vissza a főoldalra

 2014.07.04. 

Metró

1976-ban adták át az 3-as jelzésű, észak–déli metró első vonalszakaszát a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Ez a további évek során kibővült, előbb a Nagyvárad tér–Kőbánya-Kispest, majd a Deák tér–Lehel tér–Árpád híd–Újpest-Központ szakaszrészekkel. Így most – Budapest messze leghosszabb metróvonalaként – Kőbánya-Kispesttől egészen Újpest-Központig utazhatunk az 3-as viszonylaton. Miután a vonal első szakasza lassan negyven éves lesz, ráadásul többségében még mindig az oroszországi Mityiscsi városában gyártott, közismert kék szerelvények közlekednek a vonalon, magától értetődő, hogy egyre több az ilyen-olyan műszaki hiba. Egyértelmű az is, hogy ezzel mielőbb kezdeni kell valamit, még mielőtt egy nagyobb mérvű üzemzavar esetleg emberéletben is kárt tesz.

Ez ideáig tiszta sor.

Ami viszont az elmúlt időszakban ebből a helyzetből kinőtte magát, az nemhogy a tisztaságtól áll messze, de már-már aljasnak, alantasnak nevezhető, miközben tökéletesen leképezi számunkra a balliberálisok kommunikációs és politikai színvonalát. Körülbelül két hete dobta be a kormányellenesség terén talán leginkább véresszájú internetes portál a hírt, miszerint Lázár János „lehúzta” (sic!) az uniós források felhasználási listájáról a 3-as metró felújítására bekalkulált milliárdokat. Ez már önmagában egy indulatok gerjesztésére okot adó hír manapság (tényleg csak zárójelben: aki eddig még nem tett ilyet, annak javaslom egyszer elolvasni az ilyen tartalmú hírekhez fűzött kommenteket), ám a cikk ráadásul úgy folytatódott, hogy a 3-as metró pénzének lehúzásával egy időben kap hatalmas pénzelőirányzatot a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő villamosvasút terve. Vagyis milyen sugallata van egy ilyen hírnek? Az, hogy a gonosz Lázár János elvonja a 3-as metróra szánt pénzt, és ebből az összegből a saját szűkebb pátriáját kívánja fejleszteni. Teszi ezt azért, sugallja erőteljesen a balliberális portál, hogy ezzel is büntetést mérjen a választásokon az országos átlagnál „vörösebb” eredményt produkáló Budapestre.

A kezdeti cikk, mintha csak egy szimfónia kezdő szólama volna, hozta magával a többi taktust is. Egyre-másra jelentek és jelennek meg a mai napig is a különböző írások, melyek címei mind-mind indulatkorbácsolóan figyelemfelkeltőek. Úgy mint: Budapestet is lebéníthatja a Tarlós–Lázár különmeccs, Lázár már Tarlós tyúkszemét tapossa, Lázár kinyírja Tarlóst, Százak halhatnak meg a 3-as metróban!, Lázár–Tarlós háború a Fideszben, Lázár jobban üti a fővárost, mint az RTL Klubot – Bezzeg Hódmezővásárhelyen villamos lesz! –, hogy csak néhányat idézzünk a hangzatos címekből és/vagy linkajánlókból. Hasonló a helyzet, mint volt a választások előtt átadott 4-es metró esetében is. Egyetlen elismerő cikket sem lehetett olvasni az átadás után, helyette Tarlóst, de különösen Orbánt „savazta” minden baloldali médiában megjelent írás. Végül is valahol érthető, hogy majd szétpukkadtak balliberálisék, hiszen amíg nekik két évtized is kevésnek bizonyult, hogy megépítsék és átadják a negyedik metróvonalat, addig az Orbán-kormány és az első jobboldali irányítású budapesti városvezetés ezt négy év alatt keresztülvitte. Tette ezt úgy, hogy 2010-ben húsz liberális év elképesztő mértékű adóssághalmát örökölte meg.

Visszatérvén az eredeti témához: nem lehet eléggé kiemelni, hogy a 3-as metró jelenlegi műszaki állapota egy valós probléma, olyan, amelyet mielőbb orvosolni kell. Ám az mindennek a legteteje, hogy olyanok kérjék számon bárkin is a „kék metró” leromlott állagát, akiknek éppen két évtizede lett volna rendbe tenni azt, ám ezt bűnös módon elmulasztották. Most pedig, hogy saját mulasztásukról eltereljék a figyelmet, az általuk kézivezérelt sajtó kormányellenes össztűzét kihasználva a 3-as metró állapota miatti félelemgerjesztésből akarnak politikai tőkét kovácsolni önmaguk számára. Pedig hiábavaló ez a szánalmas fáradozás, miként az is, hogy belviszályt szítsanak a kormánypárton belül. Orbán Viktor ugyanis kijelentette: erős és önálló Magyarország nem képzelhető el erős és önálló Budapest nélkül. Ebben értelemszerűen benne van az is, hogy a fővárosi tömegközlekedésben oroszlánrészt vállaló 3-as metrót sem fogják a sorsára hagyni.

Nem árt tudatosítani a szemlátomást amnéziában szenvedő balliberális politikusokban és médiacsahosaikban, hogy 1990 és 2010 között mindvégig az SZDSZ–MSZP koalíció állt Budapest élén. A városvezető ez idő alatt valamennyi ciklusban Demszky Gábor (SZDSZ) volt. Húsz év alatt jottányit sem tettek a 3-as metró állagának javításáért. Holott az 1990-es években a mai árakhoz képest még fillérekért elvégezhetőek lettek volna a szükséges állagmegóvó javítások, renoválások, cserék. De a későbbiek folyamán is csak a metrósínek kisebb szakaszainak cseréjére futotta, a viszonylat műszaki állapotának hosszú távú biztonságát szavatoló egyéb intézkedés nem történt. Ha tehát van olyan politikus és politikai erő Budapesten, aki és amely nem kérheti számon a „kék metró” aggasztó állapotát, akkor az épp a baloldali és liberális konglomerátum, illetve az ő színeikben tevékenykedő fővárosi politikusok.

Éppen ezért a kedves balliberálisok jobban teszik, ha nagyon mélyen hallgatnak – sok más egyéb mellett a 3-as metró ügyében is.