Függetlenség

2014.12.29.

A fiataloknak a drog helyett a sport legyen a szenvedélyük

A bűnözés társadalmi tömegjelenség, és ez ellen csak társadalmi összefogással lehet eredményesen küzdeni

Minden társadalomnak jól felfogott érdeke, hogy a felnövekvő generáció tagjai a későbbiekben ne jelentsenek veszélyt a társadalom többi tagjára, sem a köz-, sem a magánvagyonra nézve. Dr. Garamvölgyi László dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója: a felderítések hatékonysága nem eredményezheti azt, hogy akár a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de általában a kriminalitás is csökkenjen.

2014-ben ünnepeli 25 éves jubileumát a rendőrségi bűnmegelőzés. Ha visszatekintünk a rendszerváltás időszakára: akkor mennyiben volt más a rendőrségi bűnmegelőzés feladatköre mint jelenleg?

– 1990 előtt nem működött bűnmegelőzési apparátus. A tételes jogban, az 1978. évi IV. törvényben szerepelt egy olyan passzus, hogy a nyomozó hatóságoknak, döntően a rendőrségnek, a felderítés során lehetőleg a bűncselekményt elkövető okokat is fel kell tárniuk. 1980 és 1990 között négyszeresére emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma, s ez egy közbiztonsági káosszal fenyegette a társadalmat. Ráadásul az akkori eljárások nem nevezethetők sértettközpontúnak, így nagyobb volt a látencia, hiszen a sértett nem tette ki magát annak a tortúrának, hogy elmenjen a rendőrségre, és szembesítsék a gyanúsítottal. Holott ebben a tíz évben a társadalmi tulajdon sérelmére a vagyon elleni bűncselekmények 1/3-át követték el – de az állam ezzel sem foglalkozott. Olyan bűnmegelőzési metódus működött csupán: ha a társadalmi tulajdon sérelmére követtek el bűncselekményt, és a rendőrség megállapította annak az okát, akkor szignalizációt küldött. Ezek például azt tartalmazták, hogy legyen lakat az öltözőben… Intézményes bűnmegelőzésről 1989-től beszélhetünk, amikor létrehozták a bűnmegelőzési osztályt – elég nagy késedelemmel, ha összehasonlítjuk a nyugat-európai trendekkel. Bár az ENSZ-ben 1950-ben már megfogalmazták a bűnmegelőzésre való törekvést, és csak 1972-ben született meg erre vonatkozólag az első határozat. Ha még jobban visszamegyünk a történelemben: a sumér kultúrákban és a római tételes jogban is szerepel a bűnmegelőzés. Seneca azt jelentette ki: ha már bekövetkezett a baj, akkor már nem tudunk mit tenni, de ügyeljünk arra, hogy a jövőben ne következzen be ilyen bűneset. 1864-ben Cesare Beccaria olasz jogtudós foglalja össze először Bűnözés és büntetés c. munkájában a bűnmegelőzés lényegét, s tőle származik az a híres idézet: „a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni”. De térjünk vissza a hazai területre: 25 év alatt nagyon sok változáson ment keresztül a hazai bűnmegelőzés. 2003-ban országgyűlési határozatot fogadtak el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, s 2013. szeptember 18-án fogadta el a kormány azt a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát, amely az összes stratégiával harmonizál. Ebben kimondják, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács feladata a különböző érdekek, szempontok szinkronba hozása, az egységes bűnmegelőzési fellépés biztosítása, ahogy azt is: „a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Társelnökei a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi minisztériumot vezető miniszter.”

A 2013 tavaszán megalakult Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnak (NBT) sikerült-e megismernie, hogyan lehet elősegíteni, hogy a megelőzéssel kapcsolatos információk minél szélesebb körben és a lehető legoptimálisabb formában jussanak el az érintettekhez?

– A stratégia meghatározza a kiemelt beavatkozási területeket: a vagyonvédelmet, a településbiztonságot, az időskorúak védelmet, ill. a család- és ifjúságvédelmet. Ezeken kívül alfejezetek foglalkoznak például a drogprevencióval, és a különböző káros szenvedélyekkel kapcsolatos bűnmegelőzést. 700 millió forintos az NBT éves költségvetése, s reméljük, hogy jövőre is megmarad ez az összeg. Két stratégia partnerrel dolgozik az NBT: a rendőrséggel és az Országos Polgár Szövetséggel. Emellett számtalan szövetségesünk van: így önkormányzatok, sport- és tudományos egyesületek.

