vissza a főoldalra

 

 

 2014.07.25. 

Közvetlen kapcsolat lesz a leendő Pető András Főiskola, a gyakorlóiskola és az állam között

Már 2006-tól kezdve folyamatos nézeteltérések voltak az akkori felügyelő-testület és az intézet vezetése között

A főleg mozgássérült gyermekek fejlesztésével és nevelésével foglalkozó Pető Intézet működtetését az állam veszi át. Ezzel az intézkedéssel megszűnhetnek az intézmény finanszírozási gondjai. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

 Tudtommal a világhírű Pető Intézet csaknem egy évtizede küzd anyagi gondokkal. Maga a Pető-módszer pedig az első magyar szellemi hungarikum. Eddig miért nem sikerült ezt a problémát orvosolni? Hiszen az intézet régóta 100%-os állami tulajdonú.

 – Mindeddig igen bonyolult rendszerben működött a Pető Intézet; korábban egy közalapítvány, majd egy non-profit kft. fenntartásában. Ez azt jelentette, hogy az állam és az intézet között egy közbeékelődött döntéshozó szerv jött létre, és már 2006-tól kezdve folyamatos nézeteltérések voltak az akkori felügyelő-testület és az intézet vezetése között. Sőt több feljelentésre is sor került. Ezek a belső ellentétek rányomták bélyegüket a működésre, és gazdálkodási nehézségekhez vezettek. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a Pető Intézet szenátusa 2014. januári kérésének megfelelően átalakítja a tulajdonosi szerkezetet. Ezzel meg is spórolta a közbeiktatott kft. működtetési költségeit, s ezáltal komoly tétellel emelkedik az a forrás, melyet a Pető Intézet a fejlesztő munkára és a gyermekek nevelésére fordíthat.

 Ez esetben felvetődik az előző kormányok felelőssége?

 – A Pető Intézet gazdálkodása független, s abba a kormányoknak nem lehetett beleszólásuk. Lehetséges, hogy korábban is meg lehetett volna tenni ezt az átalakítást. A mostani döntés azért lényeges, mert eddig a Pető Intézetet jogilag kvázi magánintézetként kezelték, mert nem az állam volt a fenntartója, hanem egy gazdasási társaság, vagy egy alapítvány. Ezért jogi minősítését figyelembe véve nem kaphatta meg azokat a kedvezményeket, előnyöket, amelyeket az államháztartási törvény egy közvetlen állami fenntartásban levő főiskola számára megad.

 Az előző polgári kormánynak sem voltak meg az eszközei az intézet megmentésére?

 – Az előző kormány idején a közalapítványi formában való működtetéssel próbálkoztunk, s kiderült, hogy ez a vagyon megőrzése szempontjából ellenőrizhetetlen metódus. Ezért non-profit kft. fenntartásában működött a Pető Intézet, mint sok más közvagyon is. Mindez bővítette a törvényesség ellenőrzésének lehetőségét, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy mindez nem volt elegendő, s ezért kellett meghozni a jelenlegi kormánynak a döntést.

 Azt írja a sajtó, hogy állami tulajdonba kerülnek a Pető Intézet intézményei. De ha az intézet eddig is 100%-ban állami tulajdonú volt, akkor itt nincs ellentmondás?

 – Az állami státus változatlan marad, viszont a bonyolult, közvetett 100%-os állami tulajdonból közvetlen állami fenntartásúvá változik a Pető Intézet jogi helyzete. Mindez jogilag biztosabb közeget jelent, és hosszú távon pénzügyileg is jobb helyzetet eredményez. A hivatalos gyakorlóiskola minősítéssel a normatív finanszírozás szintén kiszámíthatóbb jövőképet jelent majd.

 Bizonyára az is lényeges, hogy az anyagi anomáliák megszüntetésével a konduktorok munkája is biztonságossá váljon.

 – Úgy gondolom, hogy a vonatkozó törvény megszavazásával a konduktorok többszörösen is biztonságban érezhetik magukat. Hiszen az intézmény vezetését sokszor jellemző vitákra pontot teszünk, és a finanszírozás sokkal biztosabb lesz, mint korábban.

