Függetlenség

2014.08.29.

Mosonmagyaróvár gazdagodott az elmúlt években

A békés építkezés mellett a folytatást tartjuk célravezetőnek

Dr. Árvay István Mosonmagyaróvár polgármesteri jogkört gyakorló alpolgármestere, a kormánypártok és a helyi jobbközép szervezetek polgármesterjelöltje elmondta: a legszélesebb szövetséget sikerült tető alá hozni. Választási szövetséget kötöttek a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezetével, a Mosonmagyaróvári Lakásbérlők Egyesületével (LABE), a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztallal és a Nemzeti Fórummal.

Dr. Nagy István, Mosonmagyaróvár eddigi polgármestere immár a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Hogyan fogadták ezt a kinevezést a város lakói?

–Azt tapasztaltam, hogy városunk lakóinak többsége megtiszteltetésnek vette, hogy végre a Szigetközből, s azon belül Mosonmagyaróvárról egy politikust államtitkárnak neveztek ki. Az itt élők bíznak benne, hogy államtitkár úr – aki a körzet országgyűlési képviselője is – segítséget nyújt a régió számára. Azt is természetesnek vették a mosonmagyaróváriak, hogy a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester gyakorolja ezek után a polgármesteri jogkört. Eddig társadalmi megbízatású alpolgármesterként tevékenykedtem, és a váltást követően váltam főállásúvá. Jól fogadták a lakosok, hogy polgármesteri jogkört gyakorló alpolgármesterként dolgozom, úgy, hogy nincs más feladatköröm, hanem napi nyolc órában szolgálom a várost.

Elődjének is kívánsága volt, hogy Ön legyen a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje?

–Korábban voltam már polgármesterjelölt, s még az összeférhetetlenségi törvény előtt megállapodtunk abban Dr. Nagy Istvánnal, hogy amennyiben a polgármesteri és az országgyűlési funkciókat szétválasztják, akkor ő az országos megbízatást, míg én a helyit vállalom. Így azt is mondhatjuk, hogy ő ajánlott polgármesterjelöltnek, ahogy azt is, hogy ez egy természetes folyamat következménye.

A kormánypártokon kívül kik támogatják még a jelölését?

–Már régebben eldöntöttem, hogy a legszélesebb jobbközép szövetséget szeretném megvalósítani. Így a természetes szövetségeseinken – a KDNP és a Nemzeti Fórum – túl a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal, mely a város igen erős civil szervezete, és a Mosonmagyaróvári Lakásbérlők Egyesülete támogatja jelölésemet. Mindkét szervezetnek jelenleg is vannak önkormányzati képviselői, és az őszi választásokon jelöltjeik is megmérettetik magukat egy-egy választókörzetben. Rajtuk kívül a kisgazdák is támogatnak bennünket.

Eddig Ön, mint gazdasági ügyekért felelős alpolgármester tevékenykedett. Mosonmagyaróvár egyike Európa nyolc legjobb földrajzi fekvésű városának. Három nemzetközi főútvonal metszéspontjában, a kelet-nyugati nemzetközi vasútvonal mentén fekszik, és több repülőtér is könnyedén elérhető a városból. Gazdasági és fejlesztési szempontból mennyire tudtak élni ezzel a lehetőséggel?

–Akár a demográfiai, akár a gazdasági mutatókat vesszük figyelembe, látható, hogy az utolsó négy esztendőben nagymértékű változások történtek. Az Ön által említett földrajzi fekvés régóta előnyt jelenthetett volna a városnak, de mindez akár a lakosságszám-, akár a gazdasági potenciál növekedésében nem tudott megjelenni. A körülmények ismertek: Mosonmagyaróvár környékén szinte minden kistelepülésen ipar települt – tehát az elhibázott gazdaságpolitikának véget kellett vetni. 2010 óta több ezer fővel nőtt a város lélekszáma. Jelentős a betelepülők száma; ők Mosonmagyaróváron vállalnak munkát. Ez is bizonyítja azt, hogy helyben nőtt a munkahelyek száma, és fokozatosan fejlődik a gazdaság. Tehát 2010-től olyan módon tudtunk csatlakozni a kormány és az EU gazdaságfejlesztési programjába, ami által Mosonmagyaróvár látványosan elkezdett fejlődni. Mindez olyan anyagi többlettel járt, ami a város gazdálkodási potenciálját erősítette. Így például közterületeink, közintézményeink megújultak.

A határ közelsége azt is jelenti, hogy többen vállalnak munkát a városban élők közül Ausztriában?

