|
 2014.07.04.
Nemzetépítő konferencia a Felvidéken
Szakmai rendezvényeinket olya előadásokkal nyitjuk meg, amelyek
a nemzeti öntudatra való nevelésről szólnak
A Szlovákiai
Magyar Egészségügyi Társaság a Magyar Egészségügyi Társasággal
együtt június 6–8. között negyedik alkalommal rendezte meg a
„Ne nézzük tétlenül nemzetünk fogyását!” című nemzetközi
konferenciát. A szervezők a tanácskozással a tavaly
szeptemberben elhunyt dr. Bajnok István pszichiáter és volt
parlamenti képviselő emlékének is adóznak.
Milyen múltra vezethető vissza a Szlovákiai Magyar Egészségügyi
Társaság? – kérdezem ifj. Dr. Bastrnák Ferencet, a
Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság elnökét.
– A Magyar Egészségügyi Társaság 1993-ban alakult meg
Mosdóson a Magyarok Világszövetsége égisze alatt. Azóta két
szervezete maradt csak fenn; a humán orvosoké és az állatorvosoké
az, amely még működőképes. A Magyar Egészségügyi Társaság
, célul tűzte ki a Kárpát-medencében élő, elsősorban
magyar népesség egészségi állapotának javítását, a
beteggyógyítás szakmai színvonalának emelését rendszeres
továbbképzések biztosításával. Már az alakuló ülésen
jelen volt a felvidéki tagozat képviselője, Dr. Fegyveres
Margit, s tőle Dr. Bajnok István „vette át a stafétabotot”,
aki egészségügyi állapotára való tekintettel 2008-ban
lemondott. S azóta én vagyok a felvidéki szekció vezetője, és
a szlovákiai belügyminisztériumba bejegyeztettük, mint polgári
társulást a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaságot, de
természetesen a Magyar Egészségügyi Társaság tagozataként működünk
továbbra is.
Mit kell tudni egyik példaképükről, a XIX. században
élt Dr. Arányi Lajosról?
– Arányi doktor nem csak példaképünk, hanem Komárom városának
szülöttje. A Magyar Egészségügyi Társaság mindegyik határon
túli tagozata konferenciát rendez, s ezeket a konferenciákat
egy híresség után nevezik el. Mi azért választottuk Arányi
Lajost, mert a magyar kórbonctan megalapítója és az első kórbonctani
könyv kiadója volt Magyarországon. S mivel Komáromban született,
így nem volt kérdéses, hogy a felvidéki tagozat szakmai
konferenciáját róla nevezzük el. Ezért Arányi-napokat rendezünk
minden páratlan évben, míg a páros években szervezzük meg a
„Ne nézzük tétlenül nemzetünk fogyását!” című nemzetközi
konferenciát. Az utóbbi, ahogy a címéből is kitűnik, olyan
nemzetépítő konferencia, ahová olyan előadókat hívunk meg,
akik a magyarsággal, a magyarságtudattal, a nemzet összetartozásával
foglalkoznak.
Tehát erre a konferenciára nem csak orvosokat hívnak
meg. Bár az egészségügybe bővebben beletartozik az is, hogy
egészséges filozófiával éljen az ember.
– Pontosan ez a mi elgondolásunk is: a magyar nemzetnek
nemcsak a fizikális egészségügyi állapota szorul orvoslásra,
hanem a lelki is. Ezért büszkén jelenthetem ki, hogy éppen a
felvidéki tagozat vezette be azt, hogy mindig tart egy ilyen
jellegű konferenciát, sőt mindegyik szakmai rendezvényünket két-három
olyan előadással nyitjuk meg, amely a nemzeti öntudatra való
nevelésről szól.
Kik voltak az idei, júniusi konferencia előadói?
– Dr. Korzenszky Richárd perjel úr, tihanyi főapát
„Mire neveljük gyermekeinket”, míg Balczó András világbajnok
„Sport, politika, hit” címmel tartott előadást. Emellett az
elszakított területekről is meghívtunk előadókat, hiszen
Bajnok doktor mint pszichiáter azokkal a gyermekekkel
foglalkozott, akik magyar nyelvű családból idegen tannyelvű
iskolába kerültek, s ez náluk mentális zavart váltott ki.
Erre építettük föl idei konferenciánkat, amelynek alcíme
„Magyar gyereket, magyar iskolába” lett. Ezért olyan előadókat
hívtunk meg, akik a Kárpát-medencében ezzel a témával
foglalkoznak. Így Vetési László református lelkész Székelyföldről
„Erdélyi szórványoktatás – sikerek és kihívások”, Joó
Horti Lívia a „Vajdasági beiskolázási törekvések a
gyakorlat és a lehetőségek függvényében”, Mgr. Belkovics
Judit, dunaszerdahelyi pszichiáter „Személyiségünk erőforrásainak
lehetőségei az anyanyelvi oktatás területén”, a kárpátaljai
Dr. Cjapec Gabriella „Mi az ára annak, ha a gyermek nem
anyanyelvén tanul?” címen tartott előadást, és kedves
felvidéki barátom, Tarics Péter Dr. Bajnok István életművét
mutatta be.
Immár negyedik alkalommal rendezték meg a „Ne nézzük
tétlenül nemzetünk fogyását!” című nemzetközi konferenciát.
A rendezvényen elhangzott előadásokat elküldik-e különböző
fórumokra?
– Fórumokra nem küldünk anyagokat, de mindegyik
konferenciánkról DVD készül, s aki igényli, annak ezt az
anyagot elküldjük, hogy bemutassuk a Magyar Egészségügyi Társaság
munkásságát.
A felvidéki magyarság is ugyanolyan fizikai és mentális
betegségeknek, ártalmaknak van kitéve, mint a többi Kárpát-medencei
nemzettársuk?
– Tapasztalatom, és az előadások témáiból is az szűrhető
le, hogy a betegségek, ártalmak a Kárpát-medencei magyarság körében
nagyjából egyformák. A kardiovaszkuláris – a szív és érrendszeri
–megbetegedések nagyon magas százalékot értek el a magyar
ajkú lakosság körében. Nálunk a Felvidéken riasztó a rákos
daganatok igen magas előfordulása. Főleg Dunaszerdahely, Komárom
és Léva vidékén, ahol a vastag- és a végbélrák nagyon
magas számban fordul elő. Sajnos szlovákiai viszonylatban ezen
a területen a leggyakoribbak ezek a súlyos betegségesek.
S mi az oka annak, hogy miért pont ebben a térségben
ilyen magas ezen betegségek aránya?
– Ezt már nálam jóval professzionálisabb orvosok, egészségügyi
szakemberek is kutatták. Nálunk a szocializmus idején a mezőgazdaságban
a műtrágya használatával, főleg a fóliasátraknál nem sokat
törődtek, és sokan úgy vélik, hogy a nitrát belekerült az
ivóvízbe. S azt is tudjuk, hogy a magyarlakta területek
jelentik Szlovákia éléskamráját. Az, hogy ennek mekkora az
igazságlapja, azt nagyon nehéz megmondani, mert komoly kutatásokat
nem végeztek.
Azért, hogy a szlovákiai magyarok egészsége javuljon,
konzultálnak-e különböző pártokkal, civil szervezetekkel?
– Pártokkal nincs kapcsolatunk, inkább civil
szervezetekkel. Mi részt veszünk a civilek rendezvényein, s ők
is eljönnek a konferenciánkra. Főleg A T(e) Ü(gyed) Kör Polgári
Társulást emelném ki, melynek segítségével Trianon-szobor áll
Révkomáromban.
Medveczky Attila
|
