|
 2014.02.26.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának
9.száma!
A tartalomból:
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja (címoldalon)
Különleges
figyelem övezi a hitleri bűntetteket, és teljes joggal. De
honnan a kommunista bűntettekről szóló vallomásoknak ez a bágyadt
visszhangja? Miért a politikusok eme zavart csöndje? És főleg
miért ez a „tudományos” csönd a kommunista katasztrófáról,
amely négy földrészen nyolcvan év alatt az emberiségnek körülbelül
egyharmadát érintette? Nők, gyerekek férfiak tömeges
legyilkolása mellett rendszere válogatta, hol milyen gyakorlat járta
a leginkább, a kivégzés mely formája: agyonlövés, akasztás,
vízbe fojtás, agyonverés, bizonyos esetekben harci gáz, mérgezés
vagy autóbaleset útján, halálra éheztetés – éhínség szándékos
előidézése. Deportáláskor, gyalogmenetben, marhavagonban való
szállítás közben, kényszermunkahelyen (kimerültség, betegség,
éhezés, megfagyás miatt) egyaránt bekövetkezett a halál.
In memoriam Csurka István
MAGYAR ABSZURDITÁSOK (2.oldal)
1984
Budán lakom, a
hegyvidéknek is nevezett tizenkettedik kerületben, tehát az
egyik legmagasabb életszínvonalú és elitlakosságú kerületben.
A külvárosokban, Angyalföldön vagy az átépítésre és
letarolásra érett régi pesti kerületekben, ahol a szegény
emberek laknak, a munkásság, vagy ahol az új alvóvárosok
vannak, a helyzet még rosszabb. Ott az elesettség, az őrjöngés,
a delírium már tömegesebb. A jelenség nem új keletű, az
egykor oly tartalmasan és termékenyen színes életű város,
amelyik arra a torz csodára is képes volt, hogy duhaj éjszakáiban
forradalmas gondolatot, szellemi hatóerőt gerjesszen, ahol a bor
és a szabadságeszmények vadházassága természetes frigynek,
szinte Isten előtt kötöttnek számított, ahol ebből a házasságból
sok zseniális gyermek és majdani mártír származott, Budapest,
a főváros, a hatvanas évek végére és a hetvenes évek elejére
annyira elszürkült, mint egy Csehov megrajzolta délorosz kisváros,
amelyikből elvezényelték a garnizont.
Új ipari centrum jöhet létre Kecskemét és Szolnok együttműködésével
A meghatározó gazdasági szereplők két év alatt 6 ezer új
munkahelyet hoztak létre (4.oldal)
A 2014–2020-as
európai uniós költségvetési ciklusban 13,2 milliárd
forinthoz jut Kecskemét, amit városfejlesztési célokra lehet
felhasználni. Eredményes uniós pályázat tette lehetővé a
helyi tömegközlekedés fejlesztését: 2014 tavaszától
hibridhajtású autóbuszok szállítják az utasokat, illetve
elkezdődik az új autóbusztelephely építése. Dr. Zombor Gábor,
Kecskemét polgármestere, országgyűlési képviselő, képviselőjelölt
elmondta: céljuk Szolnok és Kecskemét, illetve várostérségeinek
fejlesztési összehangolása, az egymást erősítő hatások
kiaknázása.
