vissza a főoldalra

 

 

 2014.07.25. 

Minden nemzetnek megvan a maga jelnyelve

A jelnyelvi pótlék célja elsősorban a magyar jelnyelv szerepének és státusának további erősítése

Európában egyedülálló módon hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegen nyelvi pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatok igazgatója és Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő javaslatának kidolgozásában közreműködött a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és támogatta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő is. Dr. Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő elmondta: A jelnyelvi tolmácsszolgálatok állami támogatása rendszeres és garantált, a 2009-es jelnyelvi törvénynek köszönhetően évente emelkedő óraszámokban, 2014-ben már napi 10 órában kell feliratozniuk a TV műsorokat az erre kötelezett TV csatornáknak.

 A kontinensen hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegen nyelvi pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot. Ma, ha egy siket állampolgár hivatalos ügyben akar eljárni, akkor olyan halló személy segítségét kell igénybe vennie, aki ismeri a jelnyelvet?

 –Magyarországon a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény illetve az Országos Fogyatékosügyi Program alapján 2003-ban épültek ki a regionális, majd a megyei jelnyelvi tolmácsszolgálatok. Azóta a jelnyelvhasználó hallássérült személy bármikor igényelhette a jelnylevi tolmács segítségét, ha hivatalos ügyet szeretett volna intézni. Ezt egészíti ki a KONTAKT jelnyelvi video-tolmácsszolgálat, amely által a jelnyelvi tolmácsszolgálatok még hatékonyabban tudnak szolgáltatni.

 Maga a KONTAKT Tolmácsszolgálat mennyiben segíthet abban, hogy a siketek bármilyen közszolgáltatást gördülékenyebben igénybe tudjanak venni?

 –Nagyon sokat segíthet, hiszen az esetek többségében a hallássérült ügyfeleknek és a jelnyelvi tolmácsoknak a KONTAKT rendszerének köszönhetően nem kell személyesen befáradniuk a hivatalokba, a különböző ügyintézési helyszínekre, hanem videohívás formájában el tudják intézni az ügyeiket, ezáltal rengeteg utazási és várakozási időt megtakarítva.

 Általános az a képzet világszerte, hogy a jelnyelv elsődlegesen nemzetközi jellegű. Ez igaz? Vagy minden országnak megvan a saját nemzeti jelnyelve?

 –Még mindig erősen tartja magát ez a tévhit, hogy a jelnyelv nemzetközi, pedig minden nemzetnek megvan a maga jelnyelve ugyanúgy, mint a hangzó nyelveknél: van angol jelnyelv, francia jelnyelv stb. Emellett a siketek többsége a nemzetközi rendezvényeken az úgynevezett nemzetközi jelnyelven kommunikál, ami nem nyelv, hanem inkább egyezményes jeleken alapuló kommunikációs rendszer.

 Tehát a jelnyelv a siketek és súlyosan hallássérültek számára „anyanyelvi” szerepet tölt be?

 –Igen, a jelnyelvhasználó siketek és nagyothallók számára általában anyanyelv a jelnyelv, akár úgy, hogy ez az elsődleges nyelvük, akár úgy, hogy ez a leggyakrabban használt nyelvük (vannak halló családokba született siketek, akik esetleg előbb tanulnak meg beszélni, de a jelnyelv válik számukra a természetes nyelvvé).

 A jelnyelv ismeretének ösztönzésére szeretnék bevezetni a pótlékot?

 –A jelnyelvi pótlék célja elsősorban a magyar jelnyelv szerepének és státusának további erősítése, hiszen a jelnyelvi törvény elismeri a jelnyelvet, mint kisebbségi nyelvet és a jelnyelv használatához való jogot, Alaptörvényünk pedig rögzíti a magyar jelnyelv védelmét. A jelnyelvi pótlék bevezetése által a jelnyelvet is ugyanolyan értékű nyelvnek ismerjük el, mint a többi idegen nyelvet, hiszen azok után is van nyelvi pótlék.

