|
2014.07.11.
Princip-kultusz
Az Osztrák–Magyar
Monarchia 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát, amivel nem
csak teret nyert a Balkánon, hanem ellenséget is szerzett magának
Szerbia személyében. A szerbek ugyanis egy egységes délszláv
állam létrehozására törekedtek, továbbá jelentős számú
szerb élt már ekkor is Boszniában.
Az annexió után
a Habsburgok és a szerbek között egyre fokozódott a feszültség,
a Monarchia hadvezetése már 1913-ban Szerbia megtámadását
tervezte. A támadás megindításához és ezzel együtt a
„nagy háború” kirobbantásához szolgált ürügyül Gavrilo
Princip híres szarajevói merénylete. Mint közismert, a 18 éves
szerb diák oltotta ki az életét Habsburg Ferenc Ferdinánd trónörökösnek
és feleségének, Chotek Zsófiának 1914. június 28-án.
A merénylet 100.
évfordulóján, múlt szombaton Európa szerte tartottak megemlékezéseket,
foglalkoztak az első világháború casus bellijével, és annak
elkövetőjével Gavrilo Princippel. Szarajevóban egész alakos
bronzszobrot kapott Princip, és a tervek szerint Belgrádban is
emlékművet fognak állítani a tiszteletére. Szerbiában számos
utca és tér viseli a nevét, a szerbek egyértelműen hősnek
tartják, aki megölte a zsarnokot, és ezzel feláldozta magát a
délszláv ügyért.
A híres szerb
rendező, Emir Kusturica filmet forgat a merényletről és
Principről, továbbá kezdeményezésére aláírást gyűjtenek
Principnek és társainak a perújrafelvételéhez. Kusturica
szerint, mivel sem az osztrák, sem a magyar törvényhozás nem
ratifikálta Bosznia-Hercegovina annexióját, ezért az ott élők
igazából nem tartoztak a Monarchiához, vagyis Princip és társai
nem követtek el felségárulást. Csupán gyilkosok voltak.
Kusturica meg is
magyarázza a rehabilitáció szükségességét, meglátása
szerint Princip saját hazájában ölte meg a „megszálló,
rasszista és antiszemita” Ferenc Ferdinándot, és igazságtalannak
tartja, hogy a gyilkosságot használták fel az első világháború
kirobbantásához ürügyül.
Érdekesek azok a
jelzők, amelyekkel Kusturica Ferenc Ferdinándot illeti Princip védelmében.
Az, hogy a Monarchia megszállta Boszniát, tagadhatatlan, azonban
miért lett volna a trónörökös máris rasszista és
antiszemita? Azonkívül, hogy divatos manapság ilyen jelzőket
aggatni a másikra, semmi alapja sincs a kijelentésnek. Ráadásul
pont a szlávbarát Ferenc Ferdinándot támadja, aki trónra lépésével
a Monarchia dualista államszervezetét trialistává szervezte
volna át. Még pedig oly módon, hogy a neki nem kedves
magyarokat szorította volna ki a hatalomból, és az osztrákok
mellé cseh–lengyel és egy délszláv(!) vezetést vont volna
be.
Kusturica
nyilatkozata a többi ponton sem állja meg a helyét. Azzal, hogy
az első világháború casus bellije egy szerb diákhoz fűződik,
nem lehet mit csinálni, még ha ez annyira fáj is neki. A
szerbek ugyanúgy tudták, hogy közeleg a háború, Princip és társai
mégsem a megbékélésen munkálkodtak.
Valójában az egész
rehabilitáció és Gavrilo Princip kultuszának felélesztése érthetetlen.
Nem gondolnám, hogy Principnek az ártatlanságát bizonyítanák,
vagy a jó hírnevét állítanák vissza, ha a bíróság
kimondaná, hogy nem volt felségáruló, „csak” gyilkos.
Azonkívül Princip, merényletével az egységes délszláv állam
jövőjéért küzdött, az azóta eltelt száz év viszont bizonyította,
hogy az egységes délszláv állam fenntarthatatlan.
Merle Tamás
latin-történelem
szakos tanár
|
