|
 2014.07.25.
„Sötét”
Feketét bankárként
ajnározták, pedig valójában a rossz vicceiről is ismerhették
volna, Fekete ugyanis nem átallott a Vidám Színpad számára
politikai kabaré-jeleneteket írni. Bankárkénti konkrét tevékenységének
eredményeképpen 1978-ban csődhelyzetbe került Magyarország.
Ez azonban nimbuszát nem tépázhatta meg, ugyanis eltitkoltak
minden vele kapcsolatos adatot. Az aktája is csak 2013-ban, évekkel
halála után került elő. Pedig már 1948-ban „Sötét” fedőnéven
beszervezte B. Nagy István őrnagy, Novák őrnagy volt a tartótisztje,
aki úgy tudta, hogy Fekete „1918-ban született, s a Marx Károly
Közgazdasági Egyetemen végzett (A közgáz csak 1954-ben lett
Marxról elnevezve.
Ott 1948-ban, a
beszervezésekor nehezen végezhetett). Fekete szenvedélyes ember
volt, mint Gyurcsány, szenvedéllyel üldözte az 56-os
forradalom idején kitűnt személyeket. Időt, fáradságot nem kímélve
dolgozott eltávolításukon, olvasható a szűkszavú Novák őrnagy
jelentésében. Felcsúti Péter, a robbantgató família munkásőr
tagja 2009-ben Fekete Jánost mint a szegény zsidó ember
legkisebb fiát magasztalja, mert okosabb, ravaszabb és szerencsésebb,
mint mások, ezért sokra viszi. Királyok, hercegek és más
nemes emberek paroláznak vele. A szarvasi takarékpénztár
munkaszolgálatot és hadifogságot túlélő gyakornoka
Magyarországon kívül a világ pénzügyeivel is foglalkozott,
drága tehetségét hol a pénzügyminisztériumban hol az MNB-ben
pazarolta felváltva. Appel Henrik legalább kőművessegédnek
tanult, Fekete még annak sem, viszont nem adtak neki cserébe
tudományos fokozatot, ami nem is kellett, mert valójában –
Felcsúti szerint – egy született csoda volt, autodidakta,
rendkívül gyors felfogású, ambiciózus, nagy munkabírású
ember, meszsze az átlag feletti kommunikációs és
kapcsolatteremtő képességgel. Nem úgy, mint a bankszakma többi
tagja – mesél Felcsúti –, akik úgy a 70-es évek közepéig
a négy banki alapműveletet is alig ismerték. Mikor idáig
jutottam az olvasásban, elhatároztam, nem tanítom tovább az
unokáimnak Weöres Sándortól , hogy „Se hall se lát Dömötör,
buta volt mint hat ökör, mert ez a se hall se lát, kerülte az
iskolát”. Még egy -két év, és kinevetnek. Feketének korlátlanul
állt rendelkezésére a magyarok minden fillérje, és a minden pénznél
többet érő külföldi kapcsolati tőkéje. Rendszerváltáskor
a privatizációra kiírt pályázatokat úgy nyerték zsinórban
kapcsolati tőkéstársai, hogy egy forint nem sok, annyi sem volt
a zsebükben. Fillérekért felvásárolt kárpótlási jegyekkel,
és a „soha vissza nem fizetendő” ún. egzisztenciahitelből
fizették meg a privatizációra kinézett gyárak vételárát. A
kölcsönöket hol a Kunos Péter vezette Agrobank, hol a Fekete János-féle
Leumi Bank folyósította. Fekete Jánost az Elysiumi vadászmezőkre,
a vesztegetésért elítélt Kunos Pétert szabadulása után a
Mazsihisz elnöki székébe repítette a jósorsa. Fekete a Belügyminisztérium
II/4-es hírszerző osztályának, kétkötetes munkadossziét
hagyott hátra, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltárában található.
czyla
|
