vissza a főoldalra

 2014.01.31. 

Ahhoz, hogy a megye déli részén elinduljon a gazdasági fellendülés, nélkülözhetetlen az ipari fejlődés

Olyan gazdaságot szeretnénk teremteni a térségben, hogy visszajöjjenek azok, akik külföldön vállaltak munkát

A választási törvény módosítása következtében az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra csökken, és a 2014-es országgyűlési képviselőválasztásokat követően a jelenlegi 386 helyett 199 fős lesz a parlament létszáma. Ennek megfelelően Bács-Kiskun megyében a korábbi 10 országgyűlési egyéni választókerület helyett 6 lesz. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke eddig a 10-es Bácsalmás központú választókerület képviselője volt, s jelenleg az 5-ös választókerület jelöltje.

 Amennyiben elnyeri a választók bizalmát, úgy búcsút kell mondania a megyei közgyűléstől. Sokat kellett gondolkoznia, hogy melyik poszton szeretne tovább dolgozni a jövőben?

 –A választás lehetőségét minden jelölt megkapta, hogy folytatni kívánja-e az önkormányzatban – legyen az települési, vagy megyei – végzett munkáját, vagy országgyűlési képviselőként szeretne-e tovább dolgozni. Azt tudni kell, hogy a megyei közgyűlések feladata 2012-től megváltozott. A megyei önkormányzatok szerepe és jelentősége nem csökkent, de jelentős mértékben megváltozott; és nem önmagában, hanem a hazai önkormányzati rendszer egészének átfogó és teljes körű újjászervezése részeként. Viszont erősödött a megyék, a megyei jogú városok és a városok szerepe a területfejlesztési tervezésben és megvalósításban. A területfejlesztési feladatok koordinálása nagyon komoly kihívást jelentenek, hiszen a teljes EU-s fejlesztési források megyékre eső részét szükséges menedzselni. Személyes döntésemet az is befolyásolta, és most nem panaszkodni akarok, hogy Kecskeméttől 90 kilométerre lakom, és a napi bejárás nem a legkényelmesebb, illetve a nagyobb választókerületekben bizonyára megerősödik a képviselői mandátumok súlya is. Bízom benne, hogy a megyében élők láthatták elkötelezettségemet megyei elnökként, és értékelték kitartásomat, munkámat országgyűlési képviselőként. Mivel a megye egyik legszegényebb területén vagyok országgyűlési képviselő és jelölt is, úgy gondoltam, hogy lényegesebb, ha ezt a munkát folytatom. Az őszi helyhatósági választásokig a megyei területfejlesztési tervek kidolgozásában még részt veszek, és a programok kidolgozásán túl az első pályázatok kiírását is van módom befolyásolni pozitív értelemben. Így, amit munkatársaimmal együtt a következő fél évben kidolgozunk, bizonyára az adja az alapját 2020-ig Bács-Kiskun megye területfejlesztésének. Amennyiben a választók megtisztelnek bizalmukkal, nagy örömmel gondolok majd vissza arra a nyolc évre, amit a megyei önkormányzatban töltöttem, mert nagyon sok eredményt értünk el munkatársaimmal közösen.

 Milyen jelentős eredményeket emelne ki a megye és eddigi választókerületét érintően, ha az elmúlt nyolc évet vizsgáljuk?

 –Amikor még a megyei közgyűléshez tartozott az intézményfenntartói feladatkör, akkor törekedtünk a meglévő vagyonunk gyarapítására, kórházak, iskolák, turisztikai műemlékek felújítására. A szállodák építésére is befolyással bírtunk, és több helyen közutakat építettünk. Ez főleg a megye déli részén lényeges, amit korábban nagyon elhanyagoltak. A közelmúltban tartottuk azt a projektindító sajtótájékoztatót Mélykúton, ahol bejelentettük: azzal, hogy a pályázaton nyertes kivitelező átvette az 55-ös út munkaterületét, egy sok éves folyamat következményeként, hivatalosan is elkezdődött a Baját Szegeddel összekötő 55-ös számú déli tranzitfőútvonal, legfeljebb húsz hónapig tartó átfogó felújítása. Emellett rendbe teszik az 53-as főutat az 55-ös úttól a tompai országhatárig. Tavasszal pedig elkezdődik a Soltot északról elkerülő út építése, valamint az 51-es út teljes felújítása az elkerülő és Dunavecse között. S azt is ki kell emelni, hogy Jánoshalma és Bácsalmás térségében jelentős vállalkozói beruházások történtek, s ezzel munkahelyeket teremtettek. A megye déli részén a munkanélküliek száma csökkent, a közmunkaprogramnak is köszönhetően már érzékelhető a javulás. A legnagyobb szükség az ötletekkel teli vállalkozókra van, akik nem félnek belevágni új célok megvalósításába, mert a déli, úgynevezett bácskai térségből óriási volt az elvándorlás az ország más részeire, és külföldre is. Ennek egyik oka, hogy Bácska soknemzetiségű régió, és sokan beszélik a német nyelvet. A célunk, hogy olyan gazdaságot teremtsünk a térségben, amely által visszajönnek azok a vendégmunkások, akik Németországban vagy más európai országokban vállaltak munkát. Úgy látom, hogy sokan csalódtak a 2004 és 2006-tól érkező EU-s források odaítélésében, és így messze alulteljesített Magyarország, és Bács-Kiskun megye. 2010 utánra nem maradt gazdaságfejlesztési forrás, ezért is csak 50 Milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési program indult el Bács-Kiskun megyében 2007 és 2013 között, ami igen kevés. S ennek a pénznek közel a négyszerese ment el egyéb célokra. 2014-től mindez megváltozik; reményeink szerint nem 50, hanem 200-300 Milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési beruházási programot tudunk megvalósítani a megyében. Mivel több szabad vállalkozói zónát jelöltek ki a megyénk déli részén, így bízhatunk abban, hogy a munkahelyteremtő többlettámogatásnak köszönhetően érdemes lesz azokon a helyeken befektetni a hazai és külföldi vállalkozásoknak, és így munkahelyeket fognak nagy számban teremteni. Nagyon örülök, hogy a kormány létrehozta a szabad vállalkozási zónákat, mert az azokban betelepülő vállalkozások számára egyszerűsödik a bürokratikus eljárás és csökkennek az ezzel járó adminisztrációs terhek. A szociális hozzájárulási adókedvezmény keretében munkahelyenként pedig három évig részesülnek kedvezményben: ez az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű kedvezményt jelent. Ilyen olcsón munkaerőt alkalmazni egész Európában példaértékű. Az iparral kapcsolatban jelentős, hogy nagyon sok bútoripari cég jött létre a rendszerváltozás után Bács-Kiskun-megye déli térségében, s megfelelő, hazai termékek vásárlását ösztönző marketinggel elérhető az, hogy ne a külföldi, hanem a magyar bútorokat vásárolják meg idehaza, s mindezzel munkahelyeket tudunk megőrizni, teremteni.

