vissza a főoldalra

 2014.02.07. 

Magyarországnak újra van jövője

Orbán Viktor a parlamentben február 3-án elmondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.

A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz - jelentette ki a kormányfő, aki azt is mondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.

 A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy - akár már kedden - meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd.

 Másodszor - folytatta - "fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval", amely kötelezettségszegési eljárással fenyeget, "a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen", de "mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának".

 Harmadik lépésként pedig meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit - mondta, közölve: ehhez a parlamentnek törvényt szükséges alkotnia, amely alapján a kabinetnek létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.

 Orbán Viktor azt mondta, "tudtuk előre", hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, mert a rezsicsökkentéssel mint nemzetstratégiával és következetes folytatásával "óriások tyúkszemére léptünk, akiknek nagy befolyása van az unió bürokráciájára". A kormány világossá tette, hogy a rezsicsökkentés nem egyszeri intézkedés, hanem "egy másik világ kezdetét jelenti Magyarországon", és hogy nem tűri tovább a magánmonopóliumokat.

 Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött: "a piros-fehér-zöld sarkot választjuk" a szorítóban, és "most sem ölhetünk ölbe tett kézzel, (...) meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést".

 Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak, az olcsó energia pedig versenyképessé teszi az országot a befektetésekért folyó nemzetközi harcban - hangsúlyozta. Kormánya célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában - jelentette ki, megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek.

 Orbán Viktor újólag szólt arról: Európa csak úgy lehet versenyképes Amerikával és Ázsiával, ha radikálisan leszorítja az energiaárakat.

 A verseny nem fogja meghozni a kívánt eredményt, radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni. "Mi megoldást javaslunk egész Európának, aztán vagy megfogadja, vagy nem" - mondta.

 "Mi azonban nem adhatjuk fel saját érdekeinket és nem mondhatunk le a versenyképességünkről. Ceterum censeo: a rezsiharcot meg kell vívni" - jelentette ki, arra kérve az összes képviselőt, álljanak ki a rezsicsökkentés mellett.  

A kormányfő beszédében kifejtette azt is: négy éve célul tűzték, hogy eltakarítják a múlt romjait, szakítanak a régi világ kishitűségével, és összefogással erős Magyarországot építenek, hogy az emberek saját kezükbe vehessék jövőjük irányítását.

 Kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.

Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz - jelentette ki. Azt is hozzátette, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejött nemzeti egység nélkül.

 Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Tartósan 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, és a rendszerváltás óta most először a választás évében sem nő, folyamatosan javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, évtizedek óta először csökkennek a rezsiköltségek, és negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve - sorolta.

 A 9 százalékos munkanélküliségi rátáról azt mondta: magas, de gyorsuló ütemben csökken, és javult a munka megbecsülése is, Magyarországon a második legnagyobb minimálbér-emelést hajtották végre az Európai Unióban, valamint tíz százalékkal nőttek az átlagbérek is. Szólt arról is, hogy az elemzők többsége a kormánynál  nagyobb gazdasági növekedést vár.

 A gazdasági eredmények mellett Magyarország képes volt "gondolkodásában és lélekben is megújulni" - közölte, megjegyezve: a lelki megújulás segített nemzeti egységet teremteni a dunai árvíz idején, és ez kellett a bankárok, a multinacionális vállalatok és a brüsszeli diktátumok elleni összefogáshoz is.

 Magyarország már nem ijed meg senkitől, nem bújik el a viták és küzdelmek elől, kiáll magáért - jelentette ki.

 Orbán Viktor mindazonáltal hangsúlyozta, kormánya nemcsak vitákat és konfliktusokat vállalt, megerősítette Magyarország és a NATO, valamint a nagy európai államok szövetségét, miközben új gazdasági-kereskedelmi együttműködéseket épít ki világszerte, tárgyalásokat folytatott és fontos megállapodásokat kötött az elmúlt fél évben Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban, és folytatja ezt Kínában és Szaúd-Arábiában is.

 A kabinet célja, hogy az export egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra - közölte, ezt ambiciózus, de nem lehetetlen vállalkozásnak minősítve.  

A miniszterelnök felszólalásában ismertette az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is.

 Ennek részeként elmondta, elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az EU és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. A kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről - így a paksi atomerőmű bővítéséről -, a megállapodást a parlamentnek kell majd jóváhagynia - folytatta.

 A kormány emellett visszavásárolta a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntött egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről - kijelölve annak helyét a Művészetek Palotája mellett -, áttekintette és részben módosította a miskolci digitális közösségi programot, 2014-15-ös tanuszoda- és tornaterem-építési programot állított össze - amellyel néhány év múlva minden járásközpontban lesz uszoda -, és kiemelt üggyé nyilvánította a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését - sorolta a döntéseket Orbán Viktor.

 Hangsúlyozta továbbá: a kormány az online pénztárgépek ügyében az átállási nehézségek ellenére is garantálja, hogy egyetlen becsületes kereskedő sem szenved kárt.

 A nemzetközi kapcsolatokról szólva emlékeztetett decemberi törökországi hivatalos látogatására, a múlt heti - az ukrajnai helyzetről szóló - V4-csúcstalálkozóra, valamint külföldi cégek közelmúltbeli magyarországi beruházásaira.