vissza a főoldalra

 2014.12.19. 

Új kihívások előtt a könyvtári szakma

Az elmúlt években a települési könyvtárak működtetése és finanszírozása jelentősen megváltozott, fokozatosan kívánjuk átalakítani a rendszert a feladatalapú finanszírozás irányába

Az ország életét befolyásoló társadalmi és gazdasági hatások olyan kihívást jelentenek kulturális intézményeink számára, amelyre közösen kell megtalálnunk a válaszokat: azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel a könyvtári munka eredményessé, a könyvtárosi pálya vonzóvá tehető. Dr. Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár: amennyiben az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetésről szóló törvényt, melyben meghatároztuk a kistelepülések normatívájának minimum összegét, akkor a pár száz lakossal bíró települések is legalább 1,2 millió forintot kapnak könyvtári és közművelődési feladatok ellátására.

 Helyettes államtitkár úr a közelmúltban arra hívta föl a figyelmet, hogy új kihívások előtt áll a könyvtári szakma. Melyek ezek a kihívások?

 – A könyvtáraknak és a könyvtáros szakmának – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon – elsősorban az internet és a digitális kor kihívásainak kell megfelelniük. Az internet segítségével digitálisan elérhető információforrások, a gyorsan elérhető dokumentumok erősen átalakították a társadalom információszerzési és könyvtárhasználati szokásait. A számítógépet használók elsődleges tájékozódási eszközévé az interneten található források váltak. A könyvtáraknak és könyvtárosoknak az internet információözönével és gyorsaságával, illetve a média világával kell felvenniük a versenyt, és állniuk kell a sarat az egyre specializálódó tudományos és szaktájékoztatási kihívásokkal szemben is. Igazi kihívás ismerni és alkalmazni az informatika által felkínált lehetőségeket, és például a Z generáció fogyasztói igényeire szabni a szolgáltatásokat. Érdemes ugyanakkor elismerni a magyar könyvtári rendszer évtizedek óta megbízhatóan nyújtott teljesítményét, amely évente több mint 23 millió könyvtári dokumentum kikölcsönzését teszi lehetővé.

 Milyen eszközökkel lehet vonzóvá tenni a könyvtárosi pályát?

 – A kulturális intézmények, így a könyvtárak is ki vannak téve azoknak a társadalmi és gazdasági hatásoknak, amelyek az egész ország életét befolyásolják. Ebben a kihívásokkal teli környezetben kell megtalálnunk közösen azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel a könyvtári munka eredményessé, a könyvtárosi pályafutás vonzóvá tehető. Célunk a kulturális területen dolgozók társadalmi megbecsültségének és elismertségének növelése, ezért a levéltári, a múzeumi és közművelődési szakma képviselőivel tárgyalunk a megújulást elősegítő javaslatokról.

 Ha belépek egy könyvtárba, akkor a legtöbb esetben fiatal és idős könyvtárosokkal találkozom. Ebből arra következtetek, hogy akinek lehetősége adódik, az máshol helyezkedik el. Társadalmilag és anyagilag megbecsült ez a foglalkozás?

 – Ami az anyagi megbecsülést illeti, köztudott, hogy a közalkalmazottak illetménye soha nem volt és ma sem hasonlítható össze a versenyszféráéval. Ugyanakkor egészen mást jelent a kiszámítható, biztonságos havi jövedelem egy nagy munkaerőfelvevő-képességgel rendelkező területen, mint egy munkanélküliséggel sújtott vidéken, ahol megbecsült tevékenységnek számít könyvtárosnak lenni – és könyvtárosok az ország szinte valamennyi településén dolgoznak. Ami pedig a társadalmi megbecsültséget illeti: a tudomány művelői, a kutatók vagy az orvosok körében igen elismert a felkészült könyvtáros, hiszen segítségük nélkülözhetetlen a munkájuk során. A kistelepüléseken a napi ügyekben segíteni tudó, művelt könyvtáros szintén élvezi környezete megbecsülését.

 A kormányzat mit tud tenni a könyvtári ellátás színvonalának növeléséért?