Az pedig mindenképpen pozitív következménye lesz a jelnyelvi pótléknak, ha egyre többen fogják megtanulni a jelnyelvet.

 Ez a pótlék mely munkakörben dolgozók számára lenne elérhető?

 –Ennek meghatározása a mindenkori munkáltató hatásköre lesz a köztisztviselők és közalkalmazottak esetében is, elsősorban olyan munkakörökre kell gondolni, ahol rendszeresen találkozhatnak a hallássérült ügyfelekkel, pl. kormányablakok, önkormányzatok ügyfélszolgálatai stb.

 A különböző tisztviselők és közalkalmazottak milyen esetben és az illetményalap mekkora hányadára lennének jogosultak?

 –A törvényjavaslat alapján a kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok esetén száz százaléka lenne.

 Kik tanítanák őket a magyar jelnyelv ismeretére?

 –Siket és nagyothalló jelnyelvi oktatók tanítják a jelnyelvet különböző jelnyelvi tanfolyamokon, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége pedig folyamatosan képzi a jelnyelvi oktatókat, illetve a Miskolci Egyetemen is végzett már 10 diplomás jelnyelvi oktató, és ennek a képzésnek a folytatását is tervezi az egyetem.

 Körülbelül mennyi idő alatt érhető el, hogy valaki közép- vagy felsőfokon elsajátítsa a magyar jelnyelvet?

 –A Közös Európai Referenciakeretnek megfelelő szintek alapján jelenleg ahhoz, hogy valaki B1 szintű jelnyelvi tudásról tanúsítványt kaphasson, összesen 320 órát kell jelnyelvi tanfolyamra járnia az A1-es szinttől kezdve. A B2-es tanfolyam 150 órás, a C1 szint eléréséhez még plusz 120 órára van szükség, tehát összesen 590 óra a C1-es tanúsítvány megszerzése.

 Mindezzel még jobban elérhető a pozitív irányú társadalmi szemléletváltás, az előítéletek csökkentése és a hallássérültek világának bemutatása?

 –Igen, mindenképpen, hiszen közvetlen kapcsolat jöhet létre a munkatársak, az ügyintézők és a hallássérült ügyfelek között, illetve a jelnyelvi tanfolyamok által még többen megismerhetik a hallássérültek világát is.

 Az, hogy Európában egy unikális dologról van szó, azt is jelentheti, hogy ezzel az intézkedéssel példát mutathatunk más országoknak is?

 –Bízom benne, hogy ez így lesz, és más országok is követni fogják a példánkat.

 A 2000-es évek közepén többen még arról panaszkodtak, hogy siketek számára kevés a kedvező döntés, jogszabály. Azóta ezt az állapotot milyen intézkedésekkel pótolta a kormányzat?

 –A jelnyelvi tolmácsszolgálatok állami támogatása rendszeres és garantált, a 2009-es jelnyelvi törvénynek köszönhetően évente emelkedő óraszámokban, 2014-ben már napi 10 órában kell feliratozniuk a tv-műsorokat az erre kötelezett tv-csatornáknak. EU-s forrásból beindítottuk a KONTAKT Tolmácsszolgálatot, illetve a jelnyelv kutatása és sztenderdizációja szempontjából, a leendő bilingvális oktatás szempontjából nagyon fontos az ún. JelEsély projekt beindítása is.

A fogyatékossági támogatást megemeltük és nyugdíjkövetővé tettük, a PTK módosításával lehetővé tettük a siketek jelnyelven való végrendelkezési jogát is, azonos feltételekkel, a Munka Törvénykönyv módosításával a hallássérült munkavállalók is jogosultak lehetnek 5 nap pótszabadságra, illetve a fogyatékos gyermeke(ke)t nevelő szülők is jogosultak fogyatékos gyermekenként 2-2 nap pótszabadságra.

A gépjárműszerzési támogatásra való jogosultságot kiterjesztettük a többi fogyatékossági csoportra is, így nemcsak mozgáskorlátozottak vehetik igénybe ezt, hanem pl. a hallássérültek is, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett.

 

Medveczky Attila