vissza a főoldalra

 2014.12.29. 

Csak a bevált felzárkózási programokat folytatjuk

Nem kifejezetten roma programokat hirdetünk, hanem olyanokat, melyekkel minden hátrányos helyzetű emberen segíthetünk

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Hanns-Seidel Alapítvány és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem A romák gazdasági és munkaerő-piaci integrációja címmel tartott közös rendezvényén arról beszélt, hogy a társadalom egy része úgy látja, kilátástalan a felzárkózási küzdelem, az újabb és újabb programok és források pedig hiábavalóak. A felzárkózási politika aktuális helyzetéről szerkesztőségünknek Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott.

 A romák felzárkózását megcélzó politikát külön lehet-e választani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától?

 –A kormány 2010-ben új felzárkózási politikát hirdetett meg, mert az addigi elemei eredménytelenek voltak. A roma ügyet már nem szegénységi, hanem nemzeti ügynek tekinti a kormány. Nemzeti érdek, hogy a szegénységben élőket köztük a romákat is képessé kell tenni, hogy gazdasági szereplőkké váljanak. A szegénység nem válogat származás szerint. Nem elsősorban roma programokat hirdetünk, hanem olyan programokat, melyekkel a hátrányos helyzetű embereket elérjük. Az viszont tény, hogy a hátrányos helyzetű emberek között magas a romák aránya. Ahogy az is, hogy a romák 70%-a szegénységben él. Éppen ezért, ha szegénység elleni intézkedéseket indítunk, azzal a romákat is elérjük. Ugyanakkor vannak olyan területek, melyekre célzott intézkedések szükségesek. Ilyen a roma nők foglalkoztatását célzó programunk. Ez azért is indokolt, mert a roma nők esetében 90%-os munkanélküliségről beszélhetünk. Az ország versenyképessége nagyban függ attól, hogy a társadalomban rejlő erőforrásokat mennyire sikerül kihasználni. A Világbank felmérése szerint, ha a romák integrációja sikeres, az az adott ország GDP mutatójának 1%-os növekedését eredményezheti. Ebből következik, hogy sikeres és tartós gazdasági fejlődés csak akkor lehet, ha hatékony az ország felzárkózáspolitikája.

 Milyen eredményes projekteket végzett a kormány a felzárkózás területén 2010-től 2014 decemberéig, s ezek a sikerek mennyire ismertek a lakosság, különösen a romák körében?

 – A felzárkózás nem küzdelem, hanem az ország stabilitását szolgáló szakpolitikai intézkedések összessége. Nincs hiábavaló és fölösleges pénz, ami elköltésre kerül. A polgári kormány volt az első, aki nemcsak stratégiát alkotott, hanem intézkedéseket rendelt mellé. Forrás biztosításával és felelősök megjelölésével. Először beszélhetünk a romaügyben monitoring rendszerről, mely ellenőrzi, és követhetővé teszi a felzárkózásra fordított források felhasználását. A sikerességet talán jól példázza, hogy 2014-ben az ország polgárai olyan bizalmat szavaztak ismételten az Orbán-kormánynak, mely példaértékű Európában. Még úgy is, hogy sokan kirekesztő országnak kiáltották az országot. Még úgy is, hogy közben folytonosan a szembeállítást és a kivételezést hangsúlyozták. De az emberek látták a „rendszerváltás” szükségességét, és azt, hogy az ország érdeke az összefogás. Azt szavazták meg, hogy folytassuk azt, amit elkezdtünk. Roma és nem roma egyaránt. A romák elérésének egyik garanciális eszköze a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között kötött keretmegállapodás. Az ORÖ partnerségével a programok nagy része elérhetővé vált a romák részére. De természetesen más partnerek is segítettek. Az egyházak a szociális, oktatási hitéleti és még sok más területen túl aktív részvételükkel segítették a felzárkózás sikerességét. Nem volt még példa arra, hogy közel 100 ezer roma dolgozhatott a közfoglalkoztatásban. Ma ott tartunk, hogy több mint 170 romát segít a szakkollégiumi rendszer a diploma megszerzésében úgy, hogy közben jól látható, a romák között a diplomások aránya alig éri el az 1%-ot. De minden intézkedésben elvárásokat is meghatározunk. Ilyen az Útravaló Ösztöndíj rendszer melyek átalakításával ma már a teljesítményhez mérten kapják az ösztöndíjat a hátrányos helyzetű gyerekek. Több mint 14 ezer diák kap ma Magyarországon Útravaló Ösztöndíjat. Ezek olyan eredmények, mutatók, melyek valódi változásokat hoznak a társadalomban. Minden programunk célja, hogy a foglalkoztatási és foglalkoztathatósági esélyei az embereknek megnőjenek.

 Ezeket a programokat uniós vagy nemzeti forrásból finanszírozták?