–Elég jelentős a migráció a városban, ami mára elérte azt a mértéket, hogy kezelni kell ezt a problémát. Mosonmagyaróvárra igen régóta jellemző az osztrák bevásárló turizmus, ahogy az is, hogy a helyi munkaerő egy része Ausztriában vállal munkát. Többen azért költöztek a városba, hogy a határon túl vállaljanak munkát – s ez pedig megterheli a szociális ellátórendszerünket. Mégis ez adja a fejlődés a motorját: Mosonmagyaróváron jelenleg munkaerőhiány van, így a dolgozók más településekről érkeznek hozzánk, a kint munkát vállalók, ha visszatérnek, adják majd a bázisát a fejlesztési lehetőségnek. .

Milyen lényeges fejlesztéseket emelne ki az elmúlt négy esztendőre visszatekintve?

–A magántulajdonosok által véghezvitt beruházásokkal kezdeném; hiszen nagyon jelentős gyárfejlesztések történtek. Olyan cég telepedett le városunkban, amely Európában az egyik legnagyobb visszapillantó-tükör beszállító. Emellett sok olyan külföldi cég leányvállalata vitt véghez több ezer négyzetméteres csarnokfejlesztést, ami a város gazdaságélénkítéséhez nagymértékében hozzájárult. Saját gazdaságfejlesztési programunk az önkormányzati tulajdonú 36 hektáros területen lévő ipari park létrehozására épült. Az ipari park területét mára a helyi kis-és középvállalkozások, a támogatásokat felhasználva, betöltötték. Most azon gondolkozunk, miként lehetne ezt a programot úgy folytatni, hogy a város határában lévő magántulajdonban lévő ipari parkot, ahol a fejlesztés nem érte el a kívánt szintet, átvehessük. Hiszen olyan európai szintű munkakultúrával rendelkező cégek települtek be a városba, ami mindenképpen kedvező hatású. A gazdaságfejlesztési programon túl nagyon büszkék vagyunk arra, hogy szinte az összes közintézményünket – különféle programok keretében – energetikailag felújítottuk. Mindez a helyi építőipart is jelentősen felélénkítette, mert majdnem mindegyik projektünket – melyek összege kitette a 15 milliárd forintot – helyi vállalkozások, kivitelezők végezték. A következő években szeretnénk elérni, hogy a kívülről megújult energiatakarékossá vált épületeket belülről is felújítsuk. Emellett évente 2-3 jelentős közterületi felújítást végeztünk el; s mindezek a felújítások visszahatnak a helyi gazdaság fejlődésére.

Polgármesteri programjában mire helyezi a hangsúlyt?

–Egyértelműen a folytatás mellett döntöttünk. Jómagam régóta tagja vagyok a helyi önkormányzatnak; 2010 előtt is fideszes többségű volt a képviselőtestület, s ezért az elmúlt 8 év eredményeit nem kívánjuk megtagadni. Elindul az új hétéves uniós ciklus, s keressük benne az önkormányzat lehetőségeit. Utoljára a ’70-es években történtek komolyabb beruházások a közintézmények belső tereiben, s jelentősen nőtt a város lakossága – s ezeknek a kihívásoknak meg kell felelnünk. Jelenleg két nagy beruházásunk áll: a geotermikus erőmű és a sportcsarnok, amelyek további sorsára választ kell adnunk.

Milyen kampánystratégiát szeretne alkalmazni?

–A nyilvánosság előtt ismeretlenek az ellenjelöltek, kampányunkban ezért is saját programunkat szeretnénk bemutatni. Tudatosítjuk, hogy a békés építkezés mellett a folytatást tartjuk célravezetőnek. Nem készülünk negatív kampányra, csak olyan kiadványokat jelentetünk meg, ami rólunk és a városról szól.

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata egy tavaly decemberben elindított projekt keretében átfogó felmérést készít a helyi lakosságnak a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségéről és a felvetődő igényekről. A projekt vége pedig szeptember 15. Bizonyára ez is segítséget nyújthat majd a programpontok részletes kidolgozásában.

–Természetesen, a választások előtt ez az anyag is segíti a munkánkat, hiszen a projekt keretében lehetőség nyílik a szükséges változások felmérésére, megtervezésére, megvalósításának és az eredmények visszacsatolására a feladatoptimalizálás jegyében. Azt viszont tudni kell, hogy a lakosság által jelzett szükséges változásokat az anyagi lehetőségeinkkel kell összhangba hozni.

Medveczky Attila