vissza a főoldalra

 2014.07.04. 

Az elkövetkezendő években a kormány párhuzamosan fejleszti a Liget intézményeit
A Városliget átalakítása Európa egyik legfontosabb városi családi-kulturális desztinációjává teszi a parkot

A kormányzat fejlesztési tervei szerint az új múzeumi negyed kialakításával párhuzamosan a liget zöld felületének aránya 60-ról 65 százalékra emelkedik és biológiai aktivitása is növekszik. Dr. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: A Városliget fejlesztésének szándéka erős kormányzati támogatottsággal rendelkezik, így nem csoda, hogy a kritikák, ellenérvek egy jó része a kormánnyal való konfrontáció politikai közegében jelenik meg.

 A Liget Budapest fejlesztéssel milyen típusú kulturális-rekreációs városi teret szeretnének létrehozni?

 – A Liget Budapest Projekt a Városliget megújításával és fejlesztésével a Liget 150 éves hagyományait folytatja, ugyanis a park a XIX. század közepétől egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöldfelülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem nagyszámban kaptak itt otthont kulturális intézmények is. A kormány ezt a tradíciót folytatva szeretné fejleszteni a Városligetet és így egy különleges, erős kulturális és rekreációs funkcióval bíró családi élményparkot hozna létre 2018-ra.

 A Liget Budapest projektnek a múzeumi negyed a prioritása, vagy egyéb fejlesztéseket is tartalmaz ez a program?

 – Az elkövetkezendő években a kormány párhuzamosan fejleszti a Ligetben található intézményeket – az eredeti tervek szerint állítják helyre az 1895-ben épült, eredetileg rendkívül impozáns Közlekedési Múzeumot, fejlesztik az Állatkertet, felújítják a Szépművészeti Múzeumot –, öt új múzeumi épületet építtet – Új Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Magyar Építészeti Múzeum, Fotómúzeum Budapest, Magyar Zene Háza –, valamint megújítja és bővíti a Liget zöld felületét. Ezek a fejlesztések egymással párhuzamosan történnek majd, hiszen a cél a Városliget egészének fejlesztése azért, hogy a park Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, családi élményparkja legyen.

 Mi ennek a projektnek a két lényeges pillére?

 – Mint említettem, a Ligetben három párhuzamos fejlesztés fut majd. Az itt lévő intézmények rekonstrukciója és fejlesztése, az új múzeumi épületek létrehozása, valamint a zöldfelület bővítése és megújítása.

 Hogyan látja: a Városliget mennyire kuriózum az európai parkok között?

 – A Városliget több mint 100 éve egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöldfelülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem nagy számban kaptak itt otthont kulturális intézmények is. (Állatkert, Műjégpálya, Széchényi Fürdő, Nagycirkusz, Vajdahunyad Vára, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok). Ez a történelmi fejlődés, a kulturális funkciókkal rendelkező közpark természetes kialakulása teszi alkalmassá a Városligetet arra, hogy a zöld terület megújítása és növelése mellett további múzeumok is helyet a kapjanak itt. Mint mondtam, ilyen történelmi tradíciókkal rendelkező, már meglévő intézményi hálóval és városi szövettel rendelkező komplex helyszín nincs még egy Budapesten, de Európában sem.

 Milyen kapcsolat áll fönn az ún. múzeumi negyed kialakítása és a liget zöld felület arányának 5%-os emelkedése között?

 – A cél a Liget komplex fejlesztése, így az itt lévő kulturális és rekreációs funkciókat egyszerre fejlesztjük, bővítjük.

 A Városliget területén található a Petőfi Csarnok is, mely előtt különböző árusok kínálják portékájukat. Ez a nem mindenkinek tetsző piac a továbbiakban is fennmarad?

 – Az egyre romló állagú és megjelenésében egyébként sem túl vonzó Petőfi Csarnok lebontásra kerül, helyére épül majd az új Nemzeti Galéria. Így termeszesen az ön által említett ócskapiac is eltűnik majd az épülettel együtt.

 Idén nyáron már találkozhatnak a ligetbe kijárók újdonságokkal?

 – Bár a Városliget átfogó fejlesztésének befejezési határideje 2018 tavasza, a Liget Budapest Projekt keretében már megkezdődött a park felújítási munkálatainak első üteme. Az első feladatok közé tartozik például a Városligeti tó napozóstégjének teljes felújítása, a tó vizének kitakarítása, illetve a környezetében lévő növényzet rehabilitálása, amely közel 4000 darab új növény telepítését is jelenti. A tó partfalait és – szivattyús keringtetés révén – vízminőségét is javítják, illetve új elemként úszó szökőkutat telepítenek bele. Ezenfelül felújítják a Dózsa György út–Ajtósi Dürer sarok közelében található ún. iskolások játszóterét, a Liget megrongált illetve sérült kerítéseit és padjait, a hulladékgyűjtők egy részét pedig újakra cserélik, és számukat jelentősen (200 db új hulladékgyűjtő kihelyezésével) megnövelik. Ezek mellett a burkolatokat is kijavítják és kutyasétáltatókat is létrehoznak majd, így már idén jelentős pozitív változásokat tapasztalhatnak meg a parklátogatók.

 Mekkora összeg áll rendelkezésükre 2014-ben a Városliget fenntartására és a különböző beruházásokra?