A Police Coffee – sorozat is segít a bűnmegelőzésben?

– Természetesen. Mivel a településeket érintő problémákat helyben, a falvakban és városokban szükségszerű megoldani, így a rendőrség és a lakosság közötti párbeszéd javítása, valamint a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében az NBT országos programot szervezett a CBA Kereskedelmi Kft.-vel közösen. Éppen egyéves a Police Coffee rendezvénysorozat, mely tavaly a Józsefvárosban indult el, és kötetlenségével, közvetlenségével eredményesen hozzájárul ahhoz, hogy a rendőrség tájékozódjon, a lakosok pedig tanácsokat kapjanak a különböző területek rendőrségi szakembereitől egy csésze kávé mellett. Eddig 21 településen tartottunk ilyen rendezvényt, és 3500 beszélgetést folytattak le a helyi rendőrök. Azt tapasztaltuk, hogy 95%-ban pozitív a visszajelzés a lokális biztonságot érintően. Vannak területi eltérések is, például a kunszentmártoniak többsége biztonságságban érzi magát, míg a fővárosiak lehangoló véleményeket közölnek. Ennek oka, hogy a budapestiek többsége a médiából szerzi a bűncselekményekkel kapcsolatos ismereteit.

Azért is lényeges, amit mond, mert ha nézzük a televíziót, akkor szinte csak azt látjuk a híradásokban, hogy hol és mikor ki kit ölt meg, fosztott ki, vert meg brutális kegyetlenséggel.

– Éppen ezért hívtuk össze a Bűnmegelőzési Iránytű decemberi konferenciájára a hírszerkesztőket. A kereskedelmi televíziók hírszerkesztői szerint a közéleti, politikai hírek sokkal kevésbé érdeklik a nézőket, mint a bűnügyi információk. Azt viszont még senki se bizonyította, hogy a kriminális eseményekről történő médiahíradások gyakorisága és mennyisége közvetlenül befolyásolja-e a néző szubjektív biztonságérzetét.

Egyre többet hallani a fiatalkorúak körében elkövetett bűnesetekről, a szórakozóhelyeken is többször tudatmódosító szert kevernek egyesek italába. Készülte-e arra vonatkozóan statisztika, hogy az elmúlt években miként alakult a fiatalkorúak által elkövetett bűnesetek aránya?

– Ha a közelmúlt statisztikáit megvizsgáljuk, abból kivehető, hogy 4-5 éve csökkent a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Viszont azt is tapasztalhatjuk, hogy döntően a fiatalkorúak sérelmére követik el a bűncselekményeket, tehát prevenciós szempontból kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy mind az elkövetővé, mind az áldozattá válás területén a megelőzésre helyeződjön a hangsúly. Rendészeti eszközökkel a megelőzést nagyon nehéz megoldani, amellett, hogy a felderítésben nagyon hatásos a rendőrség munkája. Tehát a felderítések hatékonysága nem eredményezi azt, hogy akár a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, és általában a kriminalitás is csökkenjen, inkább a büntetés elkerülhetetlensége. A prevenció mellett ezért nagyon lényegesnek tartom a szigorú büntetési rendszer meglétét.

Amennyiben egy fiatal bekerül egy büntetés-végrehajtási intézetbe, szabadulása után átgondolja a tettét, és jogkövető állampolgárrá válik?

