vissza a főoldalra

 2014.01.24. 

A korábbi vezetés nem támogatta az új vállalkozások letelepedését

A külföldi munkavállalást menekülésnek bemutatni durva csúsztatás, de beleillik a bolsevik mentalitásba

Mosonmagyaróvár egyike Európa nyolc legjobb földrajzi fekvésű városának. Három nemzetközi főútvonal metszéspontjában, a kelet-nyugati nemzetközi vasútvonal mentén fekszik, és három repülőtér is könnyedén elérhető a városból.

 Gazdasági és fejlesztési szempontból mennyire tudták kiaknázni a város földrajzi fekvését? – kérdezem Dr. Nagy István országgyűlési képviselőtől, Mosonmagyaróvár polgármesterétől.

 – Nehéz örökséget vettünk át elődeinktől, hiszen a régi szocialista nagyvállalkozások védelme érdekében a korábbi városvezetés nem támogatta az ipar és az új vállalkozások letelepedését a városban. Azt gondolták, hogy az konkurenciához, munkabérfeszültséghez vezet. Ez súlyos hátrányba hozta Mosonmagyaróvárt, hiszen a baloldali kormányok gazdaságpolitikájának következtében az önkormányzatok adósságspirálba kerültek. Az adóbevételek nem jöttek, de az intézményeket finanszírozni kellett. A városnak nagy lehetőséget jelent földrajzi helyzete. Olyan lehetőségekkel bír melyekkel nem élni bűncselekmény.

 A kedvező infrastrukturális helyzet miatt több befektető is érkezett a városba és a választókerületbe?

 – Természetesen. Hiszen amikor 2010-ben az önkormányzat vezetését átvettük, egyik legfontosabb feladatunk a munkahelyteremtés volt, annak biztosítása, hogy minél több ember munkához juthasson. Így kellett kialakítani új ipari parkot, és idecsábítani a vállalkozásokat, ami nem volt egyszerű, hiszen mindez a válság közepette történt. Az új cégek általában az autóipar beszállítói, de különböző kereskedelmi cégek is érkeztek. Ezáltal természetesen az önkormányzat több adóbevételhez jutott.

 El tudták azt érni, hogy a szakképzési kínálat a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez igazodjon?

 – Minden vállalkozó, amikor a városba érkezik, föltesz néhány kérdést. Az első az, hogy van-e szabad munkaerő? Ezzel Mosonmagyaróváron mindig hadilábon állunk, mert nálunk 2 százalék alatti a munkanélküliség, nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy nincs szabad munkaerő. Ugyanakkor bevándorlás van, az ország keleti részéből sokan érkeznek a jobb megélhetés reményében. Azzal tudjuk biztatni, letelepedésre bírni a vállalkozásokat, hogy a képzési struktúrát igyekszünk úgy alakítani, hogy az ideérkező vállalkozásoknak megfelelő legyen. Ilyen kezdeményezésre indult a műanyag fröccsöntői szak a szakmunkásképzőben, mert erre volt a legnagyobb igénye a vállalkozásoknak. Ők ösztöndíjat, munkaruhát, gyakorlati helyet, s majdan munkahelyet biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik ezeket a szakmákat választják.

 A határ közelsége azt is jelenti, hogy többen vállalnak munkát a térségben élők közül Ausztriában?

 – Természetesen, furcsa lenne, ha ezzel a lehetőséggel nem élnének az itteniek. Mióta a határok megnyíltak, mióta útlevélhez lehet jutni, azóta az asuztriai szőlősgazdák szőleiben magyar hangot lehet hallani, a kertészetekben ott vannak a magyarok, s természetesen az idegenforgalomban, a vendéglátás területén magyar szóval lehet találkozni már  két évtizede is. Mióta a határok megnyíltak nemcsak a mosonmagyaróváriak élnek ezzel a lehetőséggel, hanem azok is, akik Mosonmagyaróvárra költöztek azért, hogy kint vállalhassanak munkát. Nyilván a lehetőség, ami az ezer eurós munkabért jelenti olyan vonzerő egy fiatal számára, amit kár volna kihagyni. Hozzáteszem, általában bizonyos céllal mennek ki a fiatalok, abból a célból, hogy megalapozzák a jövőjüket. Ez általában úgy néz ki, hogy három-öt évet tartózkodnak kint, megszerzik azt a pénzt, ami egy lakásvásárláshoz, vagy egy vállalkozás indításához szükséges, majd hazajönnek, itt alapítanak családot, s itt dolgoznak tovább.

