|
 2014.12.05.
A
Magyar Közösség Pártja 107 polgármesteri posztot szerzett
Az MKP 1151 önkormányzati képviselőt juttatott a képviselőtestületekbe,
amivel a magyar párt hasonló eredményt produkált, mint négy
évvel ezelőtt
A felvidéki
helyhatósági választásokon a Magyar Közösség Pártja (MKP)
országos átlagban az önálló polgármesterjelölteket indító
pártok közül a harmadik legjobb eredményt érte el. Berényi József,
az MKP elnöke: komoly győzelemként értékelem Somorját,
Dunaszerdahelyt és Ógyallát. Ógyallán hosszú éveken át
sikertelenségben volt részünk, és nagyon örülök neki, hogy
a városnak Basternák Ildikó személyében MKP-s polgármestere
lett.
Mennyire tartja kedvezőnek az MKP jelöltjeinek eredményeit?
– A helyhatósági választásokon elért eredményeinkkel
elégedett vagyok. Korábban a Magyar Fórumnak is nyilatkoztam
arról, hogy célunk a négy évvel ezelőtti eredmény megismétlése.
Amikor erről beszéltem a különböző fórumokon, sokan megdöbbentek.
Négy évvel ezelőtt, 2010-es parlamenti választási bukásunk
után nagy számban nyerték meg jelöltjeink az önkormányzati választásokat,
sok polgármesterünk és helyhatósági képviselőnk lett a
magyarok által lakott déli országrészen. Célunkat elértük,
mert körülbelül annyi polgármesterünk lett, mint négy évvel
ezelőtt. Ez első látásra „csalóka” lehet, mert „csak”
107 önálló jelöltünk nyert, de idén jóval több koalíciót
kötöttünk, és sok polgármesterünk független jelöltként
indult. Ők a kampány előtt felfüggesztették tagságukat, és
győzelmük után visszaléptek az MKP-ba, vagy automatikusan
helyre állt a tagságuk.
Az MKP és a Most-Híd 51 koalíciót kötött az önkormányzati
választásokra indulva, ebből a polgármester-választást
tekintve 42 lett sikeres, közülük 30 olyan, ahol csak az MKP és
a Most-Híd alkotta a koalíciót, 12 további helyen szélesebb
koalíció volt. Tehát megérte egyes helyeken koalíciót kötni
a Híddal?
– A önálló indulás volt a meghatározó, tehát arányaiban
jóval kevesebb koalíciót kötöttünk. Tény, hogy négy évvel
ezelőtt szinte egyetlenegy helyen sem kötöttünk választási
együttműködést. Most, az esetek döntő többségében,
bejutottak a koalícióban indult MKP-sok. Már a megyei választások
előtt azt hangoztattam, hogy ahol alacsony a magyarok aránya,
ott együttműködésre kell törekedni a Most-Híddal. Szenc környékén
sikeresnek bizonyult a koalíció, s ugyanez érvényes Párkányra
is, hiszen az általunk támogatott független jelölt győzött.
Ha mi is indultunk volna, akkor a szavazatok megosztásával valószínűleg
nem lehetett volna elérni a polgármestercserét a településen.
Azt is láthattuk, hogy olyan helyeken, mint Ipolyság vagy Galánta,
azért, mert nem tudtunk megegyezni a polgármester személyét
illetően, veszítettünk.
A Polis felmérése szerint amennyiben novemberben
zajlana a parlamenti választás 36,9 százalékos támogatottsággal
még mindig a Smer-SD nyerné azt. Bekerülne továbbá a
parlamentbe a KDH, amely a felmérés szerint a választópolgárok
szavazatainak 9 százalékát szerezné meg, valamint a Most-Híd
(8,7%), az OĽaNO (7,5%) és az MKP is, amelyre a megkérdezettek
5,6 százaléka adta voksát. Ez bizakodásra adhat okot?