 – A Városliget fenntartására jóval több forrás jut mint eddig, így ebben az évben a Főkert Zrt. több mint 350 millió forintot költhet a parkra. Emellett a beruházás előkészítésére, a nemzetközi építészeti tervpályázat lebonyolítására több mint egymilliárd forint jut ebben az évben a költségvetésből.

 Milyen hatással lesz a ligetre a látogatottság növekedése?

 – Felmérések alapján a park ma nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem túlhasznált, az évi több mint 3 millió látogató egyáltalán nem terheli túl a Ligetet, így a megújítást követően előreláthatólag érkező plusz 1 millió új látogatót könnyen be tudja majd fogadni a park. Főleg úgy, hogy sokkal több figyelem és forrás jut majd az ápolására. Az elképzelések szerint a Ligetből eltűnik majd az autósforgalom, ugyanis a Kós Károly sétány sétaút lesz, a parkon belüli parkolás pedig megszűnik, azt a Liget szélén mélygarázsok váltják majd ki. Most napi tizenötezer autó halad át vagy parkol itt, ezek eltűnése érezhetően csökkenti majd a Városliget környezeti terhelését.

 Jelenleg hat százalék a Liget beépítettsége, holott, tudomásom szerint, egy park három százalék beépítettségű lehet. Nincs a kettő közt ellentmondás?

 – Ez a szám is jól mutatja, hogy a Városliget egy speciális helyzetű zöldterület, hiszen olyan városi parkról beszélünk, ahol az elmúlt 150 évben számos intézmény kapott helyet. Így, amikor a parkokra általában vonatkozó 3 százalékos beépítettségi határt meghatározták, a Ligetben ez már régen a duplája volt és így van ez ma is. Ez tipikus példája annak, amikor egy jogszabályi rendelkezés nem veszi figyelembe a valóságot, legalább is annak bizonyos speciális elemeit. A Városligetben hagyományosan és az idelátogatók számára oly annyira szeretett módon azonos súllyal van jelen a zöldterületi kikapcsolódás, a kultúra és a szórakoztatás – és ebben az összetettségében Európa szerte egyedülálló gazdagságú a mi Városligetünk.  

Az öt múzeum egyszerre valósul meg, vagy vannak előrébb rangsorolt épületek?

 – A múzeumok átadásáról kormányhatározat rendelkezik, eszerint 2018. március 15-én a látogatóknak már birtokba kell venniük az új intézményeket, vagyis egyszerre, egy ütemben zajlik majd az építkezés.

 Még idén februárban urbanisták, építészek, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)tagjai keményen tiltakoztak a projekt ellen. „Ellenezzük, hogy a Városliget múzeumpark, pusztán turisztikai látványosság legyen, amely nyilvánvalóan fenntarthatatlan” – írták. Mi erről a véleménye? S tárgyaltak-e az ellenzőkkel?

 – A projekt hároméves előkészítő szakaszában számos ötlettel, elképzeléssel találkoztam. Voltak olyanok, amelyeket beépítettünk a koncepcióba, de volt köztük néhány olyan is, amely kevés közös pontot tartalmazott az általunk felvázolt tervekkel. A MUT egyik legfontosabb ellenérve, hogy az új múzeumi épületeket nem a Városligetben, hanem ún. barnamezős beruházásként kellene megvalósítani. A Liget Budapest Projekt célja azonban az, hogy a múzeumok felépítésével és a Liget megújításával egy olyan új, európai rangú turisztikai márkát hozzon létre, amely jelenős többletbevételt hoz az országnak. A Városliget átalakítása Európa egyik legfontosabb városi családi-kulturális desztinációjává teszi a parkot, és ehhez szükséges a már meglévő, gazdag kínálatú intézményi környezet és a történelmi tradíció megléte is. Foghíjbeépítésekkel, ipari létesítmények beépítésével, külvárosi területek rehabilitációjával ez a célt nem érjük el, és így nemzetgazdaságilag sem térülhet meg a beruházás. Ráadásul ezek a megoldások drágábbak is lennének, például az iparterület rehabilitációja, a közlekedési hálózat kiépítése jelentősen megdrágítaná a beruházást.

 A Jobbik azt kifogásolja, hogy a Regnum Marianum templom helyreállítása nem szerepel a tervekben. Ha ez valóban így van, mi ennek az oka?

 – Katolikus templom helyreállítása vagy építése ügyében Magyarországon a kezdeményezés és a döntés illetékessége a Magyar Katolikus Egyházé. Az egyház azonban nem kívánja újra felépíttetni a templomot, így annak helyén egy méltó emlékhely létesül majd.

 Nem sajnálja, hogy egyesek a Városliget rendbetételét politikai kérdéssé degradálják?

 – A Városliget fejlesztésének szándéka erős kormányzati támogatottsággal rendelkezik, így nem csoda, hogy a kritikák, ellenérvek egy jó része a kormánnyal való konfrontáció politikai közegében jelenik meg. Remélem, hogy ha a Liget megújításának tartalmi elemei részleteiben is mind jobban körvonalazódnak, akkor a Ligetről szóló párbeszéd kikerülhet a politikai csatározás mezejéből, és világossá válik, hogy a hagyományai mentén megújuló Városliget a széles körű fejlesztéseknek köszönhetően az évtized végére minden idelátogató számára, minden elemében többet és jobbat fog nyújtani, mint ma, s olyan rangú vonzerejévé fog válni az országnak, amelyre minden magyar ember joggal lesz büszke.

Medveczky Attila