vissza a főoldalra

 

 

 2014.07.18. 

Az agrárium alapjai a kis és közepes családi gazdaságok

A következő uniós költségvetési ciklusban más struktúrában valósul meg a vidékfejlesztés

A legsúlyosabb hiba az volt, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források nagy részét a szocialisták nagyméretű és sokszor felesleges gépberuházásokra költötték. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: kiemelt prioritásként kezeljük a társadalmi együttműködés előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdasági fejlődés támogatását a vidéki térségekben.

 Azzal, hogy a vidékfejlesztés átkerült az agrártárcától a Miniszterelnökséghez, az azt jelenti, hogy önnek más feladatai vannak, lesznek ezen a területen, mint annak idején V. Németh Zsoltnak?

 – Az államtitkárság lényegében azonos hatáskörrel fog működni a jövőben az uniós források elosztását illetően, mint történt az korábban is. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2014–2020 időszakra vonatkozó forrásainak felhasználására külön Vidékfejlesztési Program kerül kialakításra. Azáltal, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá került a Vidékfejlesztési Államtitkárság, összehangoltabb lesz a források elosztása a többi operatív programmal, hatékonyabb működést biztosítva számára. Amennyiben lesznek hazai költségvetési forrásból nyújtott támogatások, azokat továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium fogja kezelni.

 A következő négy esztendőben mit szeretnének tenni a vidék megtartó erejének fokozása érdekében?

 – A vidék alapja a mezőgazdaság, az agrárium alapjai pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért a Vidékfejlesztési Államtitkárság legfontosabb feladata a következő években a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakkal összhangban a rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz. Mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy közben a nagyokat sem zárjuk ki a támogatásokból, de nem a korábban tapasztalható mértékben és módokon kívánunk támogatásokat nyújtani számukra. A nagyüzemek voltak korábban azok, akik koncentrálva tudták igénybe venni a támogatásokat, amellyel nem hogy nem teremtettek új munkahelyeket, de esetenként munkahelyek megszűnését is okozták. Ezzel az iránnyal kíván szakítani a kormányzat a jövőben.

A vidéki új munkahelyek számát milyen forrásból szeretnék növelni?

 – Minden, a kormányzat rendelkezésére álló forrást a munkahelyteremtésre kívánunk felhasználni. A vidékfejlesztéshez nem csak az EMVA források állnak rendelkezésre, hanem más operatív programokból is részesülünk, és amelyek forráselosztásáról szintén a Miniszterelnökség gondoskodik. Ezt különösen szerencsésnek tartom a források hatékony és összehangolt elosztása miatt. Kiemelten támogatjuk például a fiatal gazdák indulását, az élelmiszeripari fejlesztéseket – amelyekhez GINOP forrásokat is fel kívánjuk használni – vagy például a termelői csoportok létrehozását és működtetését is. Mindezeken túlmenően a Földművelésügyi Minisztérium szakmai munkájára és rendelkezésére álló forrásokra is számítunk.

 Megfogalmaztak-e már számokat, hogy egy vagy két év alatt mennyi munkahelyet szeretnének vidéken létrehozni?

 – Megfogalmazott céljaink hosszú és középtávon vannak. A Nemzeti Vidékstratégiában 2020-ig 700 ezer mezőgazdasági foglalkoztatottat céloztunk meg éves munkaerőegységen számolva. Ez természetesen az egyéb vidéki ágazatokban foglalkoztatottak számával kiegészülve adhat olyan alapot, amely előmozdíthatja majd a vidék gazdasági és szociális felzárkóztatását, a vidéki életszínvonal tartós emelését. Természetesen rövid távon is célunk a foglalkoztatás minél nagyobb arányú növelése, mindenképpen idő kell azonban a hazánkba áramló új vidékfejlesztési források munkahely-indukáló hatásának eredményeihez.

 A munkahelyek számának növelésével elérhető az, hogy a vidéki településeken élő fiatalok ne a fővárosban, vagy külföldön keressenek munkát?

 – A fentiek alapján látható, hogy a kormányzat célja, hogy az agráriumban dolgozóknak tisztes megélhetést biztosítson, valamint az intézkedések következtében új, versenyképes béreket nyújtó munkahelyeket teremtsen, kiemelt figyelmet fordítva a fiatal gazdálkodókra, akik így nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyüket elhagyva a nagyvárosokba vagy külföldre költözzenek. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy 2015. január 1-jétől a Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskeméten fog működni, amely által a vidéki agrárértelmiség részére tudunk helyben munkát teremteni. Ezáltal a vidéki munkahelyteremtés mellett elmondható, hogy a vidéket érintő döntések vidéken fognak megszületni.