– Mind ez a felmérés, mind az MKP utolsó négy választási
– megyei, európai parlamenti, köztársasági elnöki és a
helyhatósági – eredményéből arra következtethetünk, hogy
pártunknak kialakult egy nagyon komoly támogatói bázisa. S ha
megfelelő eszközökkel szólítjuk meg választóinkat, az
sikert eredményez. Jelenleg a magyarság aránya 9%-os Szlovákiában,
és az 5,6%-os támogatottság nagyon jó eredménynek számít. S
azt sem kell elfelejteni, hogy rajtunk kívül egy vegyes párt szólítja
meg a magyarokat Felvidéken, és a Most-Híd sokkal többet
szerepel a médiában, mint az MKP. Komoly sikereket értünk el,
de nem szabad elbízni magunkat, mert akkor nem biztos a
parlamentbe jutásunk. Megteremtettük az alapokat, de még nagyon
sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy a 2016. márciusi választások
során visszakerüljünk a törvényhozásba.
Mely városokban elért eredményt tartja kedvezőnek, és
hol voltak sikertelenségek?
– Komoly győzelemnek nevezném Somorját, Dunaszerdahelyt
és Ógyallát, ugyanakkor kudarcként értékelem Szepsi,
Nagymegyer és Komárom elvesztését. Ógyallán például hosszú
éveken át sikertelenségben volt részünk, és nagyon örülök
neki, hogy a városnak Basternák Ildikó személyében MKP-s polgármestere
lett.
Mi volt a gond Nagymegyeren?
– Nagymegyer szinte teljesen magyarok által lakott város,
ahol az eddigi MKP-s polgármesternek nem sikerült megvédenie
pozícióját. Később nyilván megvizsgáljuk ennek okait.
Mivel magyarázza, hogy a magyar járások valamelyest az
országos részvételi arány felett teljesítettek, ugyanakkor a
városokban meglehetősen kevesen járultak az urnákhoz?
– Ennek az lehet a fő oka, hogy sok magyar járásban
versenyeztek az MKP és a Most-Híd jelöltjei, s mindenki a saját
táborát mozgósította. A lakosok a helyi szinteken hozzászoktak
a versenyhelyzethez, ami miatt nagyobb lett a részvételi arány.
Hogyan látja, az MKP–Most-Híd összefogás miért nem
volt sikeres Komáromban?
– Komárom esetében
két nagy taktikai hibát kell megemlíteni. Az egyik, hogy a két
párt közösen és nem önállóan kampányolt. Nekünk önállóan
kellett volna kampányolnunk MKP-logóval, a nemzeti trikolór megőrzésével,
kihangsúlyozva azt, hogy jelöltünket támogatja a Most-Híd is.
A kampány során el kellett volna magyarázni választóinknak,
miért kötöttünk szerződést a Most-Híddal. Tulajdonképpen a
mi jelöltjeink teremtettek olyan hangulatot, mely arra ösztönzött,
hogy a független, párton kívüli jelöltekre kell szavazni.
Sajnos a mi kampánycsapatunk a nemzeti trikolór használatát
„önként átadta” másoknak – ez óriási hiba volt. A másik
taktikai hiba, hogy a Most-Híd komáromi vezetője, Bastrnák
Tibor 4 éve sikertelenül indult a választásokon, és a választók
nem akarták, hogy újra bekerüljön a város vezetésébe, akár
alpolgármesterként. Jelöltünk, Czíria Attila pedig nem mondta
ki azt, hogy megválasztása esetén Bastrnák Tibor nem lesz
alpolgármester. Azt is tudni kell, hogy Komáromban – ahol a
magyarság aránya 55-60%-os – a szlovákok alig járultak az
urnák elé. Ezért volt csupán 34%-os a részvételi arány.
Amennyiben egy szlovák jelölt mögé felsorakozik a komáromi
szlovákság és a Smer mint kormánypárt, egyik magyar jelölt
sem győzött volna. A Smer sem kampányolt a városban, talán azért,
mert tudták, hogy a komáromi magyar–magyar küzdelem számukra
kedvező.
Az eddigi négy választáson az MKP meglehetősen jól
szerepelt. Ez egyfajta új kampánystratégiának köszönhető?
– Nem csak annak, hanem hogy következetes és alázatos
munkával végezzük a szolgálatot. Igen, a szolgálatot, a
felvidéki magyarság szolgálatát. S ezt csak úgy lehet
megtenni, ha a polgárok elvárásait, kéréseit figyelembe vesszük,
s abból kiindulva politizálunk.
Medveczky Attila
|
