vissza a főoldalra

 2014.06.06. 

Perbeszéd helyett párbeszéd

Vitarendezés bírósági közvetítéssel

2012 júliusában teremtették meg a közvetítő törvény módosításával a bíróságon folyó közvetítői eljárás, a bírósági közvetítés végzésének jogszabályi alapját. Az ország bíróságain folyamatosan és fokozatosan alkalmazzák a jogintézményt. Dr. Tolnai Kata, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) országos mediációs koordinátora elmondta: a bírósági közvetítői eljárásban nincs bizonyítás, nem a jogilag releváns tényekről, hanem a felek érdekei mentén zajlanak az ülések. A mediátor a folyamat vezetéséért felelő független és elfogulatlan személy, aki tanult technikák alkalmazásával segít megfogalmazni ,és írásba foglalni a felek megállapodását, amit a felek közös döntése nyomán a bíró perbeli egyezségként jóváhagy, s függően attól, hogy ez a per mely szakaszában történik, illeték kedvezményt kapnak a felek.

 Az alternatív vitarendezés fajtái közül a legtöbben a békéltető testületekről hallottak. Miben különbözik a békéltető testületi eljárás a bírósági mediációs metódustól?

 –A legszembetűnőbb különbség a felhatalmazottságban keresendő: a mediátor, mint a konfliktusban nem érintett kívül álló fél, nem kap felhatalmazást arra, hogy megoldási javaslatot, vagy akár csak véleményt mondjon a konfliktus rendezéséhez. Ezzel szemben a békéltető testület ajánlást fogalmaz meg az adott ügy eljárásában. A választott bíróság pedig döntést hoz, ami nem fellebbezhető.

 A bírósági közvetítői eljárás során mi a feladata a semleges mediátornak?

 – Az alternatív vitarendezés ezen formájában egy már folyamatban lévő bírósági per kapcsán a felek közös kérelmet nyújtanak be a bíróságra, hogy megpróbálhassák kezükbe venni a konfliktus megoldását, vagyis megállapodásra jutni. Ha ez nem sikerül a törvény által biztosított négy hónapon belül, akkor folytatódik a per. Ha egy perben érintett fél közvetítői lejárást választ, az azt jelenti, hogy saját maga szeretne részt venni az általa létrehozott konfliktus rendezésében, még pedig oly’ módon, hogy partnernek tekinti a konfliktusban érintett többi felet. Hajlandó vele szóba állni, megismerni a szempontjait, és akár még engedni is a követeléséből. Ennek az eljárásnak a levezetésére pedig egy semleges, elfogulatlan, harmadik féltől – a közvetítőtől, vagy idegen szóval mediátortól kérnek segítséget a vitában érintett személyek, hogy végigvezesse a szakma szabályai szerint az eljárást, ami mindenki számára önkéntes. Az eljárásban nincs bizonyítás, és bár elvileg lehet szakértőt is kirendelni, de a felek közös döntése alapján bárkit felkérhetnek szakértőnek. Ha egy jéghegyhez hasonlítanánk egy konfliktust, akkor annak a víz fölötti része a bírósági kereset, és mindaz, ami a perben zajlik, a mediációban pedig mindaz szerepet kap, ami a jéghegy víz alatti része.

 Nem árt, ha a bírósági mediátor egyben jó pszichológus is?

 –Nem föltétel a pszichológiai előképzettség. Bár vannak pszichológus végzettségű bírósági közvetítők is. Szükséges ugyanakkor a többi közt empátia és értő figyelem, amire nagy szüksége van egy közvetítőnek.

 Milyen képzéseken kell részt vennie annak, aki bírósági közvetítő szeretne lenni?

 –A bírósági közvetítő olyan bírósági titkár, bíró, vagy rendelkezési állományú bíró lehet, aki elvégezte a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. IRM rendeletben foglalt szakmai képzést, amit követően az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Handó Tünde kijelölte ennek a tevékenységnek a végzésére. A feladat végzésére a kijelölés a bírósági rendszeren belül szolgálati úton történik. A bírósági közvetítő attól függően, hogy a szolgálati helyén mennyi a közvetítői ügy, a közvetítői tevékenységen kívül végez más bírósági munkát is.

Sokszor hallani, hogy túlterheltek a bíróságok. A bírósági közvetítéssel ezt a problémát mennyire lehet orvosolni?

 –A jogintézmény elterjedésével a bírósági ügyek száma is csökkenthető lehetne. Azért beszélek feltételes módban, mert a bírósági közvetítés, mint bírósági alternatív, vagyis pert helyettesítő vagy azt kiváltó vitarendezési jogintézmény még nagyon új nálunk, mindössze másfél éve működik, még időre van szükség ahhoz, hogy szélesebb körben megismerjék a peres felek. Európában több modell működik a bírósági közvetítés terén. A hazai modell –úgy tűnik – több ország modelljét ötvözve épül. Egyes németországi tartományokéra és a dán modellre hasonlít annyiban, hogy ott a bírók is mediálnak. A működés eredményességéről még korai volna nyilatkozni, hiszen még csak a közvetítői hálózat kiépítésénél tartunk. Az Országos Bírósági Hivatal stratégiai célja a bírósági közvetítés terén, hogy minden nagyobb járásbíróságon legyen bírósági közvetítő, aki ki tudja szolgálni a hozzá forduló peres felek igényeit. Az élet bármelyik területén lévő konfliktus megoldására alkalmas a mediáció, ha a felek azt közösen és önkéntesen kérik. Ilyenkor nem bírósági közvetítőt, hanem a KIM közvetítői névjegyzékén lévő mediátorok közül választhatnak mediátort a felek, akik óradíjat számolnak fel az eljárásukért.

