|
 2014.07.25.
Szigorúbb szabályozást vár a Tej
Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
A németországi tej-és tejtermék feleslegeket, jellemzően az
unió új tagállamaiba, így Magyarországra, Romániába, Szlovákiába
helyezik el
A Tej Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács elnöksége úgy döntött, hogy a
2014. április 1. napjától 2015. március 31. napjáig tartó kvótaévre
az alapár éves átlagára – 2014. március 19-ei közleményében
nyilvánosságra hozott – 103 Ft/kg-os prognózisát nem módosítja.
Az elnökség a kvótaév második negyedévében 101 Ft/kg átlag
alapár alakulást jelez előre.
Ez a 103 és 101 forintos alapár mennyiben tér el a
tavalyitól? – kérdezem Istvánfalvi Miklóst, a Tej
Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnökét.
– A 2013-as alapárhoz viszonyítva több mint 10%-os
emelkedésről beszélhetünk.
Milyen tényezők befolyásolják az alapár kialakulását?
– A terméktanács alapárprognózisa a múltbeli események
vizsgálatából következik, s azt vetítjük ki a jövőre
vonatkoztatva, figyelembe véve a trendeket. Tavaly folyamatosan
emelkedett a tej ára a kereslet következtében az EU országaiban,
s így Magyarországon is. Ez az egyéves keresleti tendencia 2014
első negyedévének végén fordult meg, s van egy várhatóan rövid
ideig tartó korrekció. Áprilisban és májusban csökkent a tej
ára. Ennek egyik oka, hogy át kell állni a zöldtakarmányozásra,
s egyes uniós országokban ez többlettermelést okoz. Ez az árvisszaesés
várhatóan nem tart sokáig. Az alapárat pedig többtényezős képlettel
számítjuk ki. A képlet tartalmazza a környező országok tejárait,
az olaszországi spot piac árát és a hazai gazdasági indexet.
Tehát nem azt mutatja az alapár, amit a tejtermelők vagy a
tejfeldolgozók szeretnének elérni. Eddig minimális, 5%-os eltéréssel
sikerült a prognózisunkat meghatározni.
Önök nem először hívják föl arra a
figyelmet, hogy az import termékek mennyisége súlyosan zavarja
a tejpiaci egyensúlyt. Van arra nézve kimutatásuk, hogy a hazánkban
kapható tejeknek mekkora hányada import termék?
– Ha visszatekintünk a közelmúlt gazdaságának alakulására,
akkor láthatjuk, hogy Magyarország az uniós csatlakozásig nettó
exportőr ország volt, utána pedig nettó importőré vált, tehát
több áru érkezik be külföldről, mint amennyit mi kijuttatunk
az országból. Ez a tendencia 2013-ban egyenlítődött ki,
amikor az export és az import egyensúlyba került. Mindez azért
történt, mert az EU-n kívüli országok felé emelkedtek a
hazai eladott tételek. Két jelentős tejtermék van, az 1,5%-os
UHT tej és a félkemény sajt, amelyikből az EU fölöslege a
magyar piacon megjelenik. A legnagyobb problémát az jelenti,
hogy ezeket a termékeket, főleg a németországi feleslegeket,
jellemzően az unió új tagállamaiba, így Magyarországra, Romániába,
Szlovákiába helyezik el. Ha ezek a feleslegek nagy tételben bejönnek
Magyarországra, akkor a hazai árakat jelentősen lenyomják. A németek
a saját árujukat megtartják, míg tejfeleslegüket továbbadják
más országoknak – még nyomott vagy dömping áron is,
csakhogy megszabaduljanak a készlettől. Ez viszont jelentősen
befolyásolja piacainkat.
Kisebb élelmiszerboltokban viszont szlovák tejeket is
lehet olcsón kapni.
– Ez így igaz; amikor fölöslegek termelődnek az
EU-ban, akkor Magyarországon és Szlovákiában is egyre nagyobb
mennyiséget érnek el a készletek, s ezektől mindenki meg
szeretne szabadulni. Így a szlovák tejek magyarországi megjelenése
annak a következménye, hogy Szlovákiát is elárasztotta a többlettej.
A szaktárca, a tejtermelők, a tejipar és a hazai élelmiszer-kiskereskedelem
képviselői a múlt héten egyeztettek arról, hogy hogyan kezeljék
a magyar piacon az elmúlt hetekben megnövekedett importtej miatt
kialakult helyzetet. A szaktárca és a különböző szervezetek
hogyan reagáltak a tejtermelők kérésére?
– A szaktárca szeretné a problémát kezelni, de jelentős
eszközei nincsenek erre. Mi nyomatékosan kértük, hogy a hatóságok,
így a Nébih és a NAV fokozottan ellenőrizzék, hogy a külföldi
termékek nem áfa-csalás útján kerülnek be az országba, s a
beltartalmukkal kapcsolatban végezzék el a szükséges vizsgálatokat.
Tehát a hatósági ellenőrzések fokozását kértük az államtól.
A tárgyaláson részt vevő kereskedelmi láncok – így a CBA,
az Auchan és a Tesco – képviselői megértőek voltak, s
kinyilatkoztatták, hogy elkötelezettek a magyar termékek
mellett és fontosnak tartják a hazai termelők érdekeinek védelmét,
a kiváló minőségű magyar tej és tejtermékek biztosítását
áruházaikban. Természetesen a rendelések döntik el, hogy csak
szándéknyilatkozatról van-e szó, vagy valódi elkötelezettségről.
Ugyanakkor vannak olyan hazai piaci szereplők, melyek továbbra
is jelentős mennyiségű import terméket árulnak. A minisztérium
is felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedők a biztonságosabb
magyarországi termékeket vásárolják, de vannak olyan láncok,
melyek ezt nem veszik figyelembe. Mi megpróbálunk mindent
megtenni annak érdekében, hogy változtassák meg álláspontjukat.
A hazai fogyasztók bizonyára a pénztárcájuk tartalma
szerint vásárolnak, és azt a tejet, tejterméket veszik meg,
amelyik olcsóbb és akciós. Ezek pedig szinte mind külföldi
termékek. Mit lehet tenni e tendencia ellen?
– Természetesen lényeges a marketingmunka. S nekünk is
vannak marketingakcióink. Idén indul el a Sajtra fel!-akciónk,
mely a magyarországi sajtokat reklámozza, ezen kívül hazai
tejekkel ugyanúgy lehetne akciókat megvalósítani, mint a külföldiekkel,
de amíg az áruházláncok egy része a magyar termékeket 50-100
forintos árréssel, míg az importokat szinte árrés nélkül
adja el, addig ezt nem tudjuk megtenni. Mert nem a termékek
versenyeznek a piacokon, hanem az áruházláncok által meghatározott
árak. Az pedig egyértelmű, hogy a hazai vevők egy jelentős része
az olcsóbb terméket vásárolja meg.
Medveczky Attila
|
