|
 2014.07.04.
Izetbegovic szerint Európa „rokkanttá
tette" Bosznia-Hercegovinát
Európa kétszer
is rokkanttá tette és kényszerzubbonyba kötötte
Bosznia-Hercegovinát - vélekedett Bakir Izetbegovic, a
bosznia-hercegovinai államelnökség elnöke Szarajevóban azt követően,
hogy részt vett az Egymillió aláírás Bosznia-Hercegovina uniós
tagságáért nevű kezdeményezés nyitórendezvényén.
Az Oslobodjenje című
szarajevói napilap internetes oldalán olvasható beszámoló
szerint Izetbegovic azt mondta: először akkor vált
"rokkanttá" Bosznia-Hercegovina, amikor az 1991-95-ös
délszláv háború idején embargót vezettek be Jugoszláviával
szemben, az európai közösség pedig - azért, hogy tisztára
mossa a lelkiismeretét - humanitárius segélyt küldött az országba
ahelyett, hogy valódi segítséget küldött volna. Másodszor
pedig 1995-ben járt el így Európa, amikor a daytoni szerződéssel
megbénították az ország működését - mondta Izetbegovic.
A daytoni békeszerződés
zárta le a boszniai háborút. A szerződés alapján
Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától,
de az országot két entitásra osztották: a bosnyákok és horvátok
lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében
szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két entitásnak
külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de
rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is. A túlméretezett
államapparátus megbénítja az ország működését.
"Ezt követően
azt mondták nekünk, hogy az Európai Unió ajtaja nyitva áll előttünk"
- mondta Izetbegovic, majd hozzátette: "csak éppen nem
engednek be rajta". Mint fogalmazott: "engedjék meg
ennek a rokkantnak, hogy leüljön. Hogy velük együtt üljön
le, és kezdődjenek meg a tárgyalások." Kifejtette, hogy
szerinte az úgynevezett Sejdic-Finci-ügy, amely most előfeltétele
az uniós tárgyalások megkezdésének, csak az egyik fejezetet
kellene hogy képezzen a csatlakozási tárgyalások során.
Szerinte az egységes
Európát Bosznia-Hercegovina megelőzte az egységesítési
elvekben, de aztán az európai közösség megengedte, hogy a háborúban
az ország többnemzetiségű szövete szétszakadjon és tönkremenjen.
2006-ban egy
boszniai roma férfi, Dervo Sejdic és a boszniai zsidósághoz
tartozó Jakob Finci az Emberi Jogok Európai Bíróságához
fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű
állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti
a három "államalkotó" népcsoportot, a bosnyákokat,
a horvátokat és a szerbeket, valamint az "egyéb" népcsoportokat.
Azok, akik nem valamely államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek
be a törvényhozásba. A strasbourgi bíróság 2009-es ítéletében
Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja
Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a hátrányos megkülönböztetést.
Egy közelmúltban
végzett felmérés szerint egyébként a lakosság 85 százaléka
támogatja az ország uniós csatlakozását.
MTI
|