– A személyiségfejlődés soha nem zárul le az egyes ember életében, de a legjobban a fiatal korban alakíthatók a személyes tulajdonságok. Lényegesek a szocializációs folyamatok, s ha valami „kisiklik”, tehát a fiatal közvetlen környezetében, családjában negatív változások történnek, rossz baráti társaságot választ, akkor megvan annak a veszélye, hogy az ifjú bűncselekményt követ el. Egy adott büntetés-végrehajtási intézményben reszocializációs és reintegrációs foglalkozásokat is tartanak, s ez megteremti az esélyét annak, hogy a fiatal, a szabadulása után felhagy a bűnözéssel. Ennek a két foglalkozásnak – amit nem csak a fiatalkorúak esetében vezetett be az új büntetőkódex –az is a lényege, hogy a szabadulást követően az illetőnek legyen hol laknia, s legyen munkája. Így olyan közegbe kerül, ahol jogkövető állampolgárrá válhat. A tököli börtönben pedig csináltunk egy úgynevezett „jobb agyféltekés” kutatást, amelyen 15 jogerősen elítélt vett részt. Kétszer 5 napos kurzust tartottunk, s elképesztő, hogy mit fejlődtek művészi szinten ezalatt. Azt is tudni kell, hogy a fiatalkorúaknál elképzelhető, hogy az illető egyben áldozat és elkövető is, míg az idősekre ez nem jellemző.

Azt miként lehet elérni, hogy a fiatalok ne nyúljanak drogokhoz?

– Az első számú feladat a megelőzés – 2013-ban, bizonyíthatóan 8 fiatal halt meg a designer drogok használata következtében –, s az új Nemzeti Drogellenes Stratégia is ezt tekinti fő céljának. Értékközvetítésének középpontjában a tiszta tudat, a józanság, az egészséges életmód kultúrája, a közösségben való részvétel jelentősége áll. Hosszú távú célként jelöli meg, hogy a fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat. A fenti célok közvetítésére indult el a „Legyen más a szenvedélyed!” európai uniós finanszírozású, a TÁMOP 5.2.9 program keretében megvalósuló, kiemelt projekt, amely 2014. március 26-ai nyitásától kezdődően 2015. június 27-ei hivatalos zárásáig mintegy 10 000 diák, pedagógus és közel 500 szakember figyelmét hívja fel arra, hogy a korosztályhoz és az érdeklődési körhöz tartozó pozitív „szenvedélyek” – mint a sport, a tánc, a képzőművészet, a zene és a tudomány – milyen komoly szerepet játszanak a megelőzésben. Észrevettük, hogy az nem jó módszer, ha hosszú előadásokat tartunk a drog veszélyeiről, s ezért alternatívát kínáltunk ezen kreatív szenvedélyekkel. Nem véletlenül kezdjük úgy ezeket a rendezvényeket, hogy azt mondjuk: „lehetséges, önök között ül a jövő Nobel-díjasa, a nemzet színésze vagy olimpia bajnoka”. Nagyon népszerűek ezek a rendezvények, melyeken részt vesznek olimpiai bajnokok, színészek, tehát nem celebek, hanem idolok, akik példaképet adnak. Miért tesszük ezt? Mert, ahogy a stratégia is írja: a bűnözés társadalmi tömegjelenség, és ez ellen csak társadalmi összefogással lehet eredményesen küzdeni. Nem véletlen ezért, hogy már több óvodában bűnmegelőzési és balesetvédelmi oktatást tartanak. Az óvodásoknak, a kisiskolásoknak nem azt kell például szajkózni, hogy azért ne törd be az ablakot, mert azzal kárt okozol, hanem arra kell felhívni a figyelmet, hogy ennek a tettnek következményei vannak. Egy németországi példát mondok: sok helyen összekapcsolják a bűnmegelőzést a környezetvédelemmel, s az energiatakarékossággal. Bizonyos időszakokra kijelölnek diákokat, akiknek a tanítás végén le kell ellenőrizniük a nyílászárókat, becsukják az ablakokat. Ennek nemcsak az a célja, hogy az energia ne vesszen kárba, hanem az is, hogy tudják a gyerekek, a bezárt nyílászáró által az osztályterembe nem hatolhatnak be illetéktelenek.

Említette a társadalmi összefogást. Ez a településekre is vonatkozik?

