|
 2014.01.31.
A család közeli állapot a legjobb a
gyerekeknek
Az MSZP-s kormányok idején szüntették meg egy és két gyermek
után a családi adókedvezményt, 3-4 gyermek esetén pedig
jelentősen csökkentették annak összegét
A
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) keretében
ellátott és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
gondoskodásában lévő gyermekek, illetve nevelőszülők és
családok számára kiírtak egy pályázatot 89 millió forint értékben,
amelyből olyan eszközök megvásárlását támogatják, adnak
át, amelyek a mindennapjaikat segíthetik. Soltész Miklós
szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta:
január elsejével bevezették a nevelőszülők számára az új,
egységes foglalkoztatási jogviszonyt.
Idén januártól nem helyezhetnek el 12 évesnél
fiatalabb gyerekeket állami intézetekben. Mi áll a döntés mögött,
és miért vált szükségessé a nevelőszülő –program?
–Helyesbítéssel kell kezdenem: a 12 évesnél
fiatalabb gyerekek csak bizonyos esetekben helyezhetők el nagyobb
állami intézményekben, vagy lakásotthonokban. Ezek a kivételek
azokra a gyerekekre vonatkoznak, akik annyira súlyos fogyatékossággal
élnek, hogy a nevelőszülők nem biztos, hogy vállalnák a
nevelésüket. Azért erősítettük föl a nevelőszülő-programot,
mert jelenleg 21-22 ezer gyermek tartozik az állami gondoskodás
rendszerébe, akiknek hozzávetőlegesen 60%-a már nevelőszülőknél
él, s minden egyes fölmérés és a tapasztalatok is azt mutatják,
hogy a családközeli ellátásban a gyermekek lelki sérülése
– mely abból fakad, hogy valamilyen okból kifolyólag elkerültek
a vér szerinti szüleiktől,– jobban begyógyul, és nagy segítséget
nyújt az önálló életre való fölkészülésben.
Hogyan döntik el azt, hogy kik alkalmasak nevelőszülőnek?
Milyen kritériumoknak kell megfelelniük?
–A legfontosabb feltétel a büntetlen előélet, s
ezen kívül az eddigi képzés időtartamát 60-ról 500 órára
emeltük föl. A képzésekre eddig több mint 1800-an
jelentkeztek. Mivel nagyon nagy felelősséggel jár a nevelőszülői
hivatást elvégezni, ezért lényeges, hogy a befogadók olyan
tudás birtokában legyenek, amit a képzések során elsajátítanak.
Vannak kivitelek is: aki régóta nevelőszülő, és ezen a téren
nagy tapasztalattal rendelkezik, az felmentést kap a képzéseken
való részvételek alól. Amint véget ér a jelenlegi képzés,
akkor indítjuk útjára a következőt. Bízom abban, hogy ennek
az 1800 embernek a képzése hatalmas segítséget jelent abban,
hogy felhívja a figyelmet a nevelőszülő-program fontosságára.
Csak házasságban élő lehet nevelőszülő?
–Vannak önállóan élők is, de azt mindenki tudja,
és a kutatások eredményei is azt bizonyítják, hogy a családi
kapcsolatoknak igen nagy az erejük. A legoptimálisabb életformának
mondják még a fiatalok is – függetlenül a válások számától
– a házassági kapcsolatot. Mivel a házasságban élők arra törekednek,
hogy a legjobbat nyújtsák a vérszerinti gyermekeiknek, így ők
azt szeretnék, ha lehetőségükhöz képest minden megadnának
azoknak is, akiket nevelőszülői minőségben nevelnek.
Gondolom, hogy a gyerekek nevelésével nem lehet
meggazdagodni, de mégis mennyi juttatást kapnak azok, akik részt
vesznek ebben a programban?
–Egyértelmű, hogy a gyerekek neveléséhez állami
eszközöket is kell csoportosítani. Ezért egyértelművé tettük
azt, hogy milyen juttatások járnak a nevelőszülők részére,
s ezeket differenciáljuk aszerint, hogy mennyi, illetve egészséges,
vagy fogyatékossággal élő gyermek nevelését vállalják föl.
Természetesen a családi pótlékot és az egyéb juttatásokat,
amelyek másoknak is járnak, azokat a nevelőszülők is megkapják.
Az alapdíjazás és a gyermekszám utáni díjazás növekszik
2014-ben, ezzel is próbáljuk a nevelőszülői hivatás presztízsét
megerősíteni. A nevelőszülői státust foglalkoztatási
jogviszonnyá alakító törvénymódosító javaslatcsomag életbe
lépésével a nevelőszülők havi jövedelme átlagosan 5-45
ezer forinttal nő. Ennek a jogszabálynak lényeges eleme, hogy
ezentúl nyugdíjra jogosultak lesznek a nevelőszülők.