 Az megfelel a valóságnak, hogy a hazai és külföldi munkavállalás reményében az ország különböző területéről eltérő szocializációs szinten lévő népesség települ be a városba egyre nagyobb számban?

 – Mosonmagyaróvár befogadó város. Ezt erősíti a majd kétszáz éve itt működő egyetem. Erre az egyetemre mindig az volt a jellemző, hogy az egész országból érkeztek ide fiatalok, akik eltérő körülmények közül jöttek. A város az elmúlt kétszáz évben hozzászokott ahhoz, hogy különböző tájszólású, mentalitású emberek lakják. Ezzel megtanult együtt élni, s ennek minden előnyét megtanulta a város a maga javára fordítani. Ugyanis azok az emberek, akik idejönnek, bizonyítani akarnak. Mindenki egy olyan pluszt hoz magával, amellyel többet akar teljesíteni az itt lakóknál. S ez a város gazdasági életét, jelenét és jövőjét nagyban meghatározza.

 Ha már itt tartunk, mi a véleménye arról az MSZP kijelentésről, miszerint 2010-től többen hagyták el az országot, mint az 1956-os forradalom idején és az után?

 – Így nem szabad összemosni dolgokat! Nehezen értelmezhető „az elhagyták” az országot kifejezés innét nézve. Olyan íze van, mintha menekülésről lenne szó, ami nem csak furcsa, de anakronisztikus is. 1956 után éppen az MSZP jogelőd pártjának országvesztő politikája miatt hagyták el az országot az emberek. Jórészt a politikai üldöztetés, a megtorlás elől menekültek. Az életüket féltették attól a szocialista demokráciától, amely halált, nyomort és megaláztatást jelentett. A külföldi munkavállalást menekülésnek bemutatni durva csúsztatás, de beleillik a bolsevik mentalitásba. Ma sokan a jobb kereset reményében vállalnak munkát tőlünk nyugatra, de ezek az emberek nem vesztik el kötődésüket hazájukhoz, s egy idő után visszatértek, visszatérnek. Nálunk pedig éppen az a jellemző, hogy a lakóhely és a munkahely adott esetben nem egy országban van. Nem tudom másként felfogni az ilyen kijelentéseket, mint egy aljas kampány részeként.

 Az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a települési környezet fenntartása, karbantartása, fejlesztése, védelme. A megújuló energiaforrások alkalmazása, a védett fák, parkok, egyéb zöld felületek felújítása és a környezeti nevelés szintjén három év alatt milyen eredményeket tudtak elérni?

 – Mosonmagyaróvár a Hanság és a Szigetköz szélén fekszik. Olyan csodálatos természet veszi körül, ami külön feladatot is ró a városra. Az elmúlt négy évben olyan környezetvédelmi beruházásokat végeztünk el, amelyekre méltán lehet büszke a város. Megújítottuk energetikailag a négy év során intézményeinket. Új, energiatakarékos fűtési rendszert, környezetbarát fűtési rendszert vezettünk be. Szigetelés, teljes felújítás, ablak és nyílászárók cseréje zajlott-zajlik minden intézményben. Kevesebb, és a kevesebből is tisztább energiát használunk el, mint régebben. Kiemelkedő beruházása a városnak a szennyvíztisztító telep hárommilliárd fontos fejlesztése, korszerűsítése. Így a Mosoni-Dunába beömlő víz ivóvíz minőségűvé válik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a nagytérségi hulladéklerakó beruházásunkkal rekultiváltuk a régi szeméttelepeket, megszüntettünk olyan veszélyes gócokat, amelyek szennyezési forrást jelentettek volna az ivóvízbázisra. Kiemelten büszke vagyok arra, hogy sikerült elnyernünk egy olyan projektet, amely keretén belül geotermikus energiára, erőműre alapozzuk Mosonmagyaróváron a távfűtést. Ez azt jelenti, hogy a termálvízből hőcserélővel nyerjük ki azt a hőmennyiséget, amellyel ki tudjuk váltani a korszerűtlenná vált erőművet.

 A közlekedésfejlesztés területén milyem sikereket könyvelhetnek el?

