vissza a főoldalra

 

 

 2014.08.29. 

Biztonság és kiszámíthatóság

Négy év alatt 107 új bölcsőde épül Magyarországon

Valamennyi népesedési mutató kedvezően alakult 2014 első négy hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal megjelent adatai szerint. Az élveszületések száma 2,9 %-kal emelkedett január-április során, vagyis mintegy nyolcszázzal több gyermek jött világra, mint a tavalyi év azonos időszakában. A halálozások száma ugyanakkor 3,7%-kal, csaknem hétszázzal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Örömteli fejlemény, hogy 8,1%-kal, ötszázzal több házasságkötésre került sor, ami rekord adatnak számít 2002 óta. A terhességmegszakítások száma pedig mintegy háromszázzal, közel 10%-kal csökkent, ami szintén kiemelkedőnek tekinthető. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára:az ifjúsági szervezetekkel is folyamatosan tárgyalunk, hiszen a család- és népesedésügy mellett másik kiemelt terület az ifjúságügy, ahol az elkövetkezendő négy évben szintén sok a tennivalónk.

 Mi lehet az oka annak, hogy annak ellenére, hogy folyamatosan csökken a szülőképes korban lévő korosztály létszáma, egyre többen döntenek a családalapítás és a gyermekvállalás mellett?

 –A szülőképes korban lévő nők száma valóban csökken, hiszen a Ratkó-korszak unokái most lépnek ki ebből a korból. Ezért különösen nagy kihívás az, hogy azt a népességcsökkenést, ami a magyar társadalmat is jellemzi, megállítsuk, vagy legalábbis mérsékeljük. Bízom abban, hogy ezek a pozitív adatok összefüggésben állnak azzal, hogy négy éve családbarát politikát folytat a Kormány. Az elmúlt négy évben jelentősen növeltük a családoknak nyújtott támogatásokat. Bevezettük a családi adókedvezményt, ami nagyon fontos ösztönző. Amikor egy házaspár azon gondolkodik, hogy vállaljon-e gyereket – s nem csak az első gyerek vállalásáról beszélünk –, akkor nyilván számol a költségtényezőkkel is. S ha belegondol abba, hogy a családi adókedvezmény következtében mennyivel több pénz marad nála – ez egy család esetén, éves szinten, átlagosan 200 ezer forintot jelent –, akkor könnyebben dönt a gyermekvállalás mellett. A rezsicsökkentésen, az ingyenes tankönyvellátáson, a mindkét szülőnek járó pótszabadságon túl számos olyan intézkedést hozott a Kormány, mely csökkenti a családok anyagi terheit vagy kifejezetten a gyermekek számához köti a kedvezmények biztosítását.

Amikor a demográfiai adatok kedvező alakulásáról esik szó, akkor azért mindenkit óvatosságra intek. Bár az idei népesedési mutatók valóban nagyon kedvező számokat tükröznek, hosszútávú tendenciákról még korai lenne beszélni. Akkor jelenthetjük ki nyugodt szívvel és hitelesen, hogy a Kormány azon intézkedései, melyek a gyermekvállalásra ösztönzik a fiatalokat, elérték a céljukat, ha népesedési mutatók kedvező alakulása éveken át fennmarad majd. A mostani adatok bizakodásra adnak okot.

 A kormányzat a bölcsődeépítési- fejlesztési programja és a gyed extra bevezetése is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen vállaljanak gyermekeket?