 – A programok nagy része uniós forrásból valósul meg, de vannak programok, mint a Szociális földprogram, melyeket nemzeti forrásból finanszírozunk. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy minden egyes EU-s fejlesztési forrás 100 Ft-jához Magyarország 15 Ft-ot tesz hozzá.

 Voltak olyan projektek is, melyekről bebizonyosodtak, hogy azokat fölösleges támogatni, mert csupán a pénzt nyelik?

 – 2010-től a felzárkózáspolitika kialakítása után nem lettek hirdetve olyan programok melyeknek nincsenek hasznosulási mutatói. Luxus ugyanis olyan programokat finanszírozni, azokra uniós vagy magyar pénzeket költeni, amelyekről 2010 előtt bebizonyosodott, hogy nem vezetnek sehová. A bevált, értékes és hasznos felzárkózási programokat kell folytatni.

 Mit gondol, a rászorulók támogatása és egyedi programok indítása automatikusan jelentheti-e a romák munkaerő-piaci helyzetének átfogó javulását, vagy figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai környezetet és a prioritásokat is?

– Természetesen a gazdaságpolitikai helyzethez kell igazítani a felzárkózási programokat is. Az előző kérdésre is válaszolva egy példát had emeljek ki. Bármennyire is tradicionális roma foglalkozás volt a kosárfonás, ma nem piacképes. Ennek ellenére évekig indították a kosárfonó tanfolyamokat a hátrányos helyzetű emberek részére. A képzéseket és az oktatást is a piaci igényekhez kell igazítani. A duális képzés ezt a célt szolgálja. Mi nem elsősorban egyedi programokat indítunk, hanem komplex programokat. Átfogó javulás már most érezhető. Többen élnek munkából, mint segélyből. Célunk az, hogy 2018-ra, aki képes dolgozni, az a munkából éljen meg.

 Többen bírálják a kormányt, hogy a szegény romák számára, „csak” közmunkát biztosít. Mi erről a véleménye?

 – Kétségtelen, hogy vannak olyan térségek, ahol a közfoglalkoztatás jelenti az egyedüli foglalkoztatási lehetőséget, de az is egyértelmű, hogy a közfoglalkoztatás önmagában nem megoldás a felzárkózásra, ez egy jól használható eszköz ebben a folyamatban. Ugyanakkor ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű térségek települései gazdasági lehetőséget teremtsenek, ahhoz több feltételnek teljesülnie kell. Megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie és a megfelelő humán adottságokkal. Utóbbi esetén van az Emberi Erőforrások Minisztériumának hangsúlyos szerepe.

 Mi az oka annak, hogy a nagy ellátórendszerek nem képesek kielégítő választ adni a helyi társadalom eltérő szükségleteire?

 – A rendszerváltás óta nem történtek változások az ellátórendszerben. Pedig maga a társadalom és a világ is új irányt vett. Erre sajnos nem volt képes megfelelő válaszokat adni az ellátórendszer. Az az ország, amely időben tudott lépni a társadalmi és gazdasági változások terén, annak gazdasága és társadalma kevésbé érezte meg a gazdasági válságot. Ma már nem elegendő jóléti rendszerről beszélni. Szükséges az esélyteremtő rendszer hozzárendelése. Az ország földrajzi és gazdasági adottságai sem egyformák. Így az ellátórendszernek elsősorban a helyi igényekhez és adottságokhoz kell igazodnia. A helyi szükségleteket és igényeket a helyi szereplők ismerik a legjobban. Ennek megfelelően szükséges az ellátó-, pontosabban szolgáltatórendszert igazítani.

 Miért tartották fontosnak, hogy a jelenlegi kormányzati felzárkózáspolitika erős gyermekközpontúságát?

 – Kétségtelen, hogy Magyarország jövője a jelen gyermekeiben rejlik. Minél korábbi időszakban kezdődik el a felzárkózás annál hatékonyabb és hátránycsökkentőbb. Ezt a célt szolgálják a 113 helyszínen működő Biztos Kezdet Gyerekházak. Ezekben az intézményekben, a fő hangsúly a korai fejlesztés elősegítése. Ennek segítségével már az óvodába lépéskor csökkennek a hátrányok. Erősíti a gyermekközpontúságot és a felzárkózás eredményességét a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése is.

 Megfogalmazták már azt, hogy a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban milyen projekteket szeretnének finanszírozni?

 – Az elmúlt időszakban hirdetett programok sikereseknek tarthatóak. Igény van azok fejlesztésére és folytatására. Továbbra is prioritást kapnak a gyermekjólléti intézkedések, valamint a foglalkoztathatóságot segítő programok. Minden 7. telepet el akarjuk érni a komplex-telepprogrammal. Új elemként a szociális gazdaság kialakítása és megerősítése érdekében intézkedést tervezünk. Ez olyan új elemeket és megközelítéseket fog tartalmazni, amilyenek még nem voltak. Ennek egyeztetései hamarosan megkezdődnek.