|
 2014.02.07.
A vállalkozások helyzetét döntően
javítja a belső kereslet bővülése
A hazai kis és középvállalkozásokkal nem törődtek a
baloldali kormányok
A kormány stratégiai
szövetségesnek tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat
(kkv), és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését
és a gazdaság felpörgetését. A magyarországi kkv-k helyzete
stabilizálódni látszik, ami számokban is megmutatkozik. A
kkv-k aránya a teljes exporton belül úgy nőtt, hogy közben az
export is bővült az elmúlt négy évben.
Bevezetésként beszéljünk arról, hogy a hazai vállalkozásokat
mennyire becsülte meg 2002 és 2010 között az MSZP-SZDSZ-es
kormányzat? – kérdezem Szatmáry Kristóf,
gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt.
–Ahhoz, hogy egy adott kormányzat idejére
vonatkozóan megvizsgáljuk a vállalkozások működését, három
területet kell megfigyelni: a vállalkozói környezetet, a
hitelezés kérdését és a fogyasztást, tehát, hogy miként
tudják eladni a kkv-k a szolgáltatásokat, az árucikkeket. 2002
után a liberális közgazdaságtan elvei szerint bánt a kormány
a vállalkozókkal. Ezen elvek szerint azt hirdették, hogy a
2004-es EU-s csatlakozás után a magyar kormánynak nem kell
foglalkoznia sem a gazdasági élettel, sem a hazai vállalkozásokkal,
hiszen egyetlen nagy közös piac létezik, ahol az erősebbek
nyernek. Tehát a farkastörvények alapján működik majd a
gazdaság. Éppen ezért 2004-től 2010-ig a hazai kis és középvállalkozásokkal
nem törődtek a kormányok. Ennek a romboló filozófiának az
eredménye, hogy a piacok megnyílásával nagyon gyorsan látványos
versenyhátrányba kerültek a hazai kis és középvállalkozások.
E vállalkozásokat magukra hagyó felfogást egyébként csak a
magyarországi baloldali kormányok hangoztatták, hiszen
Nyugaton, így Németországban és Franciaországban is fontosnak
tartották a vállalkozások megerősítését. A 2002 és 2010 közötti
kormányok tehát nem ismerték föl ennek a veszélyét, és szabályozási
környezet tekintetében nem segítették a vállalkozásokat:
kiszolgáltatták őket a nemzetközi multiknak, a bankoknak –
ahogy a lakossággal is tették – és Magyarország versenyképessége
rohamosan csökkent.
Sokan azt írják, főleg a baloldali közgazdászok
is, hogy 2010 előtt csupán a gazdasági válság miatt volt nehéz
a kis-és közepes vállalkozások helyzete. Ez igaz, vagy csupán
részigazság?
–Ez nem igaz, mert a mindenkori baloldali kormányok,
amikor válságos időszak köszöntött be, értelemszerűen a
legkisebb érdekérvényesítéssel rendelkező csoportokba tartozókat
sarcolták meg, így a nyugdíjasokat, családosokat, kisvállalkozókat.
Míg a bankok, és a nagy multik számára, amelyek jól tudták
érdekeiket érvényesíteni a kormánynál, nem okozott igazi
problémát a gazdasági válság időszaka. Kinyílt a versenyképességi
olló, és a hazai vállalkozásoknak romlott a pozíciójuk. Emlékezzünk
csak vissza arra, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök
– aki újra a baloldali választási koalíció figurája lett
– 2008-ban a vállalkozókra utalva úgy fogalmazott, hogy
akinek nem tetszik a magyarországi gazdasági helyzet, az elmehet
innen. Ez a mondat nem véletlenül hangzott el Gyurcsány szájából,
mert az akkori gazdasági helyzet sem a kis, sem a nagyobb hazai vállalkozásoknak
nem tetszett. Hiszen a legnagyobb adóterheléssel, a hitelezés
megszűnésével kellett működniük. 2010 előtt a kkv-k számára
lényegében nem volt hitel Magyarországon. Akkor hatalmas
kamatok voltak, és összeroppant a belső fogyasztás, hiszen
elvették a 13. havi nyugdíjat, a családi kedvezményeket, s közben
nem lehetett olyan jogszabályi környezetről beszélni, amely
segítette volna a hazai vállalkozásokat. Mindemellett az uniós
források elosztásakor igen erős korrupció volt tapasztalható,
míg az állami hivataloknál szinte potenciális bűnözőként
kezelték a vállalkozásokat. Olyan rendszer alakult ki, amiben
alultervezték a különböző hatóságok költségvetését, és
írásban adták ki, hogy a többi pénzt bírságolásokból
szedjék be. S közben egyre bővült a körbetartozási láncolat.
