|
 2014.07.18.
A norvég fél megtiltotta az EY-jelentés
átadását a magyar kormánynak
A kormány akkor is büntető feljelentést tehet a norvég
alappal kapcsolatban, amennyiben a Kehi-vizsgálat olyan eredményeket
tár föl, mely azt indokolttá teszi
A magyar kormány
levélben kérte az EY (Ernst and Young) magyarországi vezetőjétől,
hogy betekinthessen a norvég alapok 2008–2010 közötti forráselosztásáról
készített jelentésébe. Szerkesztőségünk vendége
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai
kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő
brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) már korábban
vizsgálatot rendelt az Ernst and Young cégtől a 2008–2010 közötti
időszakról. Ez az oka annak, hogy meg szeretnék tudni a jelentés
tartalmát?
– Július 3-án tárgyaltam Havas István úrral, az Ernst
and Young magyarországi vezérigazgatójával, és azért tőlük
kértünk segítséget, mert két héttel ezelőtt a sajtóban
megjelent egy tanulmány, amely a norvég civil alap magyarországi
működését vizsgálja. Ez abból a szempontból érdekes, hogy
mikor mi a norvég illetékesekkel tárgyaltunk, akkor azt mondták,
még nem készült ilyen típusú elemzés, s a kormányzati
balsejtelmeket sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudják. Ők
azt gondolják, minden nagyon jól működik. A már említett
tanulmány több olyan megállapítást tartalmaz, mely a kormány
szerint is aggályos a norvég civil alap magyarországi működését
illetően. Erre néhány példa: a konzorciumot vezető Móra
Veronika több alkalommal is szakmai indoklás nélkül pontozott
át pályázatokat, ezáltal megváltoztatta a szakmai értékelés
erősorrendjét, így azt, hogy kik kaphatnak, s kik nem pénzügyi
támogatást. A másik példa: jelentős az összefonódás a
konzorciumi tagok és az értékelők között, amit kizártak a
norvégokkal kötött megállapodások. S azt is ki kell hangsúlyozni
– s ezt mi is tapasztaltuk –, hogy ugyanazok a személyek
vesznek részt a pályázatok elbírálásában, akik támogatást
kapnak. Jó néhány alkalommal az is előfordult, hogy a szakmai
értékelést követően kialakult pontozásbeli erősorrend, de
nem ennek megfelelően lettek a források szétosztva, hanem előfordult,
hogy a kisebb támogatási pontszámmal rendelkező projektek
kaptak, míg a nagyobban nem kaptak pénzügyi támogatást. Ezek
azok a kritikák, észrevételek, amelyekkel a kormányzat is találkozott,
s mivel elméletileg az Ernst and Young volt a kiszivárogtatott
dokumentum szerzője, ezért a kormány nevében azt kértem, tegyék
lehetővé számunkra, hogy tekintsünk bele a dokumentumba. Az EY
magyarországi vezetője, Havas úr a magyar kormány kérését a
dokumentum átadására továbbította a megrendelőnek. A norvég
fél azonban megtiltotta, hogy az iratokat átadják a magyar kormánynak,
ezzel a tárgyalás befejeződött, mert Havas Istvánt köti a
titoktartási szerződés, amelyet a tanulmány megrendelőjével
írt alá. Mi ezt tudomásul vettük, az azonban több mint érdekes,
hogy amennyiben a dokumentum teljes egészében a norvég állításokat
támasztaná alá, akkor nem értjük a titkolózást. Talán az a
titok oka, hogy a tanulmány teljes mértékben ugyanazokat a megállapításokat
tartalmazza, amit a magyar kormány is kritikaként fogalmazott
meg az Ökotárs Alapítvánnyal vagy a több konzorciumi
partnerrel szemben?
Az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra
Veronika úgy reagált az Ernst and Young vizsgálatára, hogy azt
állapította meg a nevezett szervezett, hogy a pályázatok és a
pályáztatási folyamat „transzparens” volt 2008 és 2010 között,
és bár tett megjegyzéseket az FMO és a magyar konzorcium felé
is, de azokat a mostani program működésénél már figyelembe
vették. Mi erre a válasza?
– Móra Veronika kijelentését nem tudom sem megerősíteni,
sem megcáfolni, hiszen a tanulmányról a sajtóból értesültünk,
s a teljes vizsgálati anyag nem áll még rendelkezésünkre. Az
atlatszo.hu-n szereplő dokumentum nem a teljes változat, mert a
18. oldallal indul, és nem lehet tudni, hogy mi van az előtte lévő
17 oldalon, illetve a tanulmány véget ér-e ott, ahol a portálon
lévő anyag. Mi úgy véljük, ha azok a megállapítások,
melyeket a tanulmányban, annak részletében közöltek igazak,
az már felveti a tényleges bűncselekmény gyanúját. De látni
kell az egész dokumentumot ahhoz, hogy lehetővé váljon az,
hogy a kormányzat lépjen ebben az ügyben. S ráadásul annak az
elemzésnek a részletei, ami a korábbi időszakra vonatkoztatva
állapította meg a már elmondott anomáliákat, egybeesik azzal,
amit az elutasított pályázók nehezményeznek.
