|
 2014.02.12.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának
7.száma!
A hálás zsidóság (címlapon)
Mialatt Európa-szerte
deportálták a zsidóságot, addig a Horthy Miklós vezette
Magyarország, míg rendelkezett szabad döntésjoggal, a zsidóság
megmaradásának bástyája volt. A függetlenségét elvesztő
Magyarország 1944. március 19. után már nem tudta megvédeni
állampolgárainak életét. Horthy kormányzó minden tekintélye
latba vetésével sem tudta megakadályozni a vidéki zsidóság
deportálását, de az esztergomi páncélos hadosztály
felvonultatásával megmentette a fővárosi gettóba zártakat a
biztos pusztulástól. A magyar kormányzat hozzájárult a
nemzetközi szervezetek segélyakcióinak fogadásához, sőt nem
hivatalosan lehetővé tette a zsidómentő akciókat, köztük a
svéd diplomata, Raoul Wallenberg munkáját is.
Emberi szó
Sértő és pimasz
hangnemben kapja Magyarország a vádakat és hazugságokat,
melyben visszatérő motívum: mert nem kértünk bocsánatot!
Most Ábrahám úr visszaadta a kitüntetését is, és folyékonyan
letagadta a tényeket, pedig nem felejtette ő azt el, hogy Antall
Józseftől kezdve, Horn Gyulával folytatva minden kormány és
államfő fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. Ugyanígy
tett a református egyház Ravasz püspök által jegyzett
nyilatkozatában, valamint a Katolikus Püspöki Kar és a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is Isten színe előtt
kért bocsánatot. Az őszinte, szívből jövő bánatra mi volt
a válasz? A SZŐRSZÁLHASOGATÁS. Miért csak így, miért nem úgy?
És évről évre a nem elég!
In memoriam Csurka István
Bajnai Gordon, pontosabban Hyppolit az IMF ügyeletes főlakája benyújtotta
élete utolsó költségvetését (2.oldal)
Nem kétséges,
hogy a hatalmas bankházaknak, a Rothschildoknak már a XIX. században
is nagy befolyásuk volt az államokra és a kormányokra,
tekintettel arra, hogy hitelezőik és bizalmasaik voltak, és az
sem vitás, hogy döntő szerepük volt az első világháború
kirobbantásában, majd a létrejött versailles-i békében, a
világ felosztásában és ennek következtében a második világháború
kitörésében és végződésében. A holokauszt, mint borzalmas
haláltörténet a második világháborúban fejlődött ki, a mítoszát
pedig a hidegháború korszakában fejlesztették ki, egyidejűleg
a bankok világhatalmának megteremtésével.
Csatorna Matyik és Csatorna Manyik (3.oldal)
„Nem bántam
meg, amit tettem. Talán csak azt, hogy lebuktam.” Ez a bolsevik
körökben erkölcsi alapállásként elfogadott maffia elv
jellemzi a 80-as évek vége óta tulajdonképpen 2010-ig szabadon
garázdálkodó kriminális tőkeszerzés gáncsnélküli
lovagjait…Meglepő folyamatokról beszélnek, például a
bevezetőben említett mondatot, Keleti György a Horn–Kuncze-
kormány honvédelmi miniszterének lányától idézik, aki
kurvafuttatóként bukott le Olaszországban, amiért jogerősen 1
év 8 hónapi börtönre ítélték. Könyvet írt, melyben korábbi
életéről dokumentum értékű információkat oszt meg olvasóival,
s ennek alapján meglepő módon a privátkopó címen futó
internetes oldal kérdéseket tesz fel Tóbiás Józsefnek,
tulajdonképpen arról, igazak-e a könyv állításai, mely
szerint csalta világszép feleségét és kábítószer hatása
alatt verte a prostituáltakat, akiket Keleti Györgyi hajtott fel
neki stb stb. Tóbiás József nem ártatlan, sőt bűnös, mert
kibeszélt a klánból. Elismerte, amit mindenki letagadott, hogy
valóban azt ordították a sportcsarnokban, hogy „Kötelet!”
a célba vett fideszes polgármesternek.
A választóknak is meg kell erősíteniük, hogy megvédik a rezsicsökkentést
A központi árszabályozás tagállami meghatározása nem adhat alapot
a kötelezettségszegési eljárás megindításának
(4.oldal)
Országszerte óriási
érdeklődéssel zajlanak a rezsifórumok, s közben azt
olvashatjuk, hogy a központi árszabályozás fokozatos eltörlését
javasolja az Európai Bizottság, és inkább célzott támogatásokat
ajánl a rászorulók számára. Dr. Kocsis Máté, országgyűlési
képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros
polgármestere kérdésünkre elmondta: többször támadták
meg hazánkat azért, mert a kormány a lakosság érdekeit vette
figyelembe, s nem a multik extraprofitját. Az eddigi vitákból a
magyar kormány mindig győztesen került ki, s ez most sem lesz másként:
kiállunk a magyar érdekek mellett.
A szocialisták mindig csak adóemelésben tudnak gondolkodni
2010 óta a kormányzati intézkedések fokozatosan adták vissza a
turisztikai ágazat szereplőinek hitét és erejét (5.oldal)
Witzmann Mihály,
a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke, útügyi miniszteri
biztos, képviselőjelölt idén a siófoki központú választókerületben
indul az országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP színeiben.
