vissza a főoldalra

 2014.07.11. 

Mire ad lehetőséget az egész napos iskola?

Ez az iskolatípus a tehetséggondozás egyik formája

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) május 30-án rendezte meg Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy elemezze az egész napos iskolára vonatkozó innovációs folyamatokat, bemutassa a fejlesztésben részt vevő iskolákkal együtt az eddigi eredményeket, és körvonalazza a már látható tanulságokat, tapasztalatokat. Dr. Varga Attilával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársával, alprojektvezetővel készítettünk interjút. Szerinte „lényeges, hogy a tanórán kívüli lehetőségek minél több gyermek számára váljanak elérhetővé. Így azok a gyerekek is részesülhessenek tanórán kívüli tevékenységekben, akiknek a családi háttere más formában nem teszi ezt lehetővé.”

 Milyen iskolaszervezési forma az egész napos iskola intézménye?

 – Az egész napos iskola azt jelenti, hogy a diákok reggel nyolc órától délután négy óráig az iskolában tartózkodnak, s ezzel a tanóráik nem csupán a délelőtti, hanem a délutáni tanítási időszakra is kiterjednek. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy 8–16 óráig egyfolytában tanórákon vesznek részt, hiszen vannak tanórákon kívüli tevékenységek is: a házi feladat elkészítése, a szakkörökön való részvétel, sőt a szabadidős programok is részét képezik az egész napos iskolának. Ezért is lényeges különválasztani az egész napos iskolát az egész nap nyitva tartó iskolától. Az előbbi lehetőség, az utóbbi kötelesség. Vagyis az egész nap nyitva tartó iskola azt jelenti, hogy az iskoláknak kötelező foglalkozásokat biztosítaniuk 16 óráig a diákoknak, de a délutáni tevékenységek alól a szülő kérheti gyermeke felmentését.

 Tudtommal az OFI-ban öt nevelési-oktatási program készült, melyek az egész napos iskolai tanulásszervezési forma támogatására kínálnak pedagógiai alternatívát a kerettanterv által le nem kötött időkeretre.

 – Nem beszélhetünk múlt időben: ezek a programok most készülnek. Az elmúlt tanévben 55 iskolával együttműködve fejlesztettük a programokat, tehát most próbálják ki azok tartalmi egységeit, azaz a modulokat. A nyár során az iskolák pedagógusaival még véglegesítjük, ősszel pedig a kapcsolódó pedagógus-továbbképzéseket is kidolgozzuk, akkreditáljuk, így csak ez év végére lesznek nyilvánosak és elérhetők a programok. A 2015 szeptemberében kezdődő tanévben nyílik arra először lehetőség, hogy bármely iskola számára használhatók legyenek a modulok, amelyek a kétéves fejlesztési folyamat eredményeként lesznek véglegesek. A fejlesztés egyik legfontosabb jellemzőjének azt tartom, hogy az iskolákkal együtt – közösen – dolgozzuk ki a programokat.

 Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, akkor ez miként jelenik meg a pedagógiai programjában?

 – Ki kell emelnem, hogy a hatályos jogszabályok szerint a szülőnek joga van eldönteni, hogy egész napos iskolába íratja-e a gyerekét. Tehát, ha egy általános iskola vezetése úgy dönt, hogy egy adott osztályban bevezeti az egész napos iskola intézményét, akkor biztosítania kell olyan párhuzamos osztályt is, ahol a „szokásos” körülmények között tanulnak a gyerekek. Hiszen a jogszabályok azt is kimondják: 16 óráig kötelező az iskoláknak foglalkozásokat biztosítaniuk, de ez alól a szülő kérhet felmentést. Ezáltal senki sem kényszeríthető arra, hogy gyermeke délután négy óráig iskolában legyen. Ugyanakkor az OFI – a programok kidolgozásával és közreadásával is – azt szorgalmazza, hogy a tanórán kívüli lehetőségek minél több gyermek számára váljanak elérhetővé. Így azok a gyerekek is részesülhessenek tanórán kívüli tevékenységekben, akiknek iskolán kívül nem teszi ezt lehetővé a családi háttere, környezete. A programfejlesztés részeként azt is kidolgozzuk, milyen lehetőségek vannak az iskolák számára a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésére. Alapvetően két modellben gondolkodunk. Az egyik kisebb mértékben tér el a hagyományos iskolaszervezéstől, ebben a tanórán kívüli tevékenységekre csak délután kerülne sor. A másik modellben pedig igyekezünk a tanórán belüli és kívüli tevékenységek szervezését szakmailag minél szorosabban összekapcsolni. Ezáltal a gyerekek a gyakorlati élettel szorosabb kapcsolatba kerülhetnek, így több időt tudnak a szabadban, a múzeumokban vagy a helyi közösségi térben eltölteni.  

