vissza a főoldalra

 2014.06.06. 

Szorosabb együttműködést tervez az értéktőzsdével a NAK

A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető és biztonságos

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködési megállapodást írt alá a magyar agrárgazdaság és a hazai árupiac fejlesztésének elősegítése érdekében. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: a NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit.

 Mi a célja a Budapesti Értéktőzsdével való együttműködés szorosabbra fűzésének?

 –A tőzsdei értékesítési csatorna kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a gazdálkodók a megtermelt áruikat eladhassák. A NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit. Tudjuk, hogy a magyar gazdálkodók számára ez a fajta kereskedés kicsit idegen. A gazdák kereskedelmi pozíciójuk javítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladata. A tőzsde a maga szigorú, transzparens szabályaival elérheti azt, hogy jó irányba haladjon a gazdaság kifehérítése, a tőzsdén megmozduló termékek ugyanis egészen biztosan nem a feketekereskedelemben cserélnek gazdát. A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető, ezáltal a gazdálkodóknak is megéri az, hogy kihasználják ezt az értékesítési csatornát. Régről igaz mondás, hogy az értékesítési maximumot úgy lehet elérni, ha három részre bontva adunk túl a terményen. Egy részét – nem sokkal a betakarítás után – értékesítjük a likviditás megteremtése miatt, a másik részét betároljuk, míg a harmadikat a határidős piacokon adjuk el. Mindez kissé kiegyenlíti a piac ingadozásait, emellett jóval tervezhetőbb és hosszú távon eredményesebb megoldás is.

 Könnyű a tőzsdei forgalomba való részvételre rávenni a gazdákat? Tehát tájékoztatják a gazdákat arról, hogy a tőzsde milyen formában működik, s milyen piaci lehetőséget jelent számukra?

 –Azért, hogy a gazdálkodók megfelelő információk birtokában tudjanak dönteni, megismertetjük velük a tőzsde működését, azt, hogy milyen lehetőségeket nyújt ez az értékesítési csatorna. A BÉT-tel közösen kielemezzük majd a tapasztalatokat, és ha szükséges, akkor tovább bővítjük az együttműködést. Reméljük, hogy a tájékoztatás eredményeként minél több gazdálkodó él a jövőben a tőzsdei kereskedelemmel. Lényegesnek tartjuk, hogy a gazdálkodók megismerjék a tőzsdét, hiszen ebben komoly lemaradásunk van. Volt idő, amikor Európa-szerte meghatározó volt a hazai árutőzsdei kereskedés. Jelenleg évente csupán 1 millió tonna gabona kerül a tőzsdére, reméljük, hogy tudjuk bővíteni ezt a mennyiséget.

 Piactisztító hatása is lehet a két szervezet együttműködésének?

 –Közvetett értelemben mindenképpen. Amennyiben a gazdálkodók felismerik azt, hogy a tőzsdei kereskedés számukra piaci biztonságot és kiszámítható bevételt jelent, akkor inkább ezt – a feketekereskedelmet kizáró – utat választhatják.

 A gazda saját termékeivel, vagy állatállományával a tőzsde önálló szereplője lehet?

 –A gazda lehet a tőzsde önálló szereplője is, de az is elképzelhető, hogy a termelők csoportot alkotva jelennek meg. Adott esetben lehetnek előnyei annak, ha többen képviseltetik magukat a tőzsdei kereskedelemben. Ebben a döntési helyzetben a gazdáknak saját kockázatvállalási hajlandóságukat kell mérlegelniük. Ezért is lényeges az, hogy a kamara felvállalta a tőzsdei működés ismertetését.

 Igaz, hogy a két szervezet együtt indít el képzéseket, hogy minél többen megértsék a tőzsdei piac jelentőségét?

 –Ez is szándékunkban áll, és valóban tervben van a közös képzés lehetősége. Mi most olyan keretmegállapodás kötöttünk, amelyben rögzítettük a stratégiai pontokat, és az együttműködés lehetőségét, amit tartalommal a közeljövőben kívánunk megtölteni. Biztos vagyok benne, hogy az együttműködés a gazdálkodók sikerét hozza magával.

 Az a hír megfelel-e a valóságnak, hogy a magyar gabonakereskedelem számára negatív hatással járhat Ukrajna és az Európai Unió közeledése? Hiszen Ukrajna felé így nem tudnak eladni gabonát a magyar gazdák.

 –Ukrajna felé eddig sem tudtak a magyar gazdák gabonát eladni, hiszen azt keleti szomszédunk hatalmas mennyiségben termel . Sokkal jobban kell tartani az ukrán gabonának az EU-ban való megjelenésétől. Az unió piacára szabadabban beérkező ukrán termékek ugyanis hagyományos piacokról kiszoríthatják a magyar gabonatermékeket. A Földközi-tenger-melléki, észak-afrikai országok adott esetben Ukrajna felé fordulhatnak, hiszen az ország jelentős kikötői kapacitással rendelkezik.

 Nem csak a Budapesti Értéktőzsdével, hanem a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-vel is együttműködési megállapodást kötöttek. Ez elősegítheti a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének erősítését?

 –Alapvetően az volt a célunk, amit a kérdésében megfogalmazott. A Kereskedőház az egyre bővülő infrastruktúrájával, saját tapasztalataival, külföldi jelenlétével kiváló hátteret ad ahhoz, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdemben ki tudják használni az exportlehetőségeket. Az MNKH üzleti és szerződéses alapon működő tevékenységét figyelembe véve vállalta, hogy az exportpiacok alapos felmérése érdekében az egyedi, speciális piaci információkat, adatokat a NAK tagjai számára elérhetővé teszi, továbbá az exporthoz szükséges dokumentációs igényeket ismerteti az érdeklődőkkel. Mind a NAK, mind az MNKH viszonylag fiatal szervezet. Ha ez az együttműködés már most kialakul, és harmonikussá válik, akkor az közép- és hosszútávon nagyon jó lehetőséget teremt az agrárgazdasági szereplők  számára a külső piacokon való megjelenéshez.

Medveczky Attila