|
 2014.02.14.
A mezőgazdaság a gazdasági növekedés
egyik legfontosabb pillére volt 2013-ban
Erősíteni kell az ágazat szereplőinek együttműködését, és
a műszaki feltételek javítása is szükséges
Magyarország
2015-től bevezeti a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási
rendszerét. A Vidékfejlesztési Minisztérium nagy hangsúlyt
fektetett a tagállamok számára önkéntesen bevezethető mezőgazdasági
kistermelői támogatási rendszerre.
2014-től veszi kezdetét az új uniós költségvetési
ciklus. Akkor mi az oka annak, hogy hazánkban csak 2015-től
indul be a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere?
– kérdezem Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt.
–A közös agrárpolitika reformjának elhúzódó tárgyalásai
miatt –a reform elfogadására 2013. december 16-án került sor
– annak új elemei 2014-ben még nem lesznek bevezetve. Ennek
oka az új rendszerre történő átállásra való felkészülés
megkönnyítése, ugyanis a tagállamoknak a végrehajtáshoz szükséges
jogszabályok kidolgozásához, az intézményrendszernek és
maguknak a gazdálkodóknak a felkészítéséhez intenzív munka
mellett is időre van szükség. A 2014-es év ún. átmeneti év
lesz, amikor is még az eddig érvényben lévő támogatási
rendszer és annak elemei alkalmazandóak, illetve az új rendszer
néhány egyszerűbb eleme.
Az, hogy az ország költségvetési hiánya 2011
óta 3 % alatt van, és
a kiskereskedelmi forgalom növekedésnek indult, mennyiben befolyásolja
a kisgazdaságok támogatását?
–Az említett örömteli folyamatok az agrárgazdaság egészére
kedvező hatást fejtenek ki, a javuló gazdasági környezetből,
az erősödő belső keresletből reményeink szerint a kis gazdaságok
is profitálnak. A közös agrárpolitika keretén belül 2015-től
nyújtható kisgazda támogatás az EU által meghatározott pénzügyi
borítékból folyósítható, így a nemzeti költségvetés
mindenkori alakulása ezt közvetlenül nem befolyásolja, ezzel a
pénzzel az érintettek 2020-ig bizonyosan számolhatnak.
Abban, hogy újra
növekedési pályára állt az ország, a magyar mezőgazdaság
teljesítménye, az agráriumban tapasztalható fejlesztések is
hozzájárultak?
–A mezőgazdaság a gazdasági növekedés egyik
legfontosabb pillére volt 2013-ban. Az ágazat bruttó hozzáadott
értéke az első három negyedévben 21,7%-kal bővült, ezáltal
nagymértékben járult hozzá a GDP 0,6%-os növekedéséhez. Az
agrárium tovább javuló teljesítményét vetíti előre az,
hogy az első három negyedévben az ágazat beruházásai 15%-kal
bővültek, amely a nemzetgazdaság egészére jellemző érték
ötszöröse. Ezek a kedvező adatok a gazdák és a kormány közös
munkájának az eredménye, amely már a pozitív strukturális változások
jeleit is magán hordozza. Természetesen az ágazat tartós és
dinamikus fejődéséhez további erőfeszítéseket kell tenni, többek
között erősíteni kell az ágazat szereplőinek együttműködését,
továbbá a humán, műszaki és pénzügyi feltételeinek javítására
is szükség van.
Ebből következtethetünk-e
arra, hogy sokkal többen dolgoznak a mezőgazdaságban, mint korábban?
–Igen,
a jobb teljesítmény az elmúlt három évben jelentősen
magasabb foglalkoztatást is eredményezett. A KSH lakossági
munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 és 2013 között a
mezőgazdaság foglalkoztatása 12%-kal, 21 ezer fővel bővült,
ezáltal 193 ezer főnek volt tavaly a fő jövedelemszerző tevékenysége
az ágazat.
Mekkora összeget ért
el az ágazat kibocsátása az előző évekhez viszonyítva? Növekedett-e
az állati termékek kibocsátása? Hiszen ezen a téren sokáig
le voltunk maradva.
–A KSH által uniós normák szerint elkészített Mezőgazdasági
Számlarendszer előzetes adatai szerint 2013-ban a mezőgazdaság
kibocsátása folyó áron 2265 milliárd forint volt, 4%-kal több
mint egy évvel ezelőtt. A növekedés elsősorban a növénytermesztés
kedvező terméseredményeinek köszönhető, a legtöbb növényi
kultúra hozama meghaladta a 2012. évit. A termelés volumenének
nagymértékű bővülése ellensúlyozta az árak mérséklődését.