 – A könyvtárügy ágazati irányításért felelős EMMI jogszabályalkotással tud tenni ezért. Tavaly megjelent a kistelepülések korszerű könyvtári ellátását biztosító Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerről szóló miniszteri rendelet, amely szigorú szakmai követelményeket fogalmazott meg a központi forrásból megvalósuló megyei könyvtári szolgáltatásokkal szemben. A nyilvános könyvtári ellátást szabályozó törvényben új feladatok szerepelnek a nyilvános könyvtárak feladatai között, így például a minőségi követelmények alkalmazása. Rendeletben határoztuk meg a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak kiemelt feladatait is. Hamarosan megjelenik az új szakmai mutatókról szóló rendeletünk Mindez a könyvtári szolgáltatások színvonalának emelése érdekében történik. A jogalkotáson kívül a könyvtári szolgáltatások fejlesztését a különböző fejlesztési programokba, az EU-s és hazai pályázati forrásokba való becsatornázással tudja segíteni a tárca.

 Ma, amikor számtalan könyv, írás letölthető az internetről, nem látogatják-e kevesebben a könyvtárakat?

 – A 23 millió könyvtári dokumentum kikölcsönzése önmagában cáfolja ezt, és akkor még nem említettük a helybeni dokumentum- és internethasználatot, gyermek- és felnőttfoglalkozásokat, a rendezvények sorát. A kulturális intézmények körében a könyvtárak még mindig a leglátogatottabb intézmények. Míg a könyvtári szolgáltatásokat személyesen igénybe vevők száma csökkenőben van, jelentősen és folyamatosan nő a távhasználók száma. Ez is jelzi, hogy milyen irányba kell terelni a könyvtári fejlesztéseket.

 Az sem lehet mindegy, hogy milyen egy könyvtár épületének állaga. 2010-től több városi, települési könyvtár épülete is megújult?  

– A települési könyvtárak zöme önkormányzati épületekben működik. Szerencsére több önkormányzat tudott erre költeni uniós és saját forrásból. A megyei könyvtárak a kistelepülési könyvtárak létrehozására és működtetésére 2014-ben 1 milliárd 823 millió forint forráshoz jutottak hozzá a központi, vagyis állami költségvetésből. Ezenfelül a kulturális tárca a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül további 105 millió forintot biztosított erre a célra 2014-ben. 2015-ben az állami támogatás 1,9 milliárd forintra emelkedik. Idén csaknem 100 kistelepülésen adtunk át megújított Könyvtári, Információs és Közösségi Helyet, amelyeknél már kiemelten figyeltek a közösségi tér kialakítására, valamint az informatikai felszereltség javítására is. A Közösségi Szolgáltató Helyek együttműködnek az oktatási intézményekkel is, hogy programjaikkal a gyerekeket, a kismamákat és a fiatalokat is be tudják csábítani a könyvtárba.

 Manapság bizonyára nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárosok értsenek a számítógépekhez. Szükséges, hogy a könyvtárosok megismerjék a technika vívmányait, és továbbképzéseken vegyenek részt?

 – Az e kérdésre adott válaszomat azzal kezdeném, hogy már régóta informatikus-könyvtáros a szakmai képzés elnevezése, és ez már önmagában jelzi a fő irányt. Ugyanakkor valóban így van, a könyvtári rendszer hatékony működtetése szempontjából a már dolgozó könyvtárosok szakmai továbbképzése is nagyon fontos. Ezt a szakma nagyon hamar felismerte, és több magyarországi intézmény, így például a Könyvtári Intézet is számos akkreditált továbbképzési programot kínál, amelyekre mindig sokan jelentkeznek. Az egész életen át tartó tanulás elve jegyében jelentős európai uniós forrásokat tudtak a könyvtárak a szakmai tudás megújítására fordítani, ezt a jövőben is fontosnak tartjuk.

 Igaz, hogy a gazdasági válság nagyon megnehezítette a könyvtárak gazdálkodását, és 2010 előtt néhány intézményben a helyzet egyenesen katasztrofális volt?