Tudtommal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódik
ebben az ügyben. Mikorra várható a Kehi-vizsgálat befejezése,
és az mennyiben befolyásolja majd a kormány döntését?
– A vizsgálat elindulásakor a Kehi arról tájékoztatta
a Miniszterelnökséget, hogy ez az ellenőrzés három hónapig
tart. Azóta egy hónap telt el, így még két hónap amíg
megtudjuk a vizsgálat eredményét. A tanulmány ettől függetlenül
érdekes helyzetet teremthet, mert amennyiben mégis sikerülne az
egész dokumentumba bepillantást nyernünk, akkor a kormány a
Kehi-vizsgálattól függetlenül is feljelentést tehet.
A kormánynak attól függetlenül is jogában áll büntető
feljelentést tenni, ha nem nézhetnek bele a teljes tanulmányba?
– A kormány akkor is büntető feljelentést tehet,
amennyiben a Kehi-vizsgálat olyan eredményeket tár föl, melyek
azt indokolttá teszik.
Esetünkben arról is beszélhetünk, hogy a közpénzekkel
játszó, visszaélő csoportokat leleplezik?
– Ez a célunk. Meg szeretnénk vizsgálni azt, hogy azok
a közpénzek, melyek a norvég civil alap keretében kerültek
Magyarországra, hogyan és miként kerültek felhasználásra.
Amennyiben beigazolódik a gyanú, hogy a közpénzeket nem a
civil társadalom erősítésére, hanem különböző politikai
tevékenységek megvalósítására fordítják, az már önmagában
visszaélésnek tekinthető. Az, hogy ez a visszaélés pontosan
milyen jogi terminológiával írható le, ahhoz ismerni kéne a
teljes elemzést, illetve meg kell várnunk a Kehi-vizsgálat
eredményét. A fő célunk, hogy azok a közpénzek, melyek a
civil szektor fejlesztése érdekében érkeznek Magyarországra,
valóban ott és a célnak megfelelően kerüljenek fölhasználásra.
Ebben az ügyben tárgyaltak az Egyházi, Nemzetiségi és
Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársággal?
– Természetesen tárgyalunk az államtitkársággal,
hiszen annak idején az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkársága is számtalanszor
jelezte a norvég alap felé kifogásait, melyeket az érintettek
és a norvég kormány képviselői figyelmen kívül hagytak. Tehát
a tárcák közötti együttműködéseket lefolytattuk, s többek
között az így szerzett tudás birtokában fogalmaztuk meg
kritikáinkat.
Több újságban a civilek elleni hadjáratról beszélnek,
s arról, hogy a kormány bosszújáról van szó, mert a norvég
alap pénzéből tüntettek Lázár János miniszter úr ellen. Mi
erről a véleménye?
– A kormány jóval korábban, az ön által említett tüntetés
előtt kérte föl a Kehit a vizsgálat lefolytatására. Tehát
ez önmagában is cáfolja egyes sajtóorgánumok kijelentéseit.
Az is nagyon érdekes, hogy először arról beszéltek, hogy a
norvég civil alap által támogatott szervezetek semmilyen
politikai tevékenységet nem végeznek, majd ezt követően azt látjuk,
hogy kormánypárti politikusok ellen tüntetéseket szerveznek, s
erre használják föl a norvég forrásokat. De a legnagyobb
problémát az jelenti, hogy üzletszerű visszaélést folytatnak
a források elosztása tekintetében. 13 civil szervezet kapja a
források 1/3-át, míg a források 2/3-ából több mint 150
szervezet részesül, és több olyan civil szervezet létezik,
amelyik semmilyen támogatást nem kap, hiába nyújt be bármilyen
szakmai anyagot. Tehát egy önmagát civil szervezetnek mondó
alakulat és a magyar kormány vitájáról van szó, s nem arról,
hogy a civil szektort szeretnénk ellehetetleníteni.
Mikorra várható, hogy a norvég alap felhasználásáról
tiszta képet kapjunk?
– A kormánynak az az érdeke, hogy az ügy minél
hamarabb lezáruljon, s éppen ezért Lázár János miniszter úr
utasította a Kehit a vizsgálat minél gyorsabb befejezésére.
Szeretnénk, minél hamarabb lezárni az ügyet, de ehhez szükséges
a norvég kormány döntése is.
Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján még májusban
közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Lichtenstein és
Izland az EGT és a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek
felfüggesztéséről döntött. Mindez mennyiben befolyásolja a
hazai civil szektor működését?
– Ha a hazai civil szektor össztámogatását vizsgáljuk,
láthatjuk, a norvég alap abban igen kis százalékban vett részt.
A civil szervezeteket érintő pénzek nem is lettek felfüggesztve,
hanem másik 9 programterület kapcsán van érvényben a felfüggesztés.
Folyik a munka, s az a kérdés, hogy ez a munka valóban a magyar
és a norvég kormány által aláírt szerződés szerint
zajlik-e, vagy egyes politikailag jó körülhatárolható
csoportosulások állnak a pénzosztás mögött.
Medveczky Attila
|