Az elmúlt négy év alatt milyen a vállalkozásokat érintő
jelentős intézkedéseket hozott meg a második Orbán-kormány?
–A legfontosabb lépéseink: 50 helyett 500 millió
forintos adóalapig lett 10 százalék a társasági adó kulcsa
– ez az EU egyik legkedvezőbb adószintje – , eltöröltünk
tíz kisadót, a társasági adó év végi feltöltésére
vonatkozó árbevételi határ 50-ről 100 millió forintra nőtt,
emellett megszűnt az elvárt jövedelem, és egyszerűsödtek az
adóbevallás szabályai is. A nagy nemzetközi cégekre, akik
2010-ig szabadon azt tehettek, amit akartak, mert a kormány
kegyeltjei voltak, különböző különadókat vetettünk ki.
Ezeket az intézkedéseket a relatív versenyhelyzet javítása érdekében
hoztuk. Az új adónemek – így a kisadózók tételes adójának
(kata) és a kisvállalkozói adó (kiva) - bevezetésével is próbáltuk
könnyíteni a vállalkozások helyzetét, valamint lépéseket
tettünk a körbetartozások felszámolására, és 5-ről 6 millió
forintra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára.
A Munkahelyvédelmi akcióterv keretében mennyire
sikerült a vállalkozások helyzetén segíteni?
Említette, hogy 2010 előtt a kisvállalkozások számára
lényegében nem létezett hitel. Hogyan orvosolták ezt a problémát?
–Pontosabban léteztek hitelek, de csak olyan
kamattal, amelyekkel nem lehetett beruházásokat véghez vinni.
Ezért is épült le például az építőipar. Ezen a helyzeten
segített a Széchenyi Kártya Program folyamatos kiterjesztése,
ami már a ciklus elején tudott bizonyos forrásokat juttatni a
gazdaságnak, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési
hitelprogramja is, amelynek köszönhetően alacsony, európai
szinten is versenyképes kamatokkal tudnak beruházási hitelhez
jutni a vállalkozások. 2013-ban így összesen 1150 milliárd Ft
állt rendelkezésre közvetlenül a hazai vállalkozások számára,
kedvező kamattal. Az MNB hitelprogramját pedig 2014 végéig
meghosszabbították, 2000 milliárd forintos összeggel. Mára több
hitelintézet – így például a Raiffeisen Bank – rájött
arra, hogy a kereskedelmi bankoknak is megéri a vállalkozások támogatása.
Mit gondol, a vállalkozások helyzetén javíthat-e
az, hogy például a rezsicsökkentés miatt több pénz jut az
emberek zsebében, s így többet is tudnak költeni?
–Nagyon lényeges területre kérdezett rá,
mert hiába jó a vállalkozói környezet és kedvező a hitelezési
forma a kkv-k számára, ha a szolgáltatásaikat nem tudják
eladni. Itt volt a leglényegesebb az előrelépés, mert egy
romokban álló országot örököltünk visszaeső fogyasztással
és kereskedelemmel. Ezért a kormány elhatározta, hogy a lehető
legtöbb pénzt a polgároknál, a családoknál hagyja, így
bevezette az arányos adórendszert, a családi adókedvezményt,
és 2012-től elindult több lépcsőben a rezsicsökkentés. A vállalkozások
helyzetét tehát döntően javítja majd a belső kereslet bővülése.
2013-ban beindult a belső fogyasztás, ami már a legtöbb ágazatban,
így az építőiparban és a kereskedelemben érződik.
A hazai kis- és középvállalkozások előtt álló
egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tudnak minél többen
kijutni a nemzetközi piacokra. Ebben miként tud számukra a kormány
segíteni?
–Amikor a piac fogalmáról beszélünk nem szabad
csak Európára, csak Magyarországra gondolni, hanem a hazai
kkv-kat meg kell tanítani arra, hogyan érvényesülhetnek egyéb
külföldi piacokon. Ez sikerrel járt, mert a teljes exporton belül
nőtt a kkv-k súlya az elmúlt négy évben: 2010-ben 25,2%-ot, míg
2012-ben már 28,1 %-ot tett ki. Ezt segítette elő a Kárpát Régió
Üzleti Hálózat beindítása és a beszállítói program erősítése
is. A kormány által megkötött stratégiai megállapodásoknak
is az a lényegük, hogy minél több hazai kis-és közepes vállalkozás
nagy nemzetközi cégeken keresztül kapcsolódjon be a nemzetközi
piac vérkeringésébe.
Medveczky Attila
|