Na, most szakad meg rögtön a szívem
Tamás Gáspár Miklós mint védőszent (4.oldal)
Miután lassan két
évtizeden át tanúi lehettünk és lehetünk mindmáig annak az
aljas kampánynak, melynek során Orbán Viktor és családtagjainak
származására, külsejére vonatkozó elfogadhatatlan gyalázkodások
adták a legfőbb kielégülést a nemzetellenes sajtó számos
firkászának, TGM felszólal. Hagyjátok
békén Ráhelt – írja. Fontosnak tartanám, hogy a baloldal
(...) módszertanában, stratégiájában, modorában tartson ki
az egyenlő méltóság elve mellett, amelyen mind az emberi jogok
liberális, mind a társadalmi igazságosság és egyenlőség
szociáldemokrata gondolata nyugszik. S ha erre a jelenlegi
magyarországi balközép politikusai nem nagyon képesek, akkor
az a minimum, hogy a szociálliberális irányzatú lapok
szerkesztőségeiben dolgozó haladó értelmiségiek tartsák
tiszteletben a történelmi baloldal – mármint a demokratikus
baloldal – hagyományos, azonosságalakító alapelveit, lényegi
beállítottságát. Evvel nem fér össze, hogy a legrégebbi,
folyamatosan megjelenő magyar újság, a nagy hagyományú Népszava
– akár csak pár sorban a „kis színeseket” közlő leghátsó
oldalán – arról tájékoztassa olvasóit, hogy a miniszterelnök
lányát, Orbán Ráhelt látták, amint (fülhallgató, azaz a
„headset” használata nélkül) mobiltelefonált gépkocsijának
volánja mögül, vezetés közben, ami (ha jól értem) szabálytalanság.
A Népszava azt is kiemeli, hogy Orbán Ráhel a miniszterelnök
úgynevezett évértékelő beszédét készült meghallgatni, a
helyszínre sietett. Álnok ének ez kedves TGM. Amellett nem
tudok eltekinteni a tettenérhető történelemhamisítási szándéktól
sem, hogy valamiféle létező, vagy létezett demokratikus
baloldalról meg a nevezett sajtótermékről úgy beszél, mintha
valaha is kitartott volna az emberi jogok, a társadalmi igazságosság,
és az egyenlő méltóság elve mellett.
Közös összefogással sok fejlesztést értünk el az utóbbi években
A pacsai Zalai Baromfifeldolgozó a mi munkánk eredményeképpen
nyitotta ki újra kapuit (5.oldal)
Vígh László
országgyűlési képviselő a zalaegerszegi központú, Zala
megyei 1. számú választókerületben indul az áprilisi országgyűlési
választásokon a FIDESZ–KDNP jelöltjeként. Képviselő úr
2010-ben a megye 5-ös számú választókerületében szerzett
mandátumot. Képviselő úr elmondta: a baloldal azt akarja
elhitetni a választókerület lakosságával, hogy a fideszes városvezetés
alatt Zalaegerszegen csak leépülés történt. S nekünk ezt
minden fórumon cáfolni kell, s felmutatni az eredményeket.
Egy papokat becsmérlő Bajnai-hősnő
Nagy-Korsa Judit villámkarrierje (6.oldal)
Nagy-Korsa hiányolja
a papok (valójában a hitoktatók) alkalmassági vizsgáját. Bátran
elárulhatjuk neki: igen, van alkalmassági vizsga – az egyházi
jog részletesen szabályozza mind a hitoktatók, mind a papnövendékek
képzésének és pályára bocsátásának feltételeit. A kánon
vonatkozó pontos paragrafusainak és jogi fordulatainak ismertetésére
itt most nincs hely, ugyanis több tucat ilyen előírás létezik.
Tömören miről van szó? Az Együtt–PM politikusa ország-világ
előtt becsmérlő véleményt nyilvánított egy olyan témáról,
amiről fogalma sincs, és még csak utána sem nézett. Tájékozatlanul
és felkészületlenül lépett az emberek elé, mégis
magabiztosan és indulatosan. Ez lenne az a híres, felsőbbrendű
liberális szakmaiság? Így szándékoznak hatalomra kerülni? S
netán feltételezhető, hogy Nagy- Korsa annak idején a közszolgálati
munkáját is ezzel a hozzáállással végezte? Hősnőnk nem
tudja, milyen az egyház – de azért gyűlöli. Ez korántsem
meglepő: a baloldali politikusok jelentős része zsigeri alapon
gyűlöli a vallást, különösen a történelmi egyházakat, pláne
a katolikusokat.