Ennek köszönhetően összességében 6%-kal, 1333 milliárd
forintra nőtt a növénytermesztés kibocsátása. Az állattenyésztés
kibocsátása folyó áron 769 milliárd forintra emelkedett, ami
2012-höz képest mérsékelt, 0,8%-os növekedést mutat. Viszont
az elmúlt három év állatlétszám adatainak elemzésekor egyes
ágazatokban, mint például a szarvasmarha és juhágazatban
jelentős létszámnövekedésnek lehettünk tanúi.
Mi az oka annak, hogy a
közös agrárpolitika főleg a szántóföldi növénytermesztést
részesíti előnyben? S ezzel a hazai sertés-és baromfiágazat
helyzete nem került-e nehéz helyzetbe?
–Az unióban a sertés- és baromfi ágazat úgynevezett
laza szabályozású ágazatok, és abból kifolyólag, hogy
abrakfogyasztó állatokról van szó, támogatásuk megoldható a
szántóföldi növénytermesztés támogatásán keresztül. A tárgyalások
során Magyarország kezdeményezte, hogy ezen ágazatok termeléshez
köthető támogatásban részesíthetőek legyenek, azonban a
Bizottság ezt határozottan elutasította. Ugyanakkor főként
nemzeti forrásból uniós jóváhagyás mellett a sertés- és
baromfiágazat is támogatható (sertésprogram, sertés-és
baromfi állatjóléti támogatás, állati hulla elszállítás
és ártalmatlanítás támogatása, állatbetegségek megelőzésével
és leküzdésével kapcsolatos támogatások). Nagyon fontos
fejlemény, hogy a 2013 végéig engedélyezett állatjóléti támogatásokat
nemcsak meg tudtuk hosszabbítani öt évvel, hanem jelentős többletforrás
bevonását is jóvá tudtunk hagyatni a Bizottsággal. Az idei költségvetésünk
már tartalmazza a baromfi vonatkozásában duplájára, évi
nyolc milliárd forintra emelt költségvetési támogatás szükséges
fedezetét, de a sertés számára is nagyságrendi előrelépést
tudtunk elérni.
Nagyon lényeges
szempont az agrár-külkereskedelem állapota is. Mely ágazatok
exportvolumene növekedett az elmúlt esztendőben? Melyek a
legfontosabb exportcikkeink?
–Jelenleg még nem állnak rendelkezésre a 2013-as évről
teljes adatok, azonban mégis érdemes a 2013-as tendenciákat összevetni
az előző évi, amúgy minden idők legerősebb exportteljesítményével.
Azt lehet mondani, hogy a rendkívül magas bázishoz képest
2013-ban január és október között csak minimális mértékben
gyengült az agrárgazdaság külkereskedelmi pozíciója, aminek
köszönhetően az ágazat 2013-ban minden idők második
legnagyobb külkereskedelmi egyenlegét produkálhatja. Az 1-10.
havi tényadatok alapján készített éves prognózis szerint az
export értéke megközelíti az előző év 8,1 milliárd eurós
szintjét, míg az import értéke várhatóan 4,7 milliárd euró
körül alakul. Pozitívumként könyvelhető el, hogy 2013-ban
jelentősen nőtt többek között a tej és tejtermékek, a
malomipari termékek, a növényi olajok, a húskészítmények, a
feldolgozott zöldség és gyümölcs, a takarmányok és az
italok kivitele is.
Melyek a magyar agrárium
kivitelt illetően a legfontosabb célországaink és ezen a téren
követik-e a „keleti nyitás politikáját”?
–A magyar gazdaságot is integráló Európai Unió a
magyar agrárexportból 84, az importból pedig 91%-kal részesedett
2012-ben, mely arányait tekintve 2013-ban sem változik. Évek óta
a legjelentősebb exportpiacunk Németország, Románia, Szlovákia,
Ausztria és Olaszország. Európának az EU-n kívüli területein
2,9%-kal bővült a kivitelünk 2013 első tíz hónapjában.
Emellett számos ázsiai országba irányuló exportunk is növekedésnek
indult, mely jól tükrözi a Keleti Nyitás politikájának eredményeit.
Visszatérve a támogatásokra:
mennyi lesz a 2014-es agrár-és vidékfejlesztési előirányzatok
összege?
–Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2014. évi
kifizetései 725,8 milliárd forintot tesznek ki. Ebből az uniós
forrás részesedése közel 81% (586 milliárd forint), a nemzeti
támogatásé 19% (139,8 milliárd forint). Ez mintegy 25 milliárd
Ft-tal haladja meg a tavalyi támogatási főösszeget, és természetesen
ez a valaha biztosított legmagasabb éves támogatási forrást
jelenti.
Esetünkben uniós és hazai támogatásokról
is beszélhetünk?
–Igen, a területalapú és egyéb közvetlen támogatások,
tisztán uniós forrásból jönnek. A vidékfejlesztési támogatások,
ahol a különféle beruházási jogcímek mellett az agrár-környezetgazdálkodási,
erdészeti vagy a kisvállalkozásoknak a tevékenységi kör szélesítéséhez
nyújtott támogatásait emelhetjük ki uniós és hazai társfinanszírozásban
valósulnak meg. A tisztán nemzeti támogatásokra példa az említett
állatjóléti jogcímek, a különböző támogatott hitelek,
vagy a tanyaprogram. Összességében a támogatási konstrukciók
száma száz körül van.
