vissza a főoldalra

 

 

 2014.12.05. 

Az erdélyi magyar választók elutasították a hintapolitikusokat

Az erdélyi szavazók nélkül ma is a kommunista, vörös hatalom vezetné az országot

Klaus Johannis, a PNL elnöke, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere nyerte a romániai elnökválasztást szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben.

 A Magyar Polgári Párt (MPP) mennyire elégedett a romániai államfőválasztás eredményével? – kérdezem Kulcsár-Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnökét.

 – Ahogy az MPP vezetősége, tagsága, úgy én is nagyon elégedett vagyok a második forduló eredményével és a választópolgárok magatartásával. Végre eljött az az idő, amikor Erdély dönthetett. Az erdélyi szavazók nélkül ma is a kommunista, vörös hatalom vezetné az országot. Azt is látni kell, hogy a második fordulóban sokkal több magyar járult az urnák elé, mint az elsőnél. Holott az első fordulóban két magyar jelölt is indult. Ezen a jelenségen az erdélyi magyar politikusoknak el kell gondolkodniuk. Két év múlva önkormányzati választás lesz Romániában, amit szinte rögtön az országgyűlési követ. Úgy véljük, hogy összefogás, közös indulás nélkül még az is elképzelhető, hogy nem lesz a magyaroknak képviselőjük a román parlamentben.

 El lehet mondani, hogy az erdélyi és székelyföldi magyar szavazók, megértve a választások igazi tétjét nem hagyták magukat megtéveszteni?

 – Ezt nemcsak lehet, hanem kell mondani! 85%-ban az RMDSZ van jelen az erdélyi magyar politikumban. Ez a párt a második forduló előtt azt hirdette: a választópolgárok lelkiismeretére bízza azt, kire szavazzanak, de ne Johannisra. Ezt nem tartom korrektnek, mert nem 4-5 jelölt versenyzett egymással a második fordulóban. Az erdélyi magyarság, a székelység mégsem hallgatott rájuk – irreális lenne kijelenteni, hogy a Magyar Polgári Párt üzenetét fogadták meg, hiszen számtalan román szavazott a jobboldal jelöltjére –, hanem józan eszére, és bölcsen döntött.

 Pártjuk közleményéből idézek: „a magyarlakta vidékeken tapasztalt, az első fordulóhoz viszonyított magas részvételi arány és a jobboldali jelölt elsöprő sikere ékes bizonyítéka, annak a ténynek, hogy ma nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának.” Kikre értik a hintapolitizálást?

– A magyarság elutasította azt a demobilizáló kampányt, melyet az első fordulóban jelöltet állító magyar pártok, különösen a nagyobbik versenypárt folytatott, azt sugallva, hogy a magyarok szempontjából nincs tétje ennek a választásnak, sőt Tariceanuval még az utolsó pillanatban is megpróbáltak a maguk számára politikai tőkét kovácsolni. A választókat azonban nem lehetett átverni. A választók átláttak a szitán, és egyértelműen üzentek az RMDSZ-nek is, hogy nem kérnek a hintapolitikából. De az Erdélyi Magyar Néppárt is sok hibát követett el az MPP szerint. A Néppárt vezetői nem kezdő politikusok, tudják, hogy mekkora a támogatottságuk, és mégis mind az országgyűlési, mind a mostani választások alkalmával megosztották az erdélyi magyarságot. Még egyszer mondom: összefogás nélkül a magyarság képviselete kerül veszélybe.

 Johannis az erdélyi választóknak köszönheti, hogy államelnök lett. Az MPP szerint van arra esély, hogy ezt valamilyen szinten meg is hálálja? Hiszen Klaus Johannis a választási kampány során több ízben is elutasítóan beszélt Székelyföld autonómiájáról, az úgymond etnikai alapú autonómiáról.

 – Mit tagadjam: nekünk, magyaroknak is nehéz volt a választás. A kisebbik rossz mellett döntöttünk. Azt hirdettük, hogy bárki, csak ne Ponta legyen az államfő. Mi mindig azt hangoztattuk, hogy Románia történelmi régióit szeretnénk visszahozni a köztudatba, és ezek köré szervezni közigazgatási egységeket. Ezen az úton világosan ki tudjuk rajzolni Székelyföldet, és meg tudjuk teremteni az autonómiát. Erre, remélem, nyitott lesz az új elnök. Ugyanakkor ott van a programunkban az öt alkotmánymódosítási pont, melyek arról szólnak, hogy Romániában miképpen kell megfogalmazni és szavatolni a nemzeti kisebbségek jogait, illetve az 1918. december 1-jei gyulafehérvári elveket. Ez fontos kapaszkodó lesz számunkra az autonómia kivívásában. Az MPP azt várja el, hogy az új államelnök tárgyaljon velünk a székely autonómiáról. Bízom abban, hogy a posztkommunista Victor Pontánál nyitottabb emberrel állunk szemben. Ha Románia az európai integráció útján halad, akkor ez megtörténik. Persze ez nem lesz egyszerű, nem kergetünk illúziókat, de úgy gondolom, mindenképpen jobb helyzetben vagyunk, mintha Ponta nyert volna.

 

Medveczky Attila