Az áfacsökkentés miatt kevesebbet kell fizetnie a feldolgozó vállalkozásoknak
Csak akkor leszünk versenyelőnyben, illetőleg partnerei a külföldi
vállalkozóknak, ha azonos költségszinttel és profiteredménnyel
tudjuk a vállalkozásunkat vezetni (7.oldal)
A minőségi váltás,
a minőségi változás éve lesz az idei a sertéságazatban,
amit több meghatározó lépés is ösztönöz. Feldman Zsolt agrárgazdaságért
felelős helyettes államtitkár elmondta: a 22 százelékpontos
áfacsökkentés a sertés termékpályán tapasztalható áfacsalások
és számla nélküli értékesítés visszaszorítása érdekében
történt. Az áfakulcs mérséklésével várhatóan a külföldről
behozott élősertés, félsertés vagy egyéb sertés termék
mennyisége és aránya is csökken a jövőben.
Fontos állomás a Benes-dekrétumok jogrendben élése ellen
Szlovák származású néppárti politikus nem támogatott bennünket
(8.oldal)
Interjú Bagó
Zoltán néppárti EP-képviselővel.
Az Európai
Parlament (EP) Jogi Bizottsága február 11-én elfogadott szakvéleményében
megállapította: a Benes-dekrétumok rendelkezései a mai napig a
szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatukra
van szükség. Ez az első uniós szintű jogi dokumentum, amely
mindezt kimondja.
A szigorú büntetőpolitikán, így a három csapás rendszerén sem változtatunk
A kormánynak megalakulása óta célja a szigorú és tettarányos büntetőpolitika
kialakítása (9.oldal)
Székely László
ombudsman szerint több ok miatt is aggályos, sőt alaptörvényellenes
a három csapás törvény. Szerkesztőségünk vendége Dr. Rétvári
Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára,
aki szerint a törvény teljesen összefér más alkotmányos
elvekkel.
Több pénzt (9.oldal)
Valahogy engem nem
hagy nyugodni, ami 2002-ben megesett. Még élénken emlékszem az
egész országot beborító emeszpés plakátokra, melyekről a
„több pénzt” kezdetű szöveg ordított nagy betűvel, s
alatta már mellékesnek tűnt, hogy ki mindenkinek ígértek: az
embereknek, vagy az önkormányzatoknak. Ez a nihilista politikai
termelőszövetkezet, mindegy mit ígér, itt többet nem nyerhet,
állították többen, még 2002 elején is. A jósnak a fejére fósnak,
mondják Színérváralján, talán nem alaptalanul, mert ezután
következett a piszkos nyolc év. Az MSZP–SZDSZ-es ellenzék, ez
a valóban nihilista politikai termelőszövetkezet azonban tudta
mitől döglik a légy. Úgy kalkulált, hogy az 1994 és 98 közötti,
országrontó ciklusának kártételeit részben elfelejtették az
egyszerűbb gondolkodásúak, a Tocsikolás bírósági szakban
van, a gazdasági rémtettekhez, pedig mint a piacgazdaság velejárójához,
hozzászoktak az emberek. Azt kommunikálta, hogy Csurka István
és mindenki, aki átlát a szitán, nos ők a valódi veszély.
A színház élményforrás, és a közönség élményre vágyik
Az operett nem poros műfaj, hanem nagyon is élő, ma is élvezhető
(10.oldal)
Egri József táncos-komikus,
operett- és musical énekes: Sajnálattal jelentem ki, hogy külföldön
a magyar operettet sokkal jobban kedvelik, mint idehaza. Nem nézik
le ezt a műfajt, hanem szeretik, elismerik. 2005-ben több mint
egy hónapos amerikai turnén vettünk részt Szász Katival, és
mindenütt nagy sikert arattunk. Nem csak mi, hanem a magyar
operett! Sokat járunk Felvidékre, Németországba is, és örülnek
annak, hogy nívós műsorokkal szórakoztatjuk őket.