Több szülőtől lehet azt hallani, hogy az iskolában nem folyik nevelési tevékenység. Elérhető-e ezzel a programmal, hogy az iskola ne „csak” oktasson, hanem neveljen is?

 – Már régóta folyik arról vita, hogy az iskola vagy a család feladata-e a gyermek nevelése. Egyes szülők azt mondják, hogy nekik nem feladatuk a nevelés, míg az iskolák azt hangoztatják, hogy nekik a tanterv alapján való oktatás a dolguk. Ezek szélsőséges álláspontok. Az egész napos iskola kidolgozói úgy foglalnak állást, hogy fontosnak tartják az együttműködést és a kommunikációt a felek között. Úgy gondoljuk, az egész napos iskola azáltal, hogy a tanórán kívüli tevékenységek is hangsúlyossá válnak, komplett nevelő-oktató munkát tesz lehetővé. A fejlesztésben részt vevő pedagógusok gyakorta sorolják fel azt, hogy az egész napos iskola keretén belül mi mindenre jut idő. Többek között arra is, hogy a gyerekek egyéni problémáival, egyéniségük fejlesztésével foglalkozhassanak, így a tanórákon kívüli modulfoglalkozásokon a diákok még inkább ki tudnak bontakozni.

 Tehát akkor tehetséggondozásról is beszélhetünk?

 – Természetesen, ez az egész napos iskola egyik fő célkitűzése. Célunk, hogy az egész napos iskola a tanulói sokféleséget kezelni tudja. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet az iskolában töltött időkeretbe beilleszteni a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a sportot, a szakköri tevékenységeket és a házi feladat elkészítését úgy, hogy pedagógusnak és tanulónak egyaránt várt és közös munka legyen a tanulás. Így ez a rendszer alkalmas arra, hogy kibontakoztassa a gyerekek tehetségét. De ez csak akkor működik jól, ha minden tanulót tehetségesnek tekintünk. Az egész napos iskola megadja annak a lehetőségét, hogy ne csak azok a tehetségek bontakozzanak ki egy iskolában, akiket hagyományos értelemben tehetségnek tekintünk, hanem azok is, akik a társas életben, a gyakorlati tevékenységben vagy a művészet bármely területén tudják bizonyítani különleges képességeiket, rátermettségüket.

 Léteznek-e olyan nemzetközi kutatási anyagok, melyeket föl lehet használni a program sikere érdekében?

 – A nemzetközi tapasztalatok alapján döntött a kormányzat az egész napos iskola lehetőségének bevezetése mellett. Főleg a németországi példákat vették alapul, ahol az elmúlt években a PISA-felméréseken jelentős javulást értek el, ami a kutatók szerint azzal magyarázható, hogy a leszakadó és a beilleszkedésre szoruló rétegek számára egész napos iskola formát biztosítottak. Az USA-ban működik a Nemzeti Tanulási Idő Központ (National Center on Time and Learning), ahol szintén azt segítik elő, hogy a rosszabb szociális helyzetben lévő, a tanórákon kívüli tevékenységektől elzárt gyermekek számára az iskolák tegyék lehetővé a délutáni foglalkozásokat.

 Jómagam 1980-ban kezdtem el általános iskolai tanulmányaimat, és első és második osztályban az úgynevezett iskolaotthonos rendszer működött, mikor például délután háromkor is tartottak matematika órát. Miben különbözik az iskolaotthontól az egész napos iskola programja?

 – A két rendszer nagyon hasonlít, de van egy alapvető különbség: az iskolaotthonos rendszer a felső tagozaton gyakorlatilag nem működött, csupán egyetlen egy példát tudtak erre a kutatók felhozni. Az egész napos iskola viszont a jogszabályok szerint a felső tagozatra is kiterjeszthető, tehát nagyon fontos, hogy az alsó és a felső tagozatban tanítók között létrejöjjön a szükséges kommunikáció és a szakmai együttműködés.

 A magyar egész napos iskola együtt tud-e majd működni az iskolán kívüli szervezetekkel?

 – Szinte biztosak vagyunk benne, hogy az egész napos iskola intézménye, mint az összes többi oktatási reform, hosszú idő alatt „érik be”. Az az ideális, s már látunk erre példákat, ha az iskolán kívüli egyéb szervezetek, például sportkörök, művészeti csoportok az adott oktatási intézménnyel szorosan együttműködnek. Mindez szervezés kérdése, ami minden településen megoldható.

Medveczky Attila