 –A Kormány számos családbarát intézkedését minimum két dolog jellemzi. Az egyik a biztonság vagy kiszámíthatóság. Tehát olyan intézkedésekről van szó, melyek nem rövid távra szólnak. Ezért a családok számíthatnak arra, hogy a kedvezményeket, a juttatásokat hosszabb távon is megkapják, illetve ilyen rendszerben gondolkodhatnak azok, akik gyermeket szeretnének vállalni. A másik: a választás szabadsága. Senkit sem kényszeríthet a kormány arra, hogy családot alapítson, de határozott állásfoglalást teszünk a család értéke mellett. Kimondjuk: a gyermek, a család, a testvér érték – az utóbbival azt hangsúlyozzuk, hogy miért fontos a második, harmadik vagy további gyermek vállalása. Az édesanyáknak megadjuk a lehetőséget arra, hogy dolgozhassanak a gyermeknevelés mellett - ez a GYED extra. A szülő tehát 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj vagy a GYES folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014-es évet megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Azt gondolom, kevesen ismerik azt a kormányzati intézkedést, amelynek következében immár törvény is garantálja azt, hogy amennyiben a 3 év alatti gyermeket nevelő munkavállaló részmunkaidőben szeretne dolgozni, akkor a munkaadó köteles biztosítani számára ezt a lehetőséget. Más intézkedésekkel is ösztönözzük a munkáltatókat arra, hogy kisgyermekes édesanyákat is alkalmazzanak. Ilyen például a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében működő hozzájárulási- rendszer. Tehát mind a munkaadók, mind a kisgyermekes édesanyák választhatnak a kedvezmények között. Ehhez kapcsolódik a bölcsődeépítési- fejlesztési program is. Ha egy édesanya képes visszatérni a munkaerőpiacra, s megtalálja a képzettségének megfelelő munkát, de nem megoldott a kisgyermek napközbeni ellátása, akkor ez nem valódi alternatíva. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy minden édesanya számára, aki kisgyermekét bölcsődébe szeretné íratni, megteremtjük ezt a lehetőséget. Ezért uniós források bevonásával 4 év alatt – 2010 és 2014 között – 107 új intézmény és mintegy 6000 új bölcsődei férőhely létesül Magyarországon. Emellett 4800 bölcsődei férőhelyet újítunk föl – ami 1000 új munkahely létrejöttét is jelenti. Tehát időben reagálunk arra az igényre, hogy a munkába visszatérő édesanyák számára a kisgyermek napközbeni ellátását is meg kell oldani.

 Gondolom, azért lényegesesek a KSH adatai –melyeket óvatosan kezelünk –, mert igen sok elektronikus médiumban olyan filmeket sugároznak, melyek a szingli életmódot propagálják.

 –Én azt tartom lényegesnek, hogy az általunk fontosnak tartott értékeket hangoztassuk, és kiálljunk ezen értékek mellett, semmiképp nem valamivel szemben. Szerintem, ha az emberek megtapasztalják azt, hogy milyen öröm házasságban, családban élni és gyermekeket nevelni, akkor maguk is erre törekednek majd. A kormányzat pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy az édesanyák munkát tudjanak vállalni, ügyeket intézni, hogy akadálymentesített, támogató környezet vegye őket körül, s hogy a gyermekvállalás ne jelentsen olyan terheket, amelyek ellehetetlenítik a családot. Mi tehát a házasság, a családi élet értékeit helyezzük előtérbe. S emellett természetesen mindenkinek egyéni döntése az, hogy milyen életformát választ.

 Sikerült-e helyreállítani a házasság és a gyermekvállalás társadalmi megbecsülését?

  Sokunknak az az ösztönös vágya, hogy házasságban éljen és gyermeket neveljen. A házasság, a nagycsalád, az emberek többségéhez közel álló életforma. Ma már ezek az értékek nem lenézett vagy megtűrt jelenségek, tehát az a válaszom, hogy igen, sikerült helyreállítani a társadalmi megbecsültséget.

 A kormány azt hangoztatja: érdemes házasságot kötni, érdemes családot alapítani, családban élni. Elképzelhető viszont, hogy az elvált szülők gyermekei ezt másként látják, vagy azok a férfiak, akik azt tapasztalják, hogy váláskor a legtöbb esetben a nőnek kedvez a bíróság.

 –Távol áll tőlem, hogy egy „rózsaszín világ” kialakulását vizionáljam. Nem gondolom, hogy a jövőben olyan helyzet alakul ki, amiben csak boldog nagycsaládok élnek, és nincsenek olyanok, akiknek elsőre vagy másodikra sem sikerült jól a választásuk, és nem élnek magányos emberek, árva gyermekek. Ez a társadalmi „sokszínűség” fennmarad, és éppen ezért szükséges foglalkoznunk azokkal is, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen ideális körülmények között éljenek. Ugyanúgy szólunk hozzájuk, és támogatjuk azokat is, akik például egyedül nevelik a gyermeküket. Azokat a gyermekeket, akik szülők nélkül nőnének fel, a nevelőszülő hálózat megerősítésén keresztül próbáljuk a családhoz közeli közegbe juttatni.

 A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság együttműködik-e az egyházakkal, vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesületével (NOE)?

 –Természetesen együttműködünk mind a NOE-val, mind az egyházakkal, mind a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével mind különböző programok kapcsán, mind a családokat érintő intézkedések alakításakor is egyeztetünk velük. Mindemellett az ifjúsági szervetekkel is folyamatosan tárgyalunk, hiszen a család- és népesedésügy mellett másik kiemelt terület az ifjúságügy, ahol az elkövetkezendő négy évben szintén sok a tennivalónk. Fontosnak tartom, hogy a fiatalok érezzék, hogy őket partnernek tekintjük, és mondják el nekünk, mit gondolnak saját társadalmukról, helyzetükről.

 

Medveczky Attila