Elkezdődött a táncházmozgalom Kárpátalján
Hat kárpátaljai érték került be a Külhoni Magyar Értéktárba
(12.oldal)
Kovácsné Molnár
Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke:
2011 őszén Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke Kárpátalján
járt, és az ő ösztönzésére kapcsolódtunk be a népfőiskolai
mozgalomba, s megalakítottuk egyesületünket. 2012 januárjában
sikerült Ukrajnában akkreditálni magunkat, így jelenleg
hivatalos jogi személyként tevékenykedünk. Mint egyesület nem
egy adott település kulturális motorja vagyunk, hanem Kárpátalja
magyarok által lakott térségére terjesztjük ki tevékenységünket.
Kárpátalján nagyon jól kiépített a magyar oktatási hálózat,
a politikai érdekképviseletünk is működik, így a mi
feladatunk a hagyományaink megélésének elősegítése, az értékgyűjtés
és az értékek átadása.
Autonómia-hitegetés RMDSZ-módra (13.oldal)
Az RMDSZ 2013. évi
májusi kongresszusán úgy döntött, hogy törvénytervezetet nyújt
be a bukaresti parlamentben a Székelyföld területi autonómiájáról.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, székelyföldi
régióelnöke elmondta: a székelyek nagy menetelése is
megmutatta, milyen nagy az autonómiára a társadalmi igény.
Naivan azt gondoltuk, megérti az RMDSZ vezetősége az idők szavát,
és megteszi a szükséges lépéseket.
Mi ez a zsigeri Pintér ellenesség?
(14.oldal)
Történt, hogy a
Belügyminisztérium 2014. február 20-án, díjátadási ünnepséget
rendezett. Mint húsz éve minden évben, immár hagyományosnak
mondható módon, melynek során a Világ Igaza magyar kitüntetettjeit
Bátorságért érdemjelben részesíti. A Világ Igaza kitüntetésre
a Jad Vasem Intézet teszi meg a jelöléseket. A költségeket mi
álljuk. Az egyik díjátadó Magyarország Belügyminisztere Pintér
Sándor, a másik Ilan Mor a Magyarországon állomásozó izraeli
nagykövet. Szinte egybehangzóan elmondják, azok előtt
tisztelegnek, akik nem maradtak közönyösű szemlélők, nem
fordították el a fejüket, hanem készek voltak a szabadságukat,
életüket kockára tenni, hogy magyar zsidókat mentsenek meg.
Pintér Sándor beszédében külön kiemeli, hogy a kormány
mennyire fontosnak tartja az emlékezést a holokauszt áldozataira,
s ezért a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója
alkalmából 2014-et holokausztemlékévvé nyilvánította, a
programok megszervezésére, lebonyolítására pedig emlékbizottságot
hozott létre, s ezt ugyan Pintér nem mondja, de én fontosnak
tartom megjegyezni, hogy csak erre az évfordulóra, hogy az
egyebekről szó se essék, nem keveset áldozott és áldoz
Magyarország és kormánya. Itt és most még azt is fontosnak
tartom kijelenteni, hogy távol áll tőlem Pintér Sándor védelmében
fellépni, tudniillik nincs szüksége rá, ha arra kerül a sor
megvédi ő magamagát. Amiért szólok, az egy kényes helyzetben
elkövetett provokáció. Zajlik az ünnepség, mikor a kitüntetésre
összesereglett, fehér rózsát viselő résztvevők közé bevágtak
egy sáros, ronda, fekete bazaltkövet. Az elkövető az egyik kitüntetettnek,
néhai Fekete Nagy Bélának a kívül-belül szőrös fejű fia.
(A felbújtókról is van elképzelésem.) A jó előre megfontolt
szándékkal papírra vetett posvány tartalmú irományát kezdte
felolvasni, nyilvánvaló gyűlöletkeltési szándékkal, mintha
lenne rá magyarázat, hogy a minisztertől miért nem veszi át
az elismerést.