 Az intézmény költségvetése korábban 1,5-2 milliárd forint között mozgott. Több anyagi forrás is jut a Pető Intézet működésére?

 – A Pető Intézet eddig is kapott kormányzati többletforrásokat, és a kormány célja, hogy a továbbiakban is mindent megtegyen a stabil működés érdekében, éppen ezért mind a normatív, mind a kiemelt elemeket a jövőben is szeretnék biztosítani. S mivel felsőoktatási törvények módosításával a jogi helyzet is tisztázódott, sokkal gyorsabban és átláthatóbban valósulhatnak meg a különböző képzési intézmény akkreditációk is hosszabb időtartamra. És az akkreditációk száma nyilvánvalóan több forrást jelent az intézmény számára. Ezáltal a hosszú távú működés anyagilag is jobban biztosított. Korábban a támogatás összege attól is függött, hogy az intézet csak az oktatási tárca felé tudta akkreditálni képzését, vagy az egészségügyi kasszából is pénzt kapott. Ez továbbra is az intézmény autonómiája alapján történik; ha két irányban akkreditálják, akkor több normatívát kapnak majd. Most tehát a rektornak sokkal biztosabb körülmények közt van lehetősége az akkreditációk véghezvitelére. Az állami fenntartásba vétellel a szükségtelen és csak problémát okozó jogi bonyolítások helyett közvetlen kapcsolat lesz a leendő Pető András Főiskola – ami állami felsőoktatási intézményként működik a jövőben –, a gyakorlóiskola és az állam között.

 Az intézetnek van lehetősége külső források bevonására?

 – Korábban is kiemelten magas volt a külső és külföldi források bevonása a Pető Intézet működtetésére. Egyre több ázsiai ország érdeklődik a Pető Intézet munkája, módszerei iránt. Több külföldi gyermeket nevelnek itt, és a konduktorokat is elhívják külföldi tapasztalatcserére. Ez mutatja, hogy a Pető Intézet kiemelt nemzetközi intézet, a világ számos országában jó a hírneve, és sokan ismerik. Éppen ezért ez az intézet képes leginkább külső forrást bevonni a magyar oktatási, nevelési intézmények közül.

 Kórozs Lajos szocialista politikus szerint: fideszes nyelven az ilyesfajta „védelem” azt jelenti, hogy az államosítás után mindent elvesznek tőlük. Elsősorban azokat az ingatlanokat, amelyeket Orbán Viktor haverjai már ki is néztek maguknak. Az MSZP civil szakmai szervezetekkel egyetértésben továbbra is úgy látja, hogy erőszakos államosítás kizárólag „lenyúlási célokat szolgál”, hozzátéve: véleményük megegyezik az egész társadalom véleményével: „el a kezekkel a Pető Intézettől!” Mi erről államtitkár úr véleménye?

 – A közvetlen állami fenntartásba vételt a Pető Intézet szenátusa kérésére indítványoztuk. A törvényjavaslat benyújtása után pedig Schafhauser Franz, a Pető Intézet rektora elmondta, hogy a szenátus üdvözli a módosítási javaslatot és egyetértenek azzal. Tehát mi az intézet igényét, annak szakmai javaslatát vettük figyelembe. Így a törvény nemcsak a kormányzat, hanem az érintettek támogatását is élvezi. Az ellenzéki támadások szakmailag megalapozatlanok, és csak az a céljuk, hogy támadják a kormányt, és a szokásos vádakat fogalmazzák meg bennük. Hiszen semmilyen szakmai szervezet nem értett egyet az ellenzék kijelentéseivel.

 Pedig Kórozs Lajos civil szakmai szervezetekre hivatkozott…

 – Valóban, de sem a parlamenti vitában, sem a közleményében egyetlenegy szervezetet sem nevezett meg. S nem vette tudomásul azt, hogy a képviselők többsége a Pető Intézet vezetésének kérésére fogadta el a kormány javaslatát.

 

Medveczky Attila