|
 2014.12.12.
A 18–25 évesek
több mint fele inkább vállalkozó lenne, mint alkalmazott
Káros a gazdasági életre, ha bürokratikus akadályok állják
útját a vállalkozások elindításának
A gazdasági utánpótlás-nevelés
kulcsfontosságú programsorozatát, a Fiatal Vállalkozók Hetét
november 17. és 21. között rendezték meg Magyarországon a
Global Entrepreneurship Week világméretű összefogás keretében.
Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ)
elnöke: a Fiatal Vállalkozók Hete megtalálta helyét a
hazai fiatalok életében, és rendezvényeink hatására döntötték
el egyre többen azt, hogy vállalkozók lesznek.
Kiknek szólt a Budapesten és hét vidéki nagyvárosban
megrendezett programsorozat?
– Ez a programsorozat azoknak a fiataloknak szólt, akik
vagy már vállalkozók, vagy vállalkozni szeretnének, esetleg
komoly karriert szeretnének építeni, és a kezükbe venni a saját
jövőjüket. Azok a tudatos fiatalok látogatják a Fiatal Vállalkozók
Hetének rendezvényeit, akik érdeklődnek és proaktívak abban
a tekintetben, hogy a gazdaságban valamilyen értéket hozzanak létre.
Programjaink, fórumaink, melyeket az elmúlt hét évben sikerült
létrehoznunk nagyon különleges hangulatúak, hiszen a
legismertebb magyar vállalkozók, komoly márkák tulajdonosai,
őszintén, hitelesen beszélgetnek a fiatalokkal, s olyan
tippeket, praktikákat osztanak meg velük, melyek nem minden
szokványos előadásban hallhatók.
Információs fórumot tartottak, vagy oktatásra
is sor került?
– A rendezvénysorozat azért is érdekes, mert olyan unikális
előadásokat hallgatnak az érdeklődők, melyek sok esetben párbeszéd
formájában zajlanak a közönség és az előadó között.
Olyan kerekasztal-beszélgetéseket is szervezünk, amelyekre
szintén az interaktivitás jellemző. Például Budapesten, a
nemzetközi napon workshopot tartottunk, illetve a fővárosi központi
rendezvényekre egy mentorszobát is kialakítottunk, ahol a
fiatalok kérdezhettek, és leendő mentoraikkal találkozhattak.
Több százan szerettek volna maguknak mentort találni, s nekik
lehetőségük volt a közvetlen formában történő beszélgetésre,
ismerkedésre.
Ha már az oktatásról beszéltünk… Vállalkozói
ismereteket az ország több településén is oktatnak. Mennyire
lehet megtanulni az iskolapadban a vállalkozói lét fortélyait?
– A vállalkozás igen összetett tevékenység, melyhez nélkülözhetetlenek
a konkrét ismeretek. Eddig hazánkban nagyon kevés fiatal vett részt
vállalkozói oktatásban, de érdekli őket ez a téma. Egyébként
világviszonylatban is a második számú akadály, amit a
fiatalok megjelölnek, hogy miért nem szeretnének vállalkozók
lenni, az az oktatás hiánya. A felmérések szerint a fiatalok több
mint 73%-a azt mondja, hogy azért nem indulnak el vállalkozóként,
mert hiányzik hozzá a megfelelő kezdőtőke, viszont 66%
szeretne megfelelő oktatást, mert anélkül nem képesek átlátni
a vállalkozás kérdéskörét. Nagyon lényegesek a vállalkozói
készségek. Tehát vannak olyan dolgok, melyeket nem lehet tankönyvből
elsajátítani, csak az „élet iskolájából”, vagy olyan
rendszerek segítségével, mint amilyen a mentor program, vagy
olyan közösségeken keresztül, mint amilyen például a Fiatal
Vállalkozók Országos Szövetsége is. Tehát mind a lexikális
tudás, a tájékozottság, mind azok a készségek nagyon
fontosak, melyeket az elmélet és a gyakorlat kombinációja
alapján tudnak elsajátítani a leendő vállalkozók. Személyes
példám azt mutatja, hogy az „élet iskolájában” sokkal többet
lehet tanulni, sőt sokkal rövidebb idő alatt is, mint az
iskolapadban ülve.
Magyarországon a fiatal korosztályban mekkora a vállalkozói
kedv? Ezt azért is kérdezem, mert tudtommal Európában szeretnének
a legkevésbé vállalkozni a fiatalok.
– Európában érdekes helyzet alakult ki, hiszen itt állna
rendelkezésre a legtöbb támogatás a vállalkozók számára, míg
az európai fiatalok vállalkozói kedve világviszonylatban a
legalacsonyabb. Magyarországon érdekes a képlet, mert egy kissé
az európai átlag fölött vagyunk. Európában a fiatalok 40%-a
lenne inkább vállalkozó, míg Magyarországon országos
reprezentatív kutatásából kiderül az is, hogy míg a 18–25
évesek több mint fele, a 18–40 év közöttieknek már csak 44
százaléka mondta azt, hogy inkább vállalkozó lenne, mint
alkalmazott. Ennek ellenére mégis van még teendőnk, hiszen
csak a magyar fiatalok 35%-a gondolja azt, hogy képes lenne vállalkozni,
s ami ennél is aggasztóbb arány, hogy Magyarországon az 1
millió vállalkozással összefüggésbe hozható magánszemélynek
mindössze a 26%-a 18 és 40 közötti. Ezek a számok nagyon jól
rávilágítanak arra, hogy milyen kihívások ellőtt állunk a
kkv-szektorban. Hiszen a magyar kkv-k több mint 1/3-a generációváltás
előtt áll. Ezért is nagyon fontos, hogy a fiatalok számára
olyan eszközöket, tudást adjunk, amellyel a családi cégeket képesek
tovább irányítani, vagy mások vállalkozásait tudják átvenni,
vagy adott esetben pótolni tudják a kkv-szektorból kieső vállalkozásokat.
