vissza a főoldalra

 2014.07.11. 

Új zenés-verses mesejáték született

Barátság, segítőkészség, családi összetartozás – erre neveli a gyerekeket az új darab

Május 23-án, Zuglóban, a Lipták Villában mutatták be az Andrássy Duó új szerzeményét, a Kacsa Kázmér barátai című zenés-verses mesejátékot, amelynek célközönsége a 3–10 éves korosztály. A mű megszületéséről a szövegkönyv írója és a darab társzeneszerzője, Andrássy Frigyes, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese nyilatkozott.

 – Feleségemmel, Andrássy Krisztina zeneszerzővel, zongoraművésszel, címzetes magánénekessel és korrepetitorral – Andrássy Duo néven – magyar költők verseit zenésítjük meg dalok, duettek, kamaraművek, illetve oratórikus művek formájában, melyeket műsorainkban vegyesen adunk elő. Ezek a megzenésített versek olyanok, mintha operarészletek lennének. Ez nem is csoda, mert világéletemben az operaházak színpadán voltam. 1956-ról szóló operánkat pedig 2012-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház.

 Honnan jött az ötlet, hogy zenés mesejátékot írjon a legfiatalabb generáció számára?

 – Édesanyám pedagógus volt, nagyon sok állatmesét és költeményt írt. S így született meg a Kacsa Kázmér kalandjai 20 versszakos költeménye. Amikor ezt elolvastam, elhatároztam, hogy én erre egy zenés mesejátékot írok. Összesen 111 versszakot írtam erre a 35-40 perces játékra, amelyben egyformán vannak versek és zenei részek is.

 Mi a mű szinopszisa?

 – Kacsa Kázmér egy reggel úgy ébred fel álmából, hogy rádöbben arra, nincs igazi barátja. Ezért elhatározza, hogy elindul az erdőbe úgy, hogy tervéről nem szól szüleinek. Az erdőben találkozik Pipi Pirivel – aki elszökik az óvodából –, akivel jó barátok lesznek, és együtt mennek tovább szamócát szedni. Útjuk során találkoznak Süni Sárával, aki azért szökik el otthonról, mert reggel-este tornáztatják, s ő meg nem szeret olyan sokat mozogni. Barátjukká fogadják őt is. Hárman mennek tovább vidáman szamócázni, de sötétedéskor eltévednek, és nem találnak haza. Még egymást is szem elől tévesztik, s amikor újra találkoznak, örömükben táncolnak, énekelnek. Énekükre felébred Vakond Úr, és felelősségre vonja őket a lármázás miatt. Elmondják nekik az állatok, hogy eltévedtek, mire a vakond, aki vak, túrásából egy botot és egy szabásmintának látszó Braille-írásos térképet vesz elő. S Vakond Úr, letapogatja a térképen azt a helyet, ahol a sünök háza található. Hazaviszi őket. A sün házánál mindhárom kölyöknek ott van a családja. A szülők haragja elpárolog, s győz a szeretet. A darab pedig egy himnikus fináléval fejeződik be, amelyben még a hazaszeretetre is utalok. „Ha bajba kerülünk / együtt többre megyünk / bátorság, merészség / ebben van erejünk! / Nagy erdők és mezők / szép a mi országunk / barátokkal együtt / hazánkért kiállunk!” Tehát, ha mi nemzetben gondolkodó magyarok összefogunk, akkor többre jutunk. Így barátság, segítőkészség, családi összetartozás – ezekre tanít ez a szórakoztató mese. Sőt nemcsak erre, hanem arra is, hogy a gyerekek minél hamarabb fogadjál el azt, hogy vannak olyan társaik is, akik testi vagy szellemi fogyatékosok. Ennek a rétegnek a megtestesítője Vakond Úr.

 Milyen volt az ősbemutató hangulata?