 A következő uniós tervezési ciklusban – ami 2014-től 2020-ig tart – az EU bizottsága Magyarország számára támogatásokból, 4200 Milliárd forintnyi forrást fogadott el a magyar gazdaság fejlesztésére. Ez áttörést jelenthet?

 –Természetesen, erről beszélek és ez azt jelenti, hogy a jelenleginél legalább négyszer több pénz áll majd rendelkezésre. Ez hatalmas kihívást jelent a gazdaságnak, a fejlesztéspolitikában érdekelt szervezeteknek, hogy a forrásokat megfelelően pályáztassák ki. Ráadásul a 4200 Milliárdos támogatási forrás és a megvalósuló beruházások, új munkahelyek, évi, 2%-os GDP-növekedést eredményeznek. Ezért is fél a baloldali ellenzék, mert az a kormányerő, aki ezt a pénzt a gazdaságfejlesztési pályázatokra kiutalja, történelmet írhat. Reméljük, hogy a választópolgárok megértik azt, hogy mi a különbség abban, hogy a digitális táblák beszerzése helyett a mostani Kormány munkahelyeket akar teremteni és az ebből befolyó adókat jelentős fejlesztésekre fordítjuk, hogy Magyarország erősebb legyen, mint valaha.

 Mekkora esélyt lát arra, hogy a megye déli részén az élelmiszergazdaság és a feldolgozóipar fejlesztése megtörténjen, tehát kihasználják az agráriumban rejlő adottságokat?

 –Azt is tudni kell, hogy 2014-től az agrár- és vidékfejlesztési források tekintetében, és a Leader - programban is jelentősen megnőnek a gazdaságokat fejlesztő források. Közismert, hogy a megye déli részén nagyon jó adottságú termőföldek vannak, s ebből éltek, élnek még sokáig az ott élők. Az agrárium helyzetében súlyos károkat okozott, hogy a 2002-től kezdődő szocialista kormányzás alatt hihetetlen mértékű birtokkoncentráció ment végbe, és a foglalkoztatás gerincét adó családi gazdálkodókat háttérbe szorították. Kitörési pont lehet a hazai élelmiszeripar fejlesztése, a jó minőségű élelmiszer alapanyag előállítása, és ezt erősíti, hogy a szőlő-gyümölcstermesztési ágazatoknak új piacok fognak megnyílni, még itthon is. Lényegesnek tartom a hazai piacok önellátására való visszatérést, a helyi piacokra való termelést. Ha a már említett feldolgozóiparunk megerősödik és végre Szerbia az EU-tagjává válik, akkor több terméket tudunk majd Bács-Kiskunból, a Szerbiával hagyományosan kiváló kapcsolatokat ápoló orosz és egyéb keleti piacokra szállítani. Képes a térségünk a mezőgazdasági termelés miatt, biomassza alapanyag előállítására, így képesek vagyunk hő,- és villamos energiát is termelni. Mivel Bács-Kiskunban a legmagasabb a napsütéses órák száma, így a napenergiában rejlő lehetőségeket is ki szeretnék használni. Természetesen ezek mind lehetőségek arra, hogy a fejlődésünk valóság legyen, és ne csak álmodozzunk. De a siker érdekében szükséges a politikai szereplők, a vállalkozók, a civilek és az önkormányzatok összefogása, és már jó úton járunk!