Mindezt azért is vetettem föl, mert Gúr Nándor
szocialista képviselő szerint a nevelőszülők támogatására
szánt források abszolúte nem változtak 2010-től. Az MSZP-sek
szerint, akik több nevelttel foglalkoznak, nem számítanak
nagycsaládosoknak. Mi erről a véleménye?
–Eléggé abszurdnak tartom azt, hogy a szocialisták
ezek szerint azt sem tudják, hogy a nevelőszülők a náluk
nevelkedett gyermekek után családi adókedvezményben részesülhetnek.
Éppen az MSZP-és kormányok idején szüntették meg egy és két
gyermek után a családi adókedvezményt, s 3-4 gyermek esetén
pedig jelentősen csökkentették annak összegét. Miután
2011-ben visszaállítottuk a családi adókedvezményt az egy és
két gyermekes családok esetében is, és a 3-4 gyermekeket nevelőkénél
az összeget nagymértékben megemeltük, ez már a jövedelmi
viszonyukban is segíti a nevelőszülőket.
A nevelőszülők munkáját ellenőrzi majd egy apparátus?
–Természetesen. Eddig is hálózatba tömörültek a
nevelőszülők, s ki kell emelni az egyházi nevelőszülői hálózatot,
amely nagyon jól működik, és egyre jobban erősödik. Az állami
fenntartású nevelőszülői hálózat pedig a Szociális
Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá tartozik. Szintén fontos
kezdeményezés a gyermekvédelmi gyám-rendszer bevezetése,
amely nem csak a nevelőszülőknél lévő, hanem az otthonokban
élő gyerekekre is vonatkozik. Ez azért lényeges, mert az elmúlt
években gyámsági feladatot sok esetben az intézmények vezetői,
vagy maguk a gyermekek nevelőszülei végezték el, miközben a
gyermek különleges élethelyzete megköveteli a külső segítségnyújtást.
Olyan véleményt is lehet olvasni ellenzéki újságokban,
hogy eddig amennyiben a gyermek érdekében kellett tenni valamit
(orvosi vizsgálat, óvodába, iskolába íratás, stb.), akkor a
nevelőszülő, aki ismerte a gondjai bízott gyermek szükségleteit,
önállóan megtehette ezt. Ezután gyermekvédelmi gyámok
felelnek a befogadó szülőhöz került gyermekek sorsának
alakulásáért. Vagyis a felelősség eztán már nem a nevelőszülőn
lesz, hanem a gyámon. Van ennek valóságalapja?
–Ez a baloldalnak egyik olyan akciója, amivel megpróbálja
a leendő nevelőszülőket riogatni, és elbizonytalanítani. Egyértelmű,
hogy a nevelőszülőnek akkor is megvan a felelőssége, amikor
beteg a neveltje, és ilyenkor nem a gyámhoz, hanem az orvoshoz
fordul, hiszen ez az életszerű magatartás. S azt is ki kell
hangsúlyozni, hogy abban tér el a nevelőszülői státusz az örökbefogadóitól,
hogy az első esetben, ha a vérszerinti szülők helyzete pozitívan
megváltozik, akkor visszakerülhetnek a gyerekek hozzájuk. Ebben
is segít a gyermekvédelmi gyám.
A januártól hatályos jogszabály bevezeti a befogadó szülő
fogalmát. Mi a különbség a nevelőszülő és a befogadó szülő
között?
–A befogadó szülői
fogalom magába foglalja a nevelőszülőt és az örökbefogadó
szülőt is. Az utóbbival kapcsolatban kiemelném, hogy az elmúlt
években úgy enyhítettünk a jogszabályokon, hogy könnyebb
legyen az örökbefogadás. Természetesen addig a határig, hogy
megelőzzük az ember-és a szervkereskedelmi, illetve a modern
kori rabszolgáság veszélyeit.
Csaknem 90 millió forint értékben kapnak háztartási
eszközöket a nevelőszülők. Erre pályázni kellett?
–Évek óta nem volt hasonló pályázat. Ezt első körben
az állami nevelőszülői hálózatra írtuk ki, s ez a pályázat
le is zajlott az elmúlt hetekben. Amint már említettem, a nevelőszülőket
több módon is támogatjuk, ezért indítottuk azt a mintegy 90
millió forintos programot is, amelyben országszerte több mint
1200 nevelőszülő választhatott háztartási gépet (mosógép,
hűtőszekrény, mosogatógép, porszívó vagy mikrohullámú sütő).
Medveczky
Attila
|
