vissza a főoldalra

 2014.01.24. 

65 ország magyarjai igényelték a kettős állampolgárságot

Amennyiben a baloldal kerülne kormányra, adminisztratív eszközökkel is megakadályozhatja az eddigi sikertörténet folytatását

Az egész nemzetpolitika, közigazgatás és magyar nemzet sikere az, hogy már több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. Dr. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: míg 2010 előtt évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar közigazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett.

 Eddig több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. 2010-ben gondoltak-e arra, hogy ilyen sok kérelem érkezik be önökhöz?

 – Engedje meg, hogy pontosítsak: már 560 ezren nyújtották be az állampolgársági kérelmet az elmúlt három évben. Az egyszerűsített honosítás bevezetését nagyon komoly munka előzte meg 2010-ben; hatástanulmányokat, előzetes felméréseket készítettünk. A jogszabályi háttér megteremtése után ezek segítségével dolgoztuk ki az egyszerűsített honosítás rendszerét és az infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket és a személyzeti állomány számának növekedését. Hozzávetőlegesen erre a számra és erre a területi elosztásra készültünk, így megfelelő hatékonysággal váltak be előzetes terveink.

 Tisztázzuk, hogy a törvény értelmében kik kérhetik a magyar állampolgárságot?  

– A magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás – közkeletűbb nevén a kettős állampolgárság megszerzésének megkönnyítése – segítségével azok kérhetik, akik dokumentumokkal igazolják, hogy magyar állampolgárságú felmenőik vannak, vagy ők maguk voltak magyar állampolgárok, s bizonyítják magyar nyelvtudásukat a kérelem benyújtásakor. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyarok számára nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretekből tett vizsgát. Természetesen nem szabad fennállni sem nemzetbiztonsági, sem közbiztonsági kizáró oknak.

 Kialakult-e a megfelelő infrastruktúra és állomány a honosítással kapcsolatos kérelmek fogadására, elbírálására, hiszen az 560 ezer kérelem elbírálása nem lehet egyszerű feladat.

 – Valóban nem könnyű munka, ha csak összehasonlítjuk azzal, hogy az előző MSZP–SZDSZ-kormányok idején évente 5000 állampolgársági kérelmet bíráltak el elég bürokratikus, nehézkes, hosszadalmas, és sok esetben megalázó procedúra keretében. Korábban 21 hónap volt a határideje az állampolgársági eljárásnak, míg 2010-től ezt az országgyűlés három hónapra csökkentette. Ez nyilvánvalóan hatalmas tárgyi fejlesztéseket igényelt, több embert kellett alkalmaznunk ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megtörténhessen a kérelem átvétele és elbírálása. Az is lényeges, hogy szemléletváltást kértünk azoktól, akik 2010-ig az állampolgársági kérelmeket bírálták el. Így sikerült elérnünk azt, hogy gyakorlatilag negyvenszeres emelkedést tudtunk elérni a honosítással kapcsolatban 2010-től 2011-ig. Míg korábban évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar közigazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett. Ilyen mértékű feladat eddig ismeretlen volt a magyar közigazgatás berkein belül.

 2010-től mennyire vált egyszerűbbé a formanyomtatványok kitöltése?

 – Célunk volt, hogy jóval egyszerűbb legyen a nyomtatványok kitöltése, azok nyelvezete közérthetőbbé váljon. Emellett nagyon sok határon túli magyar szervezetet – akikkel együttműködési szerződést is kötöttünk – felkészítettünk arra, hogy segítsék a kérelmezőket a formanyomtatványok kitöltésében, az anyakönyvi dokumentumok lefordításában, és megfelelő információkkal lássák el őket. Korábban akár százezer forintos fordítási költséggel járt a kérelem beadása, de most az intézkedéseinknek köszönhetően ez az ár körülbelül egytizedére csökkent.

 Mekkora összeget fordítanak jelenleg a honosítás megszervezésére, lebonyolítására?

 – Az első évben, 2010 nyarán az egész szervezetrendszer felállítására 830 millió forintot különített el a kormány, s ebből, mivel ügyesen sáfárkodtunk a forrásokkal, hozzávetőlegesen csak 650 millió forintot kellett elköltenünk. Mind a Külügyminisztériumban, mind a Belügyminisztérium illetékes szerveinél és az egész magyar közigazgatásban úgy történik a szervezés, hogy évről évre áttekintik a keretszámokat, s ennek megfelelően újra tervezik a forrásokat. Így ez az összeg nem épül be a magyar költségvetésbe, hanem mindig az adott évben benyújtott kérelmek számának alapján történik meg a következő esztendőre való fölkészülés.

 Honnan érkezik be a kérelmek többsége?

 – Erdélyből érkezik be a kérelmek körülbelül 70%-a, 18%-a pedig a Délvidékről. Összességében 98%-ban a Kárpát-medencéből jönnek be a kérelmek, de a tengeren túlról is érkeznek be megkeresések. Eddig összesen 65 ország magyarjai igényelték a kettős állampolgárságot.

 Ilyen esetekben névmódosításokkal is számolni kell?