 – Nyilvánvaló, hogy a közszférát érzékenyen érintik az ország központi költségvetésének változásai. A könyvtárakról ugyanakkor nem lehet általános véleményt mondani, hiszen lényegesen különbözik a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak és a különböző nagyságú településeken működő önkormányzati könyvtárak helyzete. Az önkormányzati könyvtárak például nehéz helyzetben voltak amiatt, hogy a kulturális feladatokra kapott támogatás más kulturális feladatok keretével összevontan szerepelt. A közkönyvtárak helyzetét stabilizáltuk azzal, hogy 2013-tól van külön kulturális normatíva. Ha az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetésről szóló törvényt, melyben meghatároztuk a kistelepülések normatívájának minimum összegét, akkor a pár száz lakossal bíró települések is legalább 1,2 millió forintot kapnak könyvtári és közművelődési feladatok ellátására.

 Azt olvastam, hogy 2010 előtt a dologi kiadásokra szánt összeg 10-12 százalékkal csökkent. A polgári kormány tudta orvosolni ezt a problémát?

 – Az elmúlt években a települési könyvtárak működtetése és finanszírozása jelentősen megváltozott, fokozatosan kívánjuk átalakítani a rendszert a feladatalapú finanszírozás irányába. A kistelepülési Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer jogszabályi szintű rendezésével a legjelentősebb előrelépést a kistelepülések könyvtárainak finanszírozásában tudtunk elérni. A könyvtári és közművelődési normatíva a nagyobb önkormányzatok esetében is hozzájárul a stabilitáshoz.

 Jelentett-e valamilyen problémát az, hogy az egykori megyei könyvtárak a megyei jogú városok fenntartásába kerültek?

 – A tulajdonosváltás a megyei könyvtárak esetében sikeres volt, a városok szívesen fogadták az intézményeket, a megyeszékhely városok pedig a legtöbb helyen jó gazdái a megyei könyvtárnak. Igyekszünk odafigyelni, hogy ez így is maradjon.

 A 2013-ban és 2014-ben megjelent jogszabályok tartalmazzák a könyvtárak új feladatrendszerét a kistelepülési könyvtári szolgáltató helyektől a közkönyvtárakon és az országos szakkönyvtárakon keresztül egészen a nemzeti könyvtárig. Milyen feladatot kell ellátni egy kistelepülési, s milyet egy közkönyvtárnak?

 – Az 1997. évi CXL. törvény közkönyvtári ellátás alatt a települési és a megyei könyvtári ellátást érti. A települési könyvtár kötelező tevékenysége a nyilvános könyvtári alapfeladatok és meghatározott települési speciális könyvtári feladatok ellátását jelenti. Az önkormányzat a településeken nyilvános könyvtárat tart fenn, vagy a települési könyvtári ellátás megszervezéséhez igénybe veszi a megyei könyvtár szolgáltatásait. Említettem már az ezzel kapcsolatos miniszteri rendeletet, amely felsorolja a kistelepülési könyvtárban a lakosság által igénybe vehető szolgáltatásokat és az ehhez szükséges szakmai tevékenységeket is. Nyilvános könyvtári alapfeladat például a tájékoztatás a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, biztosítani kell más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt kell venni a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Települési könyvtári feladat például a közhasznú információs szolgáltatás, vagy a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése. Közkönyvtár a megyei könyvtár is, ezért a közkönyvtárak számára meghatározott feladatokat nekik is végezniük kell azokon a településeken – egy kivételével a megyeszékhelyeken –, ahol működnek. Ezeken a feladatokon túlmenően a törvény részletesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket a megye egész területén, állami feladatként kell ellátniuk.

 Tudom, hogy helyettes államtitkár úr nem lát a jövőbe, de mit gondol, mikorra válhat a könyvtári munka eredményessé, vonzóvá, és megbecsültté?

 – Úgy gondolom, hogy ez a munka most is eredményes és vonzó. Ha nem ilyen lenne, nem lenne több mint 8000 könyvtári szakember a könyvtárakban, és nem tudnánk biztosítani a szolgáltatások folyamatosságát a legkisebb településeken is. Ha pedig a szakmai szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményre vezetnek, és a társszakmákkal együtt sikerül kidolgoznunk az életpályamodelleket, akkor a megbecsültség kézzelfoghatóvá válik.

Medveczky Attila