Elképzelhető, hogy a nemrég véget ért világgazdasági
válság is az okozója annak, hogy ennyire kevesen szeretnének vállalkozni?
Hiszen a média szinte egy évtizeden át egyre többször adott hírt
a becsődölt cégekről.
– Bizonyára a válság keltette médiahírek is hozzájárultak
az előbbi adatok kialakulásához, de az is tudni kell, hogy a vállalkozások
95%-a az első öt évben különböző okok miatt befejezi tevékenységét.
Európában attól tartanak, ami tény, hogy nem tolerálja a bukást
a társadalom. Magyarországon a FIVOSZ készítette el az első
átfogó, reprezentatív felmérést a fiatalok vállalkozó attitűdjéről,
és az adatok azt mutatják, hogy az első akadály a csődtől
való rettegés. A fiatalok közel 60%-a fél a csődtől, és ez
az egyik legnagyobb visszafogó erő.
Mire lenne szükség a FIVOSZ szerint a vállalkozások
alapításához? Pénzügyi segítségre, vagy mondjuk jogi tanácsokra?
– A legtöbb fiatal a kezdő tőkét hiányolja, de
ugyanilyen fontos az oktatás is. Magyarországnak ebből a
szempontból úttörő szerepe van az EU-ban, és globális mértékben
is, hiszen elég nagyot léptünk előre az ifjúsági vállalkozás
területén a Fiatalok vállalkozóvá válása programmal, amely
uniós és hazai forrásokat felhasználva 3500 fiatal számára
teszi lehetővé, hogy vállalkozóvá váljon 100 órás képzés
keretében, s jó üzleti tervet segítenek számukra megírni,
illetve elbírálni a konzorciumok, majd 1500 fiatal 3-6 millió
forint vissza nem térítendő támogatást kap, plusz fél év
mentorálást. Tehát a mentorálás, az oktatás, a vissza nem térítendő
támogatás kombinációja teszi egyedülállóvá ezt a
programot, s ezáltal Magyarországot, a fiatalok vállalkozóvá
válásának elősegítésében.
2010 óta számtalan helyen olvashatjuk, hogy a polgári
kormány egyik fő célkitűzése a bürokrácia mértékének csökkentése.
Mennyire lényeges a vállalkozói szektorban, hogy annak tagjait
ne terheljék fölösleges papírmunkákkal?
– A bürokrácia csökkentése nagyon fontos tényező,
mert az adminisztrációs munka igen csak időigényes. Másrészt,
ha bürokratikus akadályok állják útját a vállalkozásoknak,
akkor kevésbé tudnak a gazdasági értékteremtésre, vagy a
foglalkoztatás bővítésére koncentrálni a vállalkozók. Éppen
ezért a bürokrácia mértékének csökkentésével teljes mértékben
egyetértünk, de azért még ebben a tekintetben sem értük el a
végső célt. Mind az EU-ban, mind Magyarországon elindultak
kedvező folyamatok, melyeket folytatni kell, hogy még egyszerűbb
és gyorsabb metódusok jellemezzék a vállalkozói létet.
A kormány többi, gazdasági életre vonatkozó
rendelete mennyire segíti a fiatal vállalkozókat? Segítik-e őket
a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Czomba Sándor által
irányított Szakképzésért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárság?
– Pozitív törekvéseket veszek észre, a kormányzati
kommunikációban is egyre több szó esik a fiatalokról. Tudomásom
szerint elég sok a fiatalokat segítő, és az ifjúsági munkanélküliséget
felszámoló programot kezdtek kidolgozni. Czomba államtitkár úr
is bejelentette, hogy a foglalkoztatási keret jelentős részét
az ifjúsági munkanélküliség felszámolására igyekeznek fordítani.
Ezek a törekvések azért is lényegesek, mert rólunk mint
elveszett generációról beszélnek. Egy elveszett generáció
viszont egyenlő az elveszett jövővel. Annak is örülök, hogy
nem csak itthon, hanem Európában is komolyan veszik a kormányok
a fiatalok szervezeteit, főleg az olyan szakmai szövetségeket,
mint amilyen a miénk, amely releváns programokat dolgozott ki. S
emellett komoly szakértői gárdával és tapasztalatokkal
rendelkezik. Optimista vagyok a jövőt illetően, elég csak abba
belegondolnunk, hogy a következő fejlesztési ciklusban 16%
helyett 60%-ot költünk gazdaságfejlesztésre. S ebben nagyon
sok olyan programot indítanak el, melyeknek célcsoportja a
fiatalok.
Milyen eredménnyel zárult az idei programsorozat
Magyarországon? Növekszik-e az érdeklődés, stagnál, vagy
„kifulladt”?
– Nagyon örülök annak, hogy évről évre egyre többen
érdeklődnek a programjaink iránt. Idén rekordrészvételre számítottunk,
és igazunk lett. S azt is nagyon jó érzés volt látni, hogy
vannak olyanok, akik már évek óta látogatják a
programjainkat, és annak is örülünk, hogy a Fiatal Vállalkozók
Hete megtalálta a helyét a hazai fiatalok életében, és bizony
a rendezvényeink hatására döntötték el egyre többen azt,
hogy vállalkozók lesznek.
Medveczky Attila
|