Az egyszerűsített területalapú
támogatási (SAPS) rendszert 2021-ig, a mostani tervezési periódus
végéig tudja alkalmazni Magyarország?
–Igen, erre lehetőséget biztosított az Európai Unió,
és 2013. december 23-án kormánydöntés is született a
rendszer 2021-ig történő alkalmazásáról.
Mely termelőkre vonatkozik ez a támogatási
forma?
–Azok az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek
támogatásban, akik teljesítik a közvetlen kifizetések odaítélésének
az alkalmazott követelményeit –
1 hektár
mezőgazdasági terület, minimum 100 euró közvetlen kifizetésre
való jogosultság. Termelési kötelezettségük nincsen, azonban
a terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban
való tartására előírt minimumkövetelménynek eleget kel
tenniük.
Melyek tehát a SAPS rendszer hazai előnyei?
–A magyar gazdák által már jól ismert konstrukció,
amely lehetővé teszi a közvetlen támogatások széleskörű igénybevételét
és költségvetési keretösszegek teljes felhasználását is.
Egyúttal könnyebbség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatalnak is, mivel nem kell az úgynevezett támogatási
jogosultságok és a nemzeti tartalék adminisztrációjával
foglalkoznia, ami végső soron a gazdálkodók gyorsabb kiszolgálását
teszi lehetővé. Továbbá nincsen a támogatás feltételeként
megjelenő múltbeli referenciaév, hanem minden évben a föld tényleges
használója jelentkezhet be a rendszerbe.
Mit gondol, a gazdák hányadrésze
léphet be az egyszerűsített kistermelői támogatási
rendszerbe?
–Előzetes számítások szerint mintegy 80 ezer gazda fog
élni az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszerbe való
belépés lehetőségével, ami közel a gazdálkodók felét
jelenti.
Hazai, vagy EU-s forrásokból a fiatal gazdák
számára külön támogatás utalható-e?
–A fiatal gazdák támogatására jogszabály alapján
felhasználható az uniós pénzügyi keretünk legfeljebb 2%-a,
azonban az érintettek becsült száma —mintegy 9 000 fő—
miatt várhatóan forrásainak egyenlőre mindössze 0,6%-át
fogjuk e támogatási jogcímre fordítani. Ezen felül nagy valószínűséggel
továbbra is igényelhető lesz a vidékfejlesztési forrásból
finanszírozott fiatal gazda induló támogatás is. Fontos, hogy
a fiatal gazdák egyes kedvezményes hiteleket —MFB Agrárfejlesztési
Hitelprogram, Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel— további
könnyített feltételekkel vehetik igénybe.
2014-2020 között az új
KAP rendszerének keretében a tagállamoknak mekkora mozgástere
nyílik az agrárpolitikai intézkedéseik megválasztására?
–Az új rendszer az előzőhöz képest nagyobb rugalmasságot
biztosít a tagállamok számára a mezőgazdasági sajátosságukat
figyelembe vevő támogatási struktúra kialakításhoz. Számos
önkéntesen alkalmazható elemet tartalmaz, ilyen például az érzékeny
ágazatokat segítő termeléshez kötött támogatások lehetősége,
vagy a már említett kisgazdaságok támogatása is. Fontos hangsúlyozni,
hogy a Kormány következetesen azt képviselte a tárgyalások
folyamán, beleértve a magyar elnökség alatt tető alá hozott
ún. elnökségi következtetéseket is, hogy a KAP forrásainak
felhasználása minél inkább a nemzeti prioritásaink mentén történhessen.
Az elért eredményekre visszatekintve úgy érzem, hogy e
tekintetben maradéktalanul elégedettek lehetünk.
A szerkezetátalakítási támogatások összege
változik, vagy növekszik?
–2014-ben a szerkezetátalakítási támogatások összege
gyakorlatilag változatlan marad, ami azt jelenti, hogy a kérődző
szerkezetátalakítási program keretében belül
43, a
dohány szerkezetátalakítási program keretén belül 23, zöldség-gyümölcs
szerkezetátalakítási program keretén belül pedig 8,6 millió
euró áll majd a termelők rendelkezésére. 2015-től az érzékeny
ágazatok támogatására termeléshez kötötten lesz lehetőségünk,
vagyis a támogatás minden esetben az éves egyéni termeléstől
fog függeni. Az új rendszer ki fogja váltani a szerkezetátalakítási
jogcímeket, és kifejezetten a termelés elősegítését, a
gazdasági aktivitás erősítését fogja szolgálni.
Medveczky Attila
|