 – Ezen a területen hátrányban van a város. Az embereket jó lenne a tömegközlekedés felé irányítani, jó lenne a város településszerkezetéhez igazodó kötöttpályás tömegközlekedést bevezetni. Ez a távoli jövő. Troli vagy villamos beruházással a város fő ütőereit össze lehetne kötni. Nem ez a jellemző Mosonmagyaróvárra, a tömegközlekedés helyett a kerékpár használata jellemző. A város felelőssége, hogy a kerékpárutak minősége, hálózata olyan legyen, hogy minden intézményünket minden helyről meg lehessen közelíteni.

Mi jellemzi a város és a választókerület egészségügyi ellátását?

 – Nagyon büszkék vagyunk kórházunkra, hiszen az elmúlt három év során majd ötmilliárd forintnyi fejlesztési pénz érkezett a kórház fejlesztésére. A térségben Győr és Sopron kórházai után Mosonmagyaróvár egészségügyi ellátása következik, amely az itt élő majd százezer ember egészségügyi ellátását biztosítja.

 A már említett eredmények mellett milyen jelentős fejlesztéseket tudna felsorolni, melyek a városban és a választókerületben történtek 2010 óta?

 – Hiszem, sőt biztosan állítom, hogy Mosonmagyaróvár jobb hely lett, gazdagodott az elmúlt években. Befejeződött a már említett nagytérségi hulladékgazdálkodási projekt. Megszereztük a kommunális hulladékgyűjtés jogát a városban és 72 környező településen. Az ebből származó profitot a város jólétére tudjuk fordítani. Ipari parkunk gyakorlatilag megtelt, új területeket kell bevonnunk munkahelyteremtés céljából. Örömteli, hogy a nagy vállalatok után a helyi kis vállalkozások is egyre nagyobb számban vásárolnak telephelyet vállalkozásuk számára. Sikeresen fejlesztettük palackozott ivóvíz üzletágunkat is. A Szigetközi Friss Vízből mára már több millió palackot tudunk értékesíteni. Néhány év múlva a város meghatározó bevételi forrása lesz. Teljes körű energetikai felújítást végeztünk több intézményünknél. Jól példázza ezt az Ujhelyi Imre iskola és a Kossuth Gimnázium megújulása. Ez utóbbiban sikerült kialakítani egy világszínvonalú természettudományos laboratóriumot, ami a fiatalok érvényesülését és versenyképes tudását segíti. Tovább folytattuk útépítési programunkat, így többek között felújítottuk az Erkel utcát is, járdákat készítettünk és a parkok megújítása is folytatódott. A város környezetének megújítása a hazai szakemberek tetszését is elnyerte, hisz kiemelt díjjal tüntették ki városunkat. Ebbe a programba illeszkedett a Lajta folyó Malom-ági szakaszának elkészítése is. Olyan beruházás volt, ami vonzza a hazai és külföldi turisták sokaságát, és minőségi életteret biztosít az itt élők számára.

 Az önkormányzat már 2010-óta szeretné fejleszteni a város sportéletét. Felépült már a városi sportcsarnok?

 – Régi, nagy adóssága Mosonmagyaróvárnak a városi sportcsarnok. Az elmúlt huszonöt év alatt nem sikerült felépíteni egyetlen önkormányzatnak sem. Örömmel jelzem, hogy miniszterelnök úr hathatós támogatásával Mosonmagyaróvár sikerrel indult azon a pályázaton, melyen elnyerte a sportcsarnok építését. A 2014-es esztendőben végre megépül az a sportcsarnok, amely Mosonmagyaróvár sportéletét nagyban meg fogja határozni. Nem csak arról szól, hogy abban az építményben majd sportolni lehet. Szól arról, hogy a mindennapos testnevelés során a gyerekeknek megfelelő hely áll rendelkezésükre. Jelenti azt, hogy végre kialakulhat a városban a teremsport, a kézilabda és kosárlabda. Nagy öröm számomra, hogy sikeres együttműködési megállapodást kötöttünk az Audi ETO Kft.-vel, amely azt jelenti, hogy 2014 őszétől Mosonmagyaróvárnak NB I-es kézilabdacsapata lesz. Fölkerül a város Magyarország sporttérképére. De nem csak ez ennek az előnye, hanem az is, hogy az együttműködés következtében, több mint 350 gyerek már kézilabdázik a városban, tehát elindult a kézilabda utánpótlás nevelés. S van még egy nagyon fontos vonzata. Kialakulhatnak a rajongótáborok, a szurkolótáborok. Kialakulhat a lokálpatriotizmus. Ott lehetünk 1200-an ebben a csarnokban, és egyszerre kiabálhatjuk azt, hogy Hajrá Mosonmagyaróvár! Ez olyan közösségnevelő lehetőség, amely eddig nagyon hiányzott a városból. Nagy sikereink vannak a labdarúgás terén, hisz a labdarúgás infrastruktúrájának fejlesztésével több százmillió forintot fordítottunk arra, hogy megújuljon a városi csapat öltözője, két új edzőpályát, új nagy műfüves pályát építettünk a városban, s ovifoci pályát is.