Alelnök úr elmondta: a legfrissebb adatok szerint pedig már húszezer
alá csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Somogyban.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva
nem volt még ilyen jó a foglalkoztatás helyzete a megyében.
Erőteljes kampányt tervez a Vajdasági Magyar Szövetség
Ha nem lesz parlamenti képviseletünk, akkor komolyan sérülnek a délvidéki
magyar érdekek (7.oldal)
Pásztor István,
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke: Arra készülünk,
hogy a választásokat követően a parlamenti többségnek, optimális
esetben a kormánykoalíciónak legyen része a VMSZ. Meggyőződésünk:
az elkövetkező négy évben az uniós csatlakozás, az ország közigazgatásának
átalakítása ügyében olyan folyamatok indulnak el, és fejeződnek
be, melyekre csak akkor leszünk hatással, ha a parlamenti többség
része leszünk.
Segítette a gazdasági növekedést a munkahelyvédelmi akció
A foglalkoztatottak száma 20 éves csúcson van; ma több mint 4 millióan
élnek munkából (9.oldal)
2013. februárjában
indult el a munkahelyvédelmi akció, melynek fő célja a
munkahelyek megőrzése és a gazdasági növekedés volt. Pankucsi
Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes
államtitkárával az azóta eltelt egy esztendőt értékeljük,
hogy beváltotta-e ez a kezdeményezés a hozzá fűzött reményeket.
Először járt magyar küldöttség az orosz katonai levéltárban
Az orosz fél nem zárkózott el az elől, hogy az ’56-os anyagokat is
vizsgálhassuk (12.oldal)
Oroszországban
vizsgálhatják a magyar kutatók a világháborúk magyar
vonatkozású eseményeit. Ennek előzménye, hogy először járhatott
magyar katonai delegáció az orosz katonai levéltárban. Dr. Töll
László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi
Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főosztályvezetője
elmondta: ez a kutatás szakszerűen és reálisan úgy oldható
meg, hogy állandó rezidensünk kint él Moszkvában, akinek munkáját
a magyar állam finanszírozza.
Prohászka Ottokár az értelmiség hitehagyását nevén merte nevezni
Török József–Legeza László: A Váci Püspökség évezrede
(15.oldal)
Az elmúlt századforduló
táján a magyar közéletben, törvényhozásban, a közvéleményt
kizárólagosan alakító liberalizmus és szabadkőművesség
uralkodott. A millennium pompája eltakarta ugyan a válságot, de
Prohászka Ottokár volt olyan „tapintatlan”, hogy az értelmiség
hitehagyását nevén merte nevezni, s megindította az egyetemi
ifjúság megnyeréséért vezetett harcot. A katolikus ébredés
légkörében gróf Csáky Károly Emmanuel választott curzolai püspök,
esztergomi kanonok lett a váci püspök. Amikor átvette az egyházmegyét,
annak 120 plébániája volt, ebből tiszta magyar 91, német 1,
magyar-német 8, magyar-tót 24, magyar német-tót 9. Mellettük
13 lelkészség működött. A szerzeteseket nem számítva 240
pap tevékenykedett. Az apácák száma megközelítette a 160-at.
A székesegyházi káptalan 12 főből állt. A hívek száma 650
ezer körül mozgott. Az új püspök a Váci Központi és Egyházmegyei
Oltáregyesületet újjászervezte, a plébániai örökimádást
bevezette. Tizennyolc községben alapított új plébániát vagy
lelkészséget. A Karolina-iskola alapításával egyszerre emlékezett
édesanyjára és segítette a tanügyet.
Párhuzamok II.
Kelecsényi Csilla és Somogyi Pál kiállítása a FUGA-ban
(18.oldal)
Az építészek
pincéjében, annak is egyik kiállítótermében oly téres a tér,
és oly nagyok a szabad felületek – a Petőfi Sándor utcai „bungallót”
(Budapesti Építészeti Központ) a szellem készül belakni –,
hogy aki a hosszú, ablakokkal nem szabdalt falakon műveivel meg
akarja mutatni magát, az nem vész el a zsúfoltságban. Ezúttal,
egy sorozat újabb állomásaként, a textilművész Kelecsényi
Csilla és a belsőépítész (formatervező) Somogyi Pál állt a
közönség elé. A párkapcsolat – házastársakról van szó
– nem biztos, hogy minden esetben munkakapcsolattá is válik. (Szakolczay
Lajos írása)
Csorja Gergely: A 30 fokos Duna (19.oldal)
Mai társadalmunkban
az egyik legfontosabb jog, a minősítés joga. Bizonyos felkentek
kiváltsága ez a jog, és valami sajátos szociálpszichológiai
ok miatt a felkentek köre lassan vagy egyáltalán nem változik.
Ezek a felkentek döntik el, hogy ki tehetséges, ki okos, ki jópofa
és ki a szakember. A minősítés eredményét a nagyközönség
a médián keresztül ismerheti meg. A minősítés sokrétű tevékenysége,
a trendek kialakítása nagy feladat, komoly apparátust igényel.
Például hosszú évtizedeken keresztül kellett a magyar közönséget
gyúrni, mire elfogadták a sok furcsa arcot, a raccsoló bemondókat,
a hangnélküli énekeseket, a botlábú táncosokat, az akadozó
nyelvezetű írókat és a semmihez sem értő szaktekintélyeket.
Keresse a Magyar Fórumot
csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
|
