vissza a főoldalra

 2014.07.18. 

Csorja Gergely: Égig ér a jaj

Újra indult a hisztéria. A roma akármilyen szolgálat, krétakörös kedvencünk, Gulyás Márton, és a teljesen elcelebesedő Novák Péter együttműködésével a piliscsabai C. Tamás hős lett. Őt, szegényt ugyanis megbírságolták a rendőrök, mert kiesett a zsebéből egy zsebkendő. C. Tamás éppen a mobilját vette ki a zsebéből, amikor rendőrök – csak azért, mertcigány – rászálltak. Mivel éppen nem vett részt senki kifosztásában, nem lopott, nem tört fel autót sem, nem is verekedett, így aztán maradt ez a zsebkendős ügy. C .Tamás nem fizette be a büntetést, feltehetőleg leüli a kiszabott összeget. Valóban, ez egy zsebkendőért túlzásnak tűnik. Hogy aztán az ellene folyó, de a jogvédők által elhallgatott büntetőeljárásoknak mi lesz a vége, nem lehet tudni. De vajon miért csinál magának egy rendőrjárőr munkát, vajon miért teszi ki magát a támadásoknak a szegény ártatlan C. Tamás vegzálásával? Vajon miért megy végig egy ilyen eljárás a rendszeren, miért oktalan szabálysértési eljárásokkal piszmog a rendőr?

A kilencvenes évek elején Piliscsabán átlagosan 40 betörés volt havonta. Autókat loptak, verekedtek, sőt még a Piliscsabára költöző egyetemistákat is kirabolták. A piliscsabaiak nem lepődtek meg, amikor kiderült, hogy a megromlott közbiztonságért a felelősöket a Végső utca, Kálvária utca, Új utca környékén kell keresni. A piliscsabai cigányok többsége ugyanis itt él. Még mielőtt felhördülne a liberális olvasó: a közel ezer főre tehető piliscsabai cigányság közül a felelősöket néhány családban találjuk.

A polgárőrség megszervezése, valamint néhány rendőr önzetlen munkájának köszönhetően a bűnesetek felelőseit sikerült fülön csípni és amíg ezek börtönben voltak, addig nyugalom volt a településen. A közbiztonság amúgy is látványosan javult, és ennek elsődleges oka, a polgárőrségen, a Piliscsabán élő rendőrök szabadidőben végzett segítségén túl, hogy a pilisvörösvári rendőrőrs vezetése sem rettent meg a jogvédők hisztériáitól. Pedig hisztéria volt bőven. A kilencvenes évek közepén még Kuncze Gábor, akkori belügyminiszter is lelátogatott Piliscsabára a cigányságot ért állítólagos atrocitások miatt.

Azóta Pilisvörösvár és Piliscsaba is város lett, csak a rendőrőrs maradt ugyanolyan, mint 30 évvel ezelőtt. A pilisvörösvári rendőrség épülete nemhogy munkára, de emberi tartózkodásra sem igen alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy a 10-es út mentén elterülő két város igazán megérdemelne egy kapitányságot, tekintve, hogy Budaörs, ahova ezek a települések tartoznak tömegközlekedéssel csak Budapesten keresztül, jó 2 órás utazással közelíthető meg.

De térjünk vissza Piliscsabára. A balhés figurák – legyenek azok cigányok vagy bárkik – kiiktatása egy-egy településről, így Piliscsabáról is azért érdeke a helyi rendőrnek, mert így az amúgy sem elhanyagolható menynyiségű rohangálni és írnivalója nagy mértékben csökken. Egy betörés, lopás, verekedés vagy rablás bizonyítása, a tettesek kézre kerítése ugyanis hónapokig tartó munkát igényel, irdatlan mennyiségű papírmunkával terhelve. És az eljáró rendőr nem mindig kiemelt nyomozó, aki csak ezzel az üggyel foglalkozik. Hanem sokszor a körzeti megbízott, vagy akár a járőr kénytelen felderíteni bűnügyeket. És a nyomozás bizony pokollá teszi az életüket.

Az ügyészség az esetleges hibásan elkészült nyomozati anyagot visszadobja, sőt még az is előfordul, hogy megfeddik az eljáró rendőrt. Holott egy körzeti megbízottnak vagy járőrnek nem is ez a dolga. De még ha a nyomozók járnak el, akkor sem biztosított a legnyilvánvalóbb ügyben sem a siker. Egy átlagos nyomozó több hetes, de sokszor több hónapos lemaradásban van az iszonyatos mennyiségűés bürokráciával agyonterhelt ügyben.