 A baloldali ellenzék önt sem kíméli kritikáival. Szerintük „az önkormányzatok jogkörét olyan mértékben csorbította, korlátozta, vette el a jelenlegi Fidesz–KDNP-s rezsim – amely döntések meghozatalában szervesen is részt vett, illetve vesz dr. Nagy István, mint országgyűlési képviselő –, hogy a polgármestereknek (tehát saját magának) lassan már csak jelképes, báb szerepük marad.” Mi erről a véleménye?

 – Aki ezt megfogalmazta, azon látszik, hogy egy fikarcnyit sem ért az önkormányzati működéshez. Vegyük sorba a dolgokat. Az új önkormányzati törvény valóban azt írja elő, hogy változik az önkormányzati hatáskör, változik a polgármesteri szerep. Ugyanakkor olyan új lehetőséget biztosított a kormány azzal, hogy Mosonmagyaróvár három és félmilliárdos adósságát eltörölte, s 2014-ben a nulláról kezdhetjük. Ez új gazdálkodást kell, hogy jelentsen egy város életében. Pontosan ez az új gazdálkodási metódus a nagy lehetőség az új polgármesteri szerepkörre. Hiszen fejlesztési terveket kell készíteni. Olyan beruházásokat indíthat, amelyekre elődjeinknek kevesebb lehetősége, esélye volt. Az adósságmentesítés óriási lehetőség minden önkormányzat számára. A kérdés másik részében fölmerülő kritika pedig mosolygásra késztet, hiszen ha a polgármester szalagot vág át és ünnepi beszédet mond, akkor ez két dolgot jelent. Az egyik, hogy ott valami történt. Én elhiszem, hogy savanyú a szőlő, hogy fájdalmasan látják azt, hogy négy év alatt többet fejlődött a város, mint a megelőző 12-ben, ahol ők voltak vezető szerepben. Ha ünnepi beszédet lehet mondani, a szó is azt jelzi: van mit ünnepelni. Ha valaki azt gondolja, hogy egy polgármesternek csak az a dolga, hogy szalagot vágjon át és ünnepi beszédet mondjon, látszik, hogy mennyire nincs tisztában a helyzettel. Hiszen ahhoz hogy eljussunk a szalagátvágásig, nagyon sok mindennek kell történie. Én azt kívánom minden mosonmagyaróvárinak, az ellenzékieknek is, hogy tanuljanak meg örülni a város sikerének, mert ez mindannyiunk sikere.

 Idén a Győr-Moson-Sopron megyei 5. számú választókerületben méretteti meg magát. Milyen új települések tartoznak ehhez a körzethez?

 – Rábaköz egy része, s kiteljesedett a körzet a Győr alatti településekkel. Az M1-es autópálya és a Duna határolja a választókerületet Vámosszabadiig.

 Milyen kampánystratégiát szeretne alkalmazni?

 – Olyan stratégiában gondolkodunk, amely az emberekkel való személyes kapcsolatot helyezi előtérbe. A személyes találkozásnál nagyobb hatású kampányeszköz nincsen. Azt gondoljuk, hogy a média és a különböző reklámok oly mértékben fogják elárasztani a választópolgárokat, hogy azokból lehetetlen lesz eldönteni, hogy mi igaz és mi a nem, mi a valós és mi a látszat. Ezért a hangsúlyt arra fordítjuk, hogy minél több személyes kapcsolat, minél több beszélgetés, találkozás legyen a választópolgárokkal. Mert egy személyes találkozón azok az érzések benyomások mind érvényre tudnak jutni, melyek a virtuális média esetében nem. Jómagam nem vagyok híve a negatív kampánynak, taszít a gyűlölködés.

Medveczky Attila