 Az új EU-s költségvetési ciklusban mekkora forrás áll a vidékfejlesztés rendelkezésére?

 – A 2014–2020-as költségvetési ciklus vidékfejlesztési, tehát EMVA (KAP II. pillér) forrásai 1019 milliárd forintot jelentenek, 15%-os hazai társfinanszírozással számolva. Ezek a klasszikus vidékfejlesztési források, amelyekkel számolhatunk. Az úgynevezett közvetlen támogatások, tehát az EMGA (KAP I. pillér) forrásai pedig nagyjából ennek a háromszorosát jelentik majd, melyek közvetlenül az agráriumban fognak hasznosulni az FM felügyelete alatt.

 Önök mennyire követnek más metódust a pénz elosztása kapcsán, mint az előző uniós költségvetési ciklusban a baloldali kormányok?

 – Az eddigi tapasztalatok alapján mindenképpen szükség van a vidékfejlesztésen belül irányváltásra. Ennek egyik oka, hogy a korábbi, 2007–2013-as EU finanszírozási időszak tervezése még 2006–2007-ben történt, az akkori baloldali kormányzás időszakában. Az elmúlt négy év vidékpolitikai intézkedései sem tudták az akkori tervezés és a 2007–2010 közötti időszak hibáit teljesen kijavítani. A kormány 2010-ben szembesült azzal, hogy a 7 éves uniós ciklusra rendelkezésre álló források túlnyomó többsége már lekötésre került, így szűk mozgástérrel rendelkezett a támogatások igazságos szétosztása tekintetében. Az elmúlt 4 évben azonban a visszamaradó támogatási források hatékonyabban lettek elosztva, az így felszabadított forrásokat már nagyrészt a kis- és középvállalkozások kapták meg. A következő uniós költségvetési ciklusban más struktúrában valósul meg a vidékfejlesztés, mint korábban. Nem jogcímek lesznek, hanem hat prioritáson belül kell a forrásokat hatékonyan felhasználni. Kiemelt prioritásként kezeljük a társadalmi együttműködés előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdasági fejlődés támogatását a vidéki térségekben. A fejlesztés eszközeit tekintve a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint az eszköz- és technológiafejlesztés mellett a humánerőforrás-fejlesztés, a folyamatos tanácsadás és segítségnyújtás, valamint a vállalkozási inkubáció kap kiemelt hangsúlyt.

 Elsősorban milyen fejlesztéseket szeretnének támogatni?

 – Elsősorban azokat kívánjuk fejleszteni a jövőben, amelyek a versenyképesség, a feldolgozás és a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Ilyenek az állattenyésztés, zöldség-gyümölcs termesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó élelmiszeripar, de olyan új területek is megjelennek, mint például a korábban nemzeti költségvetési forrásból működtetett tanyafejlesztés, amelyen keresztül a tanyákon élők életkörülményeit tudjuk javítani, a tanyákon élő háztáji gazdálkodókat, kistermelőket tudjuk segíteni.

 A szántóföldi növénytermesztést teljesen negligálja az államtitkárság?

 – A szántóföldi növénytermesztés teljes negligálása nem célunk. Nem is lehetne, ugyanis fontos ágazatról van szó, amely szervesen hozzátartozik egy jól működő agrárszektorhoz. Fontos azonban, hogy az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés egészséges egyensúlyát visszaállítsuk, ugyanis az utóbbi évtizedekben súlyos aránytalanságok alakultak ki a két terület között, az előbbi rovására. Ez fenntarthatatlan, ezen mindenképpen változtatnunk kell. A beruházási támogatások tekintetében a tervezés jelenlegi állása szerint szántóföldi növénytermesztést folytató termelők elsősorban a vízgazdálkodási fejlesztésekre pályázhatnának, ezenfelül egyéb, nem beruházási intézkedésekben is juthatnak forráshoz (például: AKG, biztosítási díjtámogatás stb.).

 A hazai kkv-kat is meg tudják erősíteni?

 – Úgy gondolom, hogy az ismertetett vidékfejlesztési célok, a jövőben rendelkezésre álló támogatások a kkv-k versenyképességét fogják tudni növelni. A kis- és középvállalkozások így be tudják biztosítani piaci helyzetüket, és új munkahelyeket tudnak teremteni.

 

Medveczky Attila