vissza a főoldalra

 

 

 2014.07.04. 

Az EU energiabiztonsága a legsürgősebben megoldandó feladat

A tagállamokat érintő energiaellátási válsághelyzetek elhárítása érdekében pedig alapvető jelentőségű és támogatandó a nyitás az Európai Unión kívüli országok irányába

Június 13-án, Luxembourgban az Energia Tanács ülésén a közös energiapiaccal, az energiabiztonsággal és a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai kerettel is foglalkoztak. Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára: az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy stabil és hosszú távú partnerséget alakítson ki kulcsfontosságú meglévő és lehetséges új energiabeszállítóival.

 Véleménye szerint az EU energiabiztonsági politikája milyen eszközökkel lenne képes hozzájárulni az európai gazdaság versenyképességének javításához és az energiafüggőség csökkentéséhez?

 – Amint az Energia Tanács ülésén is elmondtam, az unió energiabiztonsági politikájának a lehető legalacsonyabb energiaár biztosításával kell hozzájárulnia az európai gazdaság versenyképességének javításához és az energiafüggőség csökkentéséhez. Az utóbbi cél eléréséhez szükséges intézkedések között említette a külső energiaforrások és útvonalak diverzifikációját, a hiányzó infrastruktúra összeköttetések létrehozását és a belső energiaforrások minél nagyobb mértékű hasznosítását. S az is lényeges, hogy az uniós energiapolitikának elő kell segítenie a szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentését is.

 A nemzetközi energetikai kapcsolatokról szóló vitában mire hívta föl az illetékesek figyelmét?

 – Arra, hogy az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy stabil és hosszú távú partnerséget alakítson ki kulcsfontosságú meglévő és lehetséges új energiabeszállítóival. A tagállamokat érintő energiaellátási válsághelyzetek elhárítása érdekében pedig alapvető jelentőségű és támogatandó a nyitás az Európai Unión kívüli országok irányába. Azt is tudni kell, hogy mind az energiafüggőség mérséklésében, mind az ellátásbiztonság, mind a megfizethetőség területén jelentős előrelépéseket ért el a kabinet.

 Az Európai Bizottság a májusban bemutatott új energiabiztonsági stratégiával szeretné garantálni, hogy az Európai Unió ellátása biztonságos és zavartalan legyen. A javaslat főbb pontjai az energiaellátás diverzifikálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak. A tervezet szerint a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk energiapolitikájukat, és egységesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak. Az Európai Energiabiztonsági Stratégia vitájában is felszólalt?

 – Természetesen, hiszen az energiabiztonság az összes napirenden lévő kérdés közül a legsürgősebben megoldandó feladat. A közép- és kelet-európai országok mint a lehetséges energiaellátási válsággal legfőképpen érintettek, mindent megtettek az alternatív energiaforrások feltárása és a gázellátás diverzifikálása érdekében.

 Különböző irányelveket is megfogalmaztak a tanácskozáson?

 – A Tanács ülésén a tagállamok – a mi egyetértésünkkel is – politikai megállapodást fogadtak el a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról. Mi viszont hangsúlyosan jeleztük, hogy a kialakított kompromisszum nagyon érzékeny egyensúlyt teremt, így az Európai Parlamenttel folytatandó későbbi tárgyalások során nem vállalhatók további, a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezettségek. Mindemellett a Déli Áramlat EU-konform jogi kereteinek megteremtését célzó tárgyalások folytatását kértem az Európai Bizottságtól.

 A tanácsülést megelőzően a Visegrádi Együttműködés miniszterei a soros magyar elnökség vezetésével találkozót tartottak. Mi minden hangzott el ezen a találkozón?

 – Ezen a találkozón többek között megvitattuk az Európai Energiabiztonsági Stratégiával és az orosz–ukrán helyzet fejleményeivel kapcsolatos álláspontjainkat. Egyetértettünk abban, hogy a következő időszakban az ellátásbiztonsági kérdéseknek kell az együttműködés középpontjában állniuk. Ezenkívül több más tagállam képviselőjével együtt részt vettem a Csehország által szervezett miniszteri találkozón is, amelyen a felek megtárgyalták a nukleáris energia alkalmazásával összefüggő aktuális kérdéseket, így az Európai Energiabiztonsági Stratégiával való kapcsolódásokat, a nukleáris fűtőanyag-diverzifikációt és az Euratom Ellátási Ügynökség kérdéskörét is.

 

Medveczky Attila