vissza a főoldalra

 

 

 2014.12.19. 

Széchenyi a Felvidéken

A "Legnagyobb Magyar" Felvidék több helyén járt. Tartózkodott itt, lakott ott, látogatta barátait, rendezvényeken vett részt, jelen volt közéleti eseményeken, sportversenyeken. Néhány településen ottjártának emlékére emléktáblákat állított a hálás utókor és a felvidéki magyarok szeretete.

A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány települést, ahol megfordult. Árva vármegye és Zólyom vármegye táblabírájaként járt 1830. március 28-án Ipolyságon, a Hont megyei tisztújításon. Naplójában is megemlíti. Emléktáblája a régi megyeháza – ma katolikus iskola - falán áll.

Járt Ürményben, az egykori Hunyady-kastélyban. A közeli Keszi-pusztán rendezte meg Hunyady József gróf az első lóversenyeket Magyarországon. Többször is megfordult Komáromban, a Zichy-palotában gróf Zichy Károlynál, akinek özvegyét, Seilern Crescence-t később feleségül vette. A város emléktáblával jelölte meg a helyet. Tallóson gyakran meglátogatta barátját Esterházy Mihályt barokk kastélyában, akivel 1825. november 27-én "egymás kölcsönös tökéletesítésére" erényszövetséget kötött. Gyakran vendégeskedett Szereden, ezredtársának és barátjának gróf Esterházy Károlynak kastélyában. Az oroszvári Zichy-kastélyhoz (ma: Lónyai) 1827. augusztus 6-án a Dunán úszva érkezett.

De a legtöbbször Pozsonyban járt. A Mihály-kapun túl, az 1753-56 között épült Országházában tette meg Széchenyi 1825. november 3-án nevezetes felajánlását a Magyar Tudós Társaság, a mai MTA , megalapítására. Itt, az egykori Magyar Királyi Kamara épületében tartották a magyar országgyűléseket 1802-1848 között. Ugyanebben a teremben tették meg az 1843-44-ki országgyűlésen a magyart az ország hivatalos nyelvévé és V. Ferdinánd 1847. november 7-én magyar nyelven itt nyitotta meg a korszakalkotó, utolsó rendi országgyűlést. A Prímás-palotában alakult meg 1848. április 7-én az első felelős magyar kormány, Széchenyi a közlekedési tárcát kapta.

A pozsonyi Szent Márton dómban 1825. szeptember 25-én részt vett Sarolta Auguszta Karolina, I. Ferenc király negyedik feleségének koronázásán, a királyné személyes kíséretének tagjaként. Az Erdődy-palotában lakott egy időben, és az általa alapított kaszinó első termeit is ebben az épületben rendezték be. A hajdani Jeszenák-házban tartózkodott az országgyűlések ideje alatt. A "Legnagyobb Magyar" Apponyi Antal Kecske utcai házában működő nyilvános könyvtár gyakori látogatója volt.

Az egykori Grassalkovich-palotában, István nádor szállásán is számtalanszor megfordult. Így annak a tisztelgő küldöttségnek tagjaként, mely vezérszónoka Kossuth Lajos volt. Az irgalmasrendi rendházban lakott ifj. Wesselényi Miklós báró, akit Széchenyi szállásán gyakran felkeresett.

Sokszor kirándult a később róla elnevezett Széchenyi magaslatra, a Zerge hegy 438 méter magas csúcsára. A pozsonyi diákok és színészek kis kőhalmot hordtak össze emlékére. A rászegezett táblán csak ennyi állt: 1860. 4. 7. Széchenyi halálának dátuma (valójában egy nappal később hunyt el). A helyén magasodik ma a televíziós torony. Széchenyi szervezte az első pozsonyi lóversenyt 1826. április 9-én.

Tehát Pozsony telis-tele van Széchenyi emlékhelyekkel. Nem volna Széchenyi István emlékének valahol helye Pozsonyban? Széchenyi emléktáblájának pozsonyi elhelyezésére egyik korábbi pozsonyi főpolgármester Budapesten ünnepélyes ígéretet tett.

A Bécsben született és ugyanott elhunyt grófról dicsőítő ódát írtak ékes szép román nyelven. Széchenyinek emléktáblái állnak Romániában, de Ukrajnában éppúgy, mint Szlovéniában.

Eddig valahogy elsikkadt személyének pozsonyi tisztelete. Valaki felvethetné a gondolatot, hogy annyi év után Széchenyi István Pozsonyban látható jelet kaphasson, nevének el nem múló emlékezetére. Lennének-e felvidéki magyarok néhányan, akik előkerítenék a "Legnagyobb Magyarnak" a pozsonyi Magyar Nagykövetség valamelyik rejtett zugában két évtizede porosodó eldugott emléktábláját? Talán az új főpolgármester befogadja egy európai emlékét, akinek uralkodók örültek királyi lakhelyeiken és a kor neves személyiségei örvendtek a vele való találkozásnak. A "Legnagyobb Magyarnak" fogadta el az őt szerető és tisztelő nép, közöttük nem kevés felvidéki és alföldi szlovák is.

 

Balassa Zoltán, Halasy-Nagy Endre, Felvidék.ma