– A stratégia foglalkozik a települések biztonságos jövőjével is. Tavaly kezdtük el az Országos Polgárőrséggel a Százszor száz biztonság című bűnmegelőzési programot, amelyhez 250 település csatlakozott, s a lényege a külterületek biztonsága. Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) is nagyon sikeres, erre jó példa Törökszentmiklós. Ott több száz háztartás helyezte el a SZEM-táblát, és az autókra is kirakták, hogy a tulajdonos ennek a mozgalomnak a tagja. Az egésznek az lenne a lényege, hogy a szomszédok, ha furcsa dolgot észlelnek, azt jelezzék a polgárőrségnek, illetve a rendőrségnek. A tábla jelzi a kívülállóknak, hogy a polgárőrök és a rendőrök is figyelnek ezekre az ingatlanokra. Biztosan állíthatom, hogy a SZEM révén érezhetően javult a lakosok biztonságérzete, és a visszatartó erő miatt jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Ez a mozgalom már a nagyvárosokban, sőt a lakótelepeken is működik, de itt az a működés feltétele, hogy a lakosok ismerjék egymást, ne éljenek izoláltan. A szekszárdi Szőlő-Szem Mozgalom pedig szintén nagy szerepet tölt be bűnmegelőzés területén. A 2000-es években igencsak elszaporodtak a szekszárdi borvidéken a tanyabetörések, megrongálták az épületeket, elvitték a termést, s ez összefogásra ösztönözte a tulajdonosokat. Öt évvel ezelőtt 90%-os volt a betörések, lopások száma, ami jelenleg 10%-ra csökkent.

Az állampolgárok is törekszenek arra, hogy megvédjék vagyonukat. Mi riasztja el igazán a bűnözőket a betörésektől?

– Már a római jog is kimondta: a tulajdonosnak a jó gazda gondosságával kell őrizni a javait. Jómagam az elektronikai és a mechanikai védelem kombinációját tartom a legcélravezetőbbnek. Tehát szükségesek a biztonsági zárak, és az optikai berendezések is. Mindenkit óva intek attól, hogy olcsó, műanyag kamerákat vásároljon. Hiszen a profi bűnözők tudják, hogy az olcsó objektívek esetében különösen jellemző, hogy lencséiket nem üvegből, hanem műanyagból gyártják. Ezekkel soha nem érhető el olyan minőségű kép, mint az üveglencsékkel. A betörőknél az elsődleges szempont, hogy az ingatlanban ne legyenek otthon, ne legyen szemtanú, és ne legyen kutya. Az új építésű kertvárosi családi házak a betörők legkedveltebb célpontjai, mert az gondolják, hogy sok pénzt vihetnek el onnan. Sokan azt hiszik, hogy minél magasabb kerítést építenek, az annál jobban védi őket a betörőktől. Holott ez nem igaz: a magas kerítés, a telket elválasztó magas sövény a betörők számára jelent biztonságot, hiszen ha azon átjutottak, nem látják már őket kívülről. A felvillanó mozgásérzékelőket nem kedvelik a betörők, mert félnek, hogy rájuk vetül a fény, és esetleges szemtanúk meglátják őket.

Mi számít jogos önvédelemnek, ha éjjel arra ébredünk, hogy idegen személy akarja lakásunkból elvinni az értéktárgyakat?

– Amennyiben a betörő ezt éjjel 10 óra után teszi felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be hozzánk, akkor az új Btk. szerint – a római jog úgy fogalmaz: aki éjjel a házadra tör, életét veheted – ezt úgy kell tekinteni, mint az életünk ellen irányuló cselekményt. Ezért a jogalkotó olyan védelmi helyzetbe hozza a sértettet, hogy megvédheti az életét. És a sértett nem köteles kitérni a támadás elől. Adott esetben meg is ölhetjük a betolakodót. Amennyiben a sértett felindultságból vagy ijedtségből lépi túl az elhárítás mértékét, s ez bizonyítható, akkor sem büntethető. Természetesen minden ilyen esetben le kell folytatni a rendőrségi vizsgálatot.

Ha az utcán akarnak minket kirabolni, akkor is él a jogos védelem intézménye?

– Természetesen az utcán is létezik jogos védelmi helyzet, ha annak jogi feltételei megvannak. A lakásban nincs hová kitérni a rabló elől, az utcákon már van. Ezért az utcákon vagy el kel kerülni a támadást, vagy együtt kell működni a rablóval – s közben megfigyelni, és a bűntett után a rendőrségen személyleírást adni róla. Mindenkit intek attól, hogy egy utcai fegyveres rablás esetén ellenálljunk, mert annak súlyosabb következményei lehetnek a sértettre nézve.

P.G.–M.A.