 – Természetesen a névmódosítást fontos elemnek tartjuk, mert a honosítási eskü letételével mindenki visszamagyarosíthatja akár a család-, akár a keresztnevét. Hiszen sok helyen elszlávosították, elrománosították a magyar neveket. Eddig több mint 250 ezer névmódosítási kérelmet kaptunk, melyeket szintén meg kellett vizsgálnunk.

 Tudjuk, hogy Szlovákiában nem engedélyezik azt, hogy a magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. Ettől függetlenül, onnan is érkeznek be kérelmek?

 – Bár sokan félnek a szlovákiai magyarok közül fölvenni a magyar állampolgárságot, ennek ellenére többen élnek ezzel a lehetőséggel. Akiket megfosztottak szlovák állampolgárságuktól – 42 személyről van szó – mind bejelentették a magyar állampolgárság fölvételét a szlovák hatóságoknál. Természetesen a felvidéki magyarság is élhet a honosítás lehetőségével és a Magyar Kormány semmilyen adatot nem ad át a szlovák hatóságoknak. A szlovák úgynevezett ellentörvényre gondolva ki kell hangsúlyozni, hogy északi szomszédunknál több mint 600 személyt fosztottak meg állampolgárságától, se ebből csak 42 a magyarok száma. Így Szlovákiai döntően a szlovák nemzetiségűeket büntette az említett jogszabályával.

 Amennyiben kiderül valakiről, hogy hamis adatokkal szerezte meg a magyar állampolgárságot, azt tőle vissza lehet vonni?

 – Természetesen: 10 évig megvan erre a lehetőség az állampolgársági törvényben foglaltak szerint. Volt is erre már példa, mert az ukrán és a magyar névátírások eltértek, s mikor ez kiderült, minden magyar okmányát visszavettük az illetőtől.

 Egy magyar állampolgár amerikai házastársa – amennyiben igényt tart rá – megkaphatja-e a magyar állampolgárságot, és ha igen, milyen feltételek mellett?

 – 2012 végén módosult az állampolgársági törvény, és egy olyan szakasz is bekerült, amely kifejezetten a magyar kultúrához, magyar nemzethez kötődő házastársakra vonatkozik. Tehát azok is egyszerűsített módon szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, akik legalább 10 éve házasságban élnek egy magyar állampolgárral, vagy 5 éve élnek házasságban magyar állampolgárral és közös gyermekük van. Esetünkben is elvárás, hogy a házastárs jól beszéljen magyar nyelven. Természetesen a közbiztonsági és a nemzetbiztonsági tényezőket itt is megvizsgáljuk.

 Az ellenzék szerint a honosítás fő célja, hogy az új állampolgárok a jelenlegi kormánypártokra szavazzanak. Mi erről a véleménye?

 – Hiszek a demokráciában, és az egyéni döntésekben. Ezért senkit sem befolyásolunk a honosítási eljárás során, hogy kire is szavazzanak. Ez az ellenzéki vélemény a polgárok lenézését is tükrözi, mintha nem tudná az egyes személy eldönteni, hogy szeretne-e élni választójogával, és ha igen, akkor kire szavazzon. Azt is hozzá kell tennem, hogy a választási szakértők szerint legfeljebb három mandátum sorsát döntheti el a határon túli szavazatok mennyisége.

 A honosítás jövője mennyiben függ a tavaszi választások eredményeitől?

 – Az ellenzéki politikusok is azt nyilatkozzák, hogy meg kell tartani az egyszerűsített honosítás intézményét, és nem lehet elvenni azoktól a magyar állampolgárságot, akik azt megszerezték. Ezt az alaptörvény és a nemzetközi szerződéseink is tiltják. Viszont egyes ellenzéki honatyák nem szavazták meg az egyszerűsített honosításra vonatkozó törvényt. Sarkalatos törvényről van szó, ugyanakkor tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, és a végrehajtási rendeleteket igen könnyű módosítani. Amenynyiben a baloldal kerülne kormányra, és a már a kettős állampolgárság ügyeit intéző fennálló rendszert visszabontanák, akkor adminisztratív eszközökkel is megakadályozható lesz az eddigi sikertörténet további folytatása.

 A baloldali politikusok azzal is riogatták a közvéleményt, hogy nagyfokú migrációval lehet számolni, és Erdélyből áramolnak majd a magyar állampolgárok, akik elveszik a magyarországi lakosoktól a munkalehetőséget. Az is érdekes, hogy az RMDSZ-es Frunda György szerint a kedvezményes honosítás adott esetben akár az erdélyiek elvándorlásához is vezethet. Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek át a határon túlról az eskütételt követően hazánkba?

 – Vannak az áttelepültek számáról adataink, de nagyon kevesen – néhány ezren – jöttek át Magyarországra 2010-től, s mindez a természetes migrációs tendenciáknak megfelelő szám. Ez pedig világosan cáfolja a 2004. december 5-ei népszavazás előtti, baloldaliaktól elhangzott riogatásokat. Abba is gondoljunk bele, hogy Románia az EU tagállama, és így polgárai január 1-jétől munkát vállalhatnak bármely uniós országban. Így az EU adott jogszabályát is megkérdőjelezi az, aki az erdélyi magyarok „röghöz kötése” mellett kardoskodik.

Medveczky Attila