vissza a főoldalra

 2014.02.21. 

A választóknak is meg kell erősíteniük, hogy megvédik a rezsicsökkentést

A központi árszabályozás tagállami meghatározása nem adhat alapot a kötelezettségszegési eljárás megindításának

Országszerte óriási érdeklődéssel zajlanak a rezsifórumok, s közben olvashatjuk, hogy központi árszabályozás fokozatos eltörlését javasolja az Európai Bizottság, és inkább célzott támogatásokat ajánl a rászorulók számára. Dr. Kocsis Máté, országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros polgármestere kérdésünkre elmondta: többször támadták meg hazánkat azért, mert a kormány a lakosság érdekeit vette figyelembe, s nem a multik extra profitját. Az eddigi vitákból a magyar kormány mindig győztesen került ki, s ez most sem lesz másként: kiállunk a magyar érdekek mellett.

 Február 6-án az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely előírja a gáz, a villany- és a távhőár újabb csökkentését. A képviselők a pénzügyi rezsicsökkentés feltételein is változtattak. Idén mennyivel csökken a rezsi ára?

 –A 2012-es őszi árakhoz képest eddig 20%-kal csökkent a rezsi ára, s idén, a mostani döntés értelmében, április 1-jétől 6,5%-kal csökken a földgáz lakossági ára. Szeptember 1-jétől 5,7%-kal a villamosenergia és október 1-jétől 3,3 % a távhő ára csökken. Ez a rezsicsökkentés harmadik üteme, ami által a magyarországi lakossági energiaárak újra az európai középmezőnybe kerülnek. Korábban a magyar polgárok fizették a legmagasabb rezsiárakat a keresetükhöz képest. Ezért, még 2012-ben úgy döntött a kormány, hogy csökkenti a rezsiköltségeket.

 Kovács Tibor szocialista képviselő szerint „a földgázért még mindig többet kell fizetni, mint a Fidesz hatalomra kerülése előtt, 2010-ben ugyanis nem csökkent, hanem nőtt az energiahordozó tarifája”. Mi erről a véleménye?

 –Ez egyszerűen hazugság! A szocialista kormányok 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelték a rezsiköltségeket. Háromszorosára a földgáz és duplájára a villamosenergia árát. Még akkor is emelték a gáz árát, mikor annak világpiaci ára csökkent. Tehát akkor is, mikor nem volt indokolt, és csak a profitszerzés, a pénzéhség érdekelte őket. 2010-ben a jelenlegi kormány egyik első döntése a rezsiárak befagyasztása volt. Akkor még nem volt eléggé előkészítve a csökkentés üteme, aránya, de tudtuk, hogy az ország nincs abban az állapotban, hogy tovább növekedjenek a lakossági terhek. A kormány előkészítette azt a munkát, ami 2012 őszére beért, mely szerint meg lehetett hozni a rezsicsökkentésre vonatkozó döntést.

 Nem csak hazai szocialisták támadják a kormány rezsicsökkentő politikáját, hanem Brüsszelből is érkezett kritika. Idézek egy újságcikkből: „Magyarországon a lakossági árakat az állam szabja meg, ez tette lehetővé a rezsicsökkentést. Az az ország, amelyik nem együttműködő, kötelezettségszegési eljárást kaphat.” Brüsszelnek megkérdőjelezi azt, hogy van-e joga a kormánynak beleszólni abba, hogy mennyit fizessenek a lakosok a gáz, vagy a villany áráért?

 –Mi úgy gondoljuk, van erre jogunk, s nem csak a magyar álláspont ez, hiszen az EU számos országában is létezik központi árszabályozás. Ezek a tagországok – helyesen – úgy ítélik meg, hogy jogukban áll beleszólniuk a rezsiárakba. Brüsszel pedig azt hiszi, neki van joga beleszólni abba, milyen módon szabályozzák a tagállamok a saját közműszolgáltatásaikat. Ez egy régi vita, aminek a hátterében gazdasági érdekek húzódnak. Az energiaszolgáltatással foglalkozó nemzetközi, multinacionális cégek kizárólag a profitban érdekeltek, s nem pedig az adott társadalom működőképességében, ezért minden eszközt bevetnek az uniós bürokratáknál, hogy a nagymértékű hasznukat visszaszerezhessék, vagy maximalizálhassák. Tudjuk, többször támadták meg hazánkat azért, mert a kormány a lakosság érdekeit vette figyelembe, s nem a multik extra profitját. Az eddigi vitákból a magyar kormány mindig győztesen került ki, s ez most sem lesz másként: kiállunk a magyar érdekek mellett.

 Kötelezettségszegési eljárással is fenyegetőznek Brüsszelből. Ettől mennyire kell tartani?