Azaz mire egy-egy nyilvánvaló bűncselekmény eljut a vádemelésig, mire a bíróságra kerül, addigra több alkalommal is elbukhat. Ha mégis sikerül a vádiratot jól megcsinálni, ha az ügyészség is rábólint és az ügy végigmegy, akkor következhet az igazi csalódás. A bíróság felmenti, vagy annak ellenére, hogy elítéli, szabadlábon hagyja a bajkeverőt. Az éppen csak letartóztatott csibész másnap szabadon röhögi ki a rendőrt.

Ezért aztán a rendőrségen belül kialakult egy célszerű, bár kissé valóban ingatag gyakorlat. A balhés elemeket – és ez többnyire valóban független a bőrszíntől – szabálysértési eljárásokkal tartják sakkban. Ugyanis a szabálysértési eljárás gyorsan átmegy, a rendőrnek egy büntetőügyhöz képest lényegesen kevesebb nehézséget okoz, és többnyire sikerrel végződik. A balhés figurákat ezért rendszeresen megállítják és méltányosság nélkül járnak el velük szemben. Azaz megbírságolják. Ha elég büntetés gyűlik össze, akkor akár hónapokig is elzárathatják a problémát. Ugyanis a rendőrnek ezek nem cigányok, vagy fehérek, de még csak nem is emberek, hanem egyszerűen problémák. Probléma, mely megkeseríti az életét, melyet a lakosok a fejére olvasnak, nap mint nap, hogy mi az, hogy ez a gazember itt vandálkodhat, és ő, a rendőr semmit sem tesz.

Ezért csinál magának plusz munkát a rendőr, amikor biciklilámpák, zsebkendők és zebrák miatt bírságol. Természetesen a rendőrségen belül is vannak olyanok, akik szeretnek vegzálni másokat csak úgy, de többségében nem ez a jellemző. Azzal, hogy a Roma Sajtóközpont, a Krétakör és Novák Péter hisztériát keltenek ismeretek nélkül vagy a valóságot szándékosan elferdítve, azzal nem tesznek jót. Nem tesznek jót a cigányokkal, nem tesznek jót a rendőrökkel és nem tesznek jót a társadalommal sem.

Az elmúlt években végre elkezdődött a meglehetősen lomha és túlbürokratizált büntetőeljárás átalakítása. A gyorsított eljárásoknak már van eredménye, de a több évtizedes elmaradás behozása még bizonyosan éveket vesz igénybe.

A rendőrség átszervezése gigantikus feladat és egy ilyen megkövesedett és tekintélyes méretű szörnyeteg mozgékonnyá tétele közben néha több a hátra-, mint az előrehaladás. Húsz évre elegendő változást akarunk számon kérni néhány év alatt. Persze az elvárás is érthető, hiszen az emberek a lehető legjobban működő rendőrséget várják az államtól.

Ami kevésbé érthető, hogy Novák Péter, aki ha tetszik, ha nem a néptáncmozgalom arca, miért áll be a hisztériakeltésbe. Ő mint a Páva műsorvezetője, most nem csak a Novák Tata fia, vagy az izé zenekar frontembere, hanem egy éppen az egész társadalomnak újra bemutatkozó közösség arca.

Nem az a megoldás, hogy balhés cigányokat próbálunk meg áldozatként bemutatni, nem az a megoldás, hogy mélyítjük a cigány–magyar, rendőr–cigány, rendőr–civil ellentétet, hanem, hogy a valóságot tárjuk az emberek elé. Nem az a valóság, hogy a szegény cigányokat általában vegzálják a rendőrök – bár természetesen esetenként előfordulhat ez is, mint ahogy előfordul, hogy a túlbuzgó vagy rosszindulatú rendőr a nem cigányt is vegzálja –, és nem is az a valóság, hogy a cigányok úgy általában bűnözők.

Mindkét hamis beállítás mögött politikai és bizony anyagi haszonszerzés húzódik. Lehet szervezeteket csinálni cigányok ellen és mellett, be lehet kerülni a tévébe, a nyilvánosság részévé lehet válni a cigányok melletti és elleni kiállással is.

Csakhogy ettől a pilisvörösvári rendőrőrsön még a rendőr fejére esik a vakolat és a közért elől C. vagy L. vagy K. Tamás haverjai megdurrantják a gyerek biciklijét. És ez nem tolerancia vagy kirekesztés, hanem tény kérdése.