagyobb eredményeket tudunk elérni mind a belső, mind a külső piacokon. És szintén sikerként könyvelhető el, hogy az elmúlt időszakban nőtt a magyar élelmiszerek aránya 70-ről 75%-ra a belső piacon.

 2014 elején vezették be az 5%-os áfát az élő- és félsertés piacon. Lát arra esélyt, hogy más alapvető termékkörökre is bevezessék a csökkentett áfát?

 – Az agrártárca jelentős eredménye, hogy elérte: az élelmiszerek között elsőként a sertéspiacon legyen áfacsökkentés, mert mindez nagymértékben segíti az ágazat fehérítését. Az áfacsökkenésnek köszönhető: Magyarországon évtizedek óta idén először történt meg, hogy nőtt a sertéslétszám; 7%-kal, mintegy 200 ezer egyeddel. Tehát megfordult az a tendencia, amit a hírekben is hallhattunk, hogy évről évre egyre kevesebb sertést nevelnek Magyarországon. Az alapvető cél a hazai munkahelyek megvédése, valamint a nagyarányú feketegazdaság visszaszorítása volt. Az áfacsökkentéstől az állatlétszám emelkedésén, valamint a tisztességes piaci szereplők versenyhátrányának csökkenésén túl a Földművelésügyi Minisztérium és az ágazat szereplői egyaránt azt várják, hogy a hazai sertésfelvásárlás növekedjen. Az intézkedés életbe lépése óta még kevés idő telt el, jelenleg elsősorban a szakmai érdekképviseleti szervezetekhez beérkezett ágazati visszajelzések, tapasztalatok állnak rendelkezésre. Az elemzéseket később a kormány elé visszük, és a tapasztalatok figyelembevételét követően tud a kabinet állást foglalni abban, hogy esetleg más termékeknél is megváltoztatja-e az áfa mértékét. Az elmúlt időszakban a szaktárca és én is amellett foglaltunk állást, hogy bizonyos élelmiszer-kategóriáknál szükséges az áfa csökkentése, de önmagában az adó csökkentése még nem teszi olcsóbbá a terméket, hiszen fennáll az a veszély, hogy a kereskedelemhez kerül a haszon. Ez történt az MSZP-kormány idején is. Ők a választások előtt csökkentették az áfát, majd fölemelték. Ezért nekünk valamennyi tényt és körülményt figyelembe kell vennünk a jó megoldás érdekében. A piaci szereplők többsége pozitívan ítéli meg az áfacsökkentést, és egy részük már tapasztalt változásokat, az együttműködési hajlandósággal és a fizetési határidővel kapcsolatban.

Lényeges elem, hogy az áfacsökkentés miatt a kereskedők nem tudják eltéríteni az árakat; s a rezsicsökkentésnek köszönhetően a vásárlók több pénzt tudnak élelmiszerre fordítani. Azt is tudni kell, hogy a termelők által létrehozott élelmiszer nem áfaköteles. Ezért is támogatjuk a Magyarország Legszebb Konyhakertje programot, hogy használjuk ki a ház körül található területeket, hiszen gyakran több ezer négyzetméteres portákról van szó, s jó lenne, ha minél többen minél többet termelnének saját maguk ellátására, sőt piacra is juttatnák a fölösleget.

 Jelenleg több nézeteltérés is akad az EU és Magyarország között, amelyek közül több a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ilyen például a földtörvény, a házi pálinkafőzés. Mi állhat a támadások háttérében, s mit tehet a szaktárca a problémák megoldása érdekében?

 – A pálinka esetében nem túl bonyolult a helyzet. Minden valószínűség szerint néhány nagyobb hazai szeszipari vállalkozás jelentett föl bennünket az EU-nál. S azt már megtapasztalhattunk, hogy a nagyvállalkozóknak, nagyüzemeknek semmi sem elég. Az Igazságügyi Minisztérium dolgozik már az azon a megoldáson, hogy fönnmaradjon a szabad pálinkafőzés joga. Az otthon főzött pálinka nagyon kedvező elbírálás alá esik majd, míg a bérfőzésre sokkal nehezebb megoldást találni. A földtörvénnyel kapcsolatban még nem tudjuk pontosan, hogy mely pontokon támadják a jogszabályt. A földtörvény 5-15 éves távlatban rendezi át a földbirtokviszonyokat. Aminek azonnali pozitív hatása van, az az állami területek új birtokpolitika alapján történő bérbeadása, és az, hogy az osztrák spekulánsok szabadulnak a földektől. Képesek leszünk megvédeni a földtörvényt, mert olyan megoldásokat tartalmaz, melyeket más országok esetében elfogadtak. Valószínűleg a földbizottságok esetében lesz a legnagyobb nézeteltérés, mert mi azt valljuk, hogy helyben élő gazdák döntsenek a föld eladásával kapcsolatban.

 A végére egy aktuális kérdés: melyek a nemrég kidolgozott Még több munkahelyet a mezőgazdaságban! elnevezésű program lényegi elemei?

 – Ezzel a programmal az állattartók számára biztosítunk olyan többletforrásokat, amelyek az állami költségvetésben eddig nem szerepeltek. A támogatási rendszer átalakításával a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében indítja el a programot. Immár konkrét döntés született arról, hogy a kormány az állattenyésztés számára 2020-ig ütemezetten 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő plusztámogatást biztosít. Ebből az összegből 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetésből különít el az eddig tervezett támogatásokon felül. 2015-ben ez hozzávetőleg 33 milliárd forint célzott többletforrást jelent az állattenyésztők számára az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest.

Medveczky Attila