E könyvben megelevenednek a tömegsírban nyugvó arcok
(Rencsényi Hajnal Elvira: Arcok a tömegsírból) (15.oldal)
Február 11-én, a
Polgárok Házában mutatták be Rencsényi Hajnal Elvira: Arcok a
tömegsírból című könyvét. A vajdasági Szabad Hét Nap újságírónője
nem regényt, absztrakt történetet írt a vérengzéstől –
ahogy Matuska úr megfogalmazta –, hanem elejétől végéig
dokumentumot. Az írónő elmondta: személyes élményem – hála
az Égnek – nem volt, de édesapám nagyon sokat mesélt nekem a
délvidéki vérengzésekről, hiszen a szerbiai történelemkönyvekben
nem írták meg az igazságot. Eltelt néhány évtized, és
Matuska Márton munkásságát is figyelemmel kísérve a ’90-es
évek végétől néztem utána az írásos dokumentumoknak. Mint
újságírót, az emberi sorsok, az emberi tragédiák vonzottak a
legjobban, ezek állnak közel a szívemhez. Amikor az egyik
riportalanyom elmondta, hogy édesapját 1944-ben kivégezték,
komolyabban felvetődött bennem, hogy fölkeressem a legközelebbi
hozzátartozókat – a gyermekeket, unokákat. A hozzátartozók
elmondását igaznak vélem, nincs jogom kételkedni abban, hogy
azok nem lennének valódiak. Nagyon sokan eddig féltek erről
beszélni. A hozzátartozók úgy érezték, végre valaki tőlük
is megkérdezi azt, hogyan történtek akkor a mészárlások.
Visszaemlékeznek az áldozatok utolsó gondolataira,
mozdulatsoraira. Ez adja az igazi emberi értékét a könyvnek.
Az is eszembe jutott a könyv megírása közben, hogy a ’90-es
években a délvidéki magyarok közül nagyon sokat elhurcoltak a
frontra „golyófogónak”. Így hasonló félelmet akkor is átéltünk.
Visszatérve a könyvre; akik abban megszólaltak mind megbélyegzettek
voltak, háborús bűnösök hozzátartozóiként kezelték őket.
Megkülönböztették őket az iskolákban, a munkahelyeken. S
hogy eljutunk-e a megbékéléshez? Nem hiszem. Attól tartok,
hogy a feledésig viszont eljuthatunk. Ha nem jönnek utánunk
olyan újságírók, kutatók, akik az áldozatokról írnak, mesélnek,
akkor feledésbe merül minden, ami 70 évvel ezelőtt történt.
A szerbek részéről semmilyen akarat nem mutatkozik arra, hogy
ezeket a vérengzéseket kivizsgálják. A délvidéki magyarok
pedig sajnos eléggé értetlenek a saját történelmükkel
szemben. Amikor Délvidéken erről a könyvről beszélek, akkor
többen azt mondják: több évtized is elmúlt azóta, minek a múltat
bolygatni? Ez a legszörnyűbb.
Csorja Gergely: Mi a mém van? (19.oldal)
A médiaháború
eredményeként a legnagyobb befolyású földfelszíni tévécsatornák
az RTL és a TV2 lettek. Ezzel eldőlt, hogy az egyszerű, az
Egyesült Államokban és Angliában kialakult, majd a német
nyelvterületen tovább silányított téma- és formaválasztás
uralkodik el a magyar közéletben, mely mára lényegében kizárólagossá
vált. Közben felnőtt egy generáció, mely már számítógép
előtt szocializálódott, mely az interneten keresztül hozzáfért
egy piktogramvilághoz, ahol a legbonyolultabb szociológiai,
jogelméleti vagy ismeretelméleti kérdés is elintézhető egy háromábrás
kivonattal. Ahol regényeket lehet elolvasni tömörítve, ahol rövid
pár mondatban fel lehet vázolni a nyugati civilizáció lényegét.
Ez a világ hatott a tudományos életre, sőt akár meg is fordíthatjuk
az okot és az okozatot. Az intézményesülés okán tudományosnak
nevezett élet félresiklásából nőtt ki ez a világ.
Keresse a Magyar Fórumot
csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
|