 –Ha az EU döntéshozóinak valami nem tetszik, s valamelyik tagállam a nemzeti érdekeit is figyelembe veszi, akkor egyből előhozakodnak a kötelezettségszegés eljárás intézményével. Úgy gondoljuk, hogy a központi árszabályozás tagállami meghatározása nem adhat alapot a kötelezettségszegési eljárás megindításának. Hiszen az ellentétes lenne a hatályos uniós joggal, ezért mindezt politikai és gazdasági fenyegetőzésnek tartjuk.

 A rezsicsökkentési politikát azzal is vádolják, hogy ezzel megakadályozzák a szolgáltatók közti érdemei versenyt.

 –Nincs mit megakadályoznia a kormánynak, hiszen Magyarországon nem beszélhetünk érdemi versenyről, mert monopolhelyzetben vannak a szolgáltatók. Erre egy példa: minden budapesti lakos jól tudja, hogy nincs módja gázszolgáltatót váltania.

 A földgáz árát Málta, Ciprus, Horvátország, Görögország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Írország állapítja meg hatósági úton. Van-e arra mód, hogy ezek az országok összefogjanak, és közösen lépjenek föl Brüsszelben?

 –Természetesen, erre az összefogásra megvannak a törekvések. Minden uniós tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos körben maga intézze az ügyeit, ami teljesen természetes, hiszen ezzel a föltétellel léptek be az országok az EU-ba. Ezeknek a föltételeknek az utólagos megvonása, illetve letagadása az Unió részéről, nem csak, hogy nem korrekt, hanem azt eredményezi, hogy azok a tagállamok, melyek maguk határozzák meg a közműárakat, képesek összefogni a brüsszeli döntéshozókkal szemben. S így Magyarországnak könnyebb lesz ezt a vitát megvívnia. Érdekesség, hogy mindig hazánkról beszélnek, mint „rossz példáról”, holott 17 másik tagállamban is működik az árszabályozás. Magyarország élen járt a rezsicsökkentés politikájában az Unión belül is, s azóta például Skóciában, Angliában, Lengyelországban is alkalmazzák ezt a metódust, akár csak a bankadót, amit szintén legelőször ilyen mértékben és formában mi vezettünk be a közös terhel viselése érdekében. A bankadót is támadta az EU, nyilvánvalóan gazdasági szempontok miatt; a multicégek és bankok lobbija eredményeként.

 Elképzelhetőnek tartja, hogy az uniós bírálatokat a magyar baloldali képviselők sugalmazására hozták meg? Hiszen többször lehettünk annak tanúi, hogy a szocialista EP-képviselők feljelentették Brüsszelben a magyar kormányt.

 –Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi brüsszeli fenyegetések hátterében a magyarországi baloldali politikusok újabb akciója húzódik. A szocialisták többször bebizonyították azt, hogy EU döntéshozó szerveiben sem mindig a magyar érdeket képviselik. Akár a Tavares-jelentésben írottakból, akár a Gurmai Zita-féle nyilatkozatok kapcsán is látszik, hogy a szocialista képviselők meg akarnak felelni a nyugati multicégek és bankok érdekeinek, és ezt itthon úgy kommunikálják, hogy ezt az ország érdekében teszik. Holott egyértelmű, hogy nem az ország érdeke az, hogy a lakosság terheinek növekedése mellett, növekedjen a multik extra profitja.

 Amit a hazai baloldal művel Brüsszelben, az magyar sajátosság, vagy van arra példa, hogy máshol is följelenti az ellenzék az EU-ban az adott ország kormányát?

 –Tudtommal olyan ügyben, ami egy ország valamennyi lakosának segítséget jelent, az ellenzék is támogatja az adott kormány döntését, legalábbis nem jár ki az EU intézményeibe panaszkodni. Tehát sajnos magyar sajátosságról beszélhetünk.

 Eddig számtalan rezsifórumon tartott előadást. Mi a tapasztalata, mennyire érti meg a lakosság a rezsicsökkentés lényegét? Azt, hogy az áprilisi választás egyik tétje: folytatódhat-e a rezsicsökkentés?

 –Nagyon sok lakossági fórumot tartottam már politikusi pályám során, de olyan létszámban, s olyan lelkesedéssel soha nem láttam magyar polgárokat részt venni gyűléseken, mint a rezsifórumokon. Ekkora tömegeket még eddig egyetlen egy ügy sem vonzott még, ami azt jelenti, hogy a lakosok értik miről van szó, és sok százezren támogatják a kormány politikáját. Azt is megértették a magyar választók, hogy a baloldal, ahogyan a programjában is kinyilatkoztatja, eltörölné a lakosság számára a kedvező intézkedéseket, hogy visszaadja a bankoknak és a közműszolgáltatóknak az extra profitot. Ezt nem engedhetjük meg. De ehhez a Fidesz önmagában, mint párt kevés, ezért – s ezt megértették a rezsifórumok résztvevői – a választóknak is meg kell erősíteniük az április 6-ai országgyűlési választáson, hogy megvédik a kormány rezsicsökkentő politikáját.