 – A bemutató közönsége egy zuglói óvoda volt, mégpedig egy olyan kisdedóvó, melyben a gyermekek többsége nem volt fölkészítve még a klasszikus zenére. Ez egy hatalmas kísérlet volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy mikor Köteles Géza Juventus-díjas karmester, az Operaház vezénylő korrepetitora leült a zongorához, hogy eljátssza az előzenét, kissé megijedt attól, hogy ilyen kis gyermekeknek adunk elő klasszikus mesejátékot. Hiszen tudjuk jól, hogy az Operaházban például a János vitézre, a Háry Jánosra vagy a Diótörőre főleg általános iskolások jönnek, és ők sem tartoznak a legfegyelmezettebb közönséghez. Ilyen kis gyermekek részére viszont még nem írtak klasszikus zenés játékot. Ott ült 60 kisgyermek a nézőtéren. De nem csak ültek, mert konkrétan interaktív darabról van szó. Ezért két helyen is írtam olyan zenét, mely azonnal rögzíthető szövegileg és dallamilag is. S éppen ezért, ha iskolák, óvodák, egyéb intézmények érdeklődnek az interaktív mesejáték iránt, úgy előre leküldjük CD-n és kottaanyagban a darab két könnyen betanítható részletét, melyet a gyerekeknek előre betanítanak nevelőik, s így az előadáson a már ismert zenei részeknél be tudnak kapcsolódni a gyerekek, illetve szüleik és a pedagógusok is. Vidéken, Balatonmagyaródon és Zalakomáron már érdeklődnek a mű iránt, s ezért le is vittem számukra a lemezt és a kottát is. Sőt azok a gyerekek, akiknek van állatos jelmezük, azt magukra ölthetik a darab végén, és feljöhetnek a színpadra. A Lipták Villában lévő ősbemutatón mindez még nem történt meg, de akik megjegyezték az egyszerű zenei részeket, azokat velünk együtt énekelték, s legalább 40 gyerek feljött a színpadra. Annyira jól sikerült az ősbemutató, hogy Zugló vezetése azon gondolkodik, hogy a kerület összes általános iskolájának, óvodájának eljátszanánk a darabot.

 Kik voltak a szólisták?

 – Ujvári Gergely tenorista, az Operaház művésze alakította Kacsa Kázmért, Pipi Piri pedig Andrássy Krisztina volt, Süni Sára szerepét Sánta Jolán, az Operaház magánénekesnője szólaltatta meg, míg Vakond Urat és a mesélőt jómagam. Köteles Gézával együtt összesen öt személyes a darab, így bárhová el tudunk menni, vidékre és Budapestre is. Azt is le kell szögeznem, hogy senki se gondolja azt, hogy hatalmas összegért vállaljuk a fellépéseinket. Természetesen az útiköltséget és a jelmezek kölcsönzését beépítjük az árba. S amennyiben az óvodák és az általános iskolák még jobban szeretnének spórolni, akkor azt tanácsolom nekik, fogjanak össze egy adott térségben, s mi például 2-3 nap alatt a megye több helyszínén is eljátsszuk a darabot. Tehát ez számunkra nem pénzkereseti forrás, hanem missziós szolgálat.

 Még mindig elég sok gagyi zenét szereznek a gyerekek számára, mert azt hiszik, hogy a kicsiket úgy tudják megszólítani.

 – Mi komolyzenét írtunk, de arra törekedtünk, hogy nagyon egyszerű akkordokkal, a gyerekek számára könnyen befogadható dallamokkal álljunk elő. A darabba betettük a La Mancha lovagja musicalből az egyik áriát parafrazeálva. S mikor ezt meghallották a gyerekek, hangosan felnevettek, hiszen ismerték az eredeti dallamot. Mi azt szeretnénk elérni ezzel a darabbal, hogy már az óvodás korú gyermekek megismerkedjenek a klasszikus zenével, és ha az megérinti őket, akkor 10-20 éven belül opera- és hangverseny-látogatókká váljanak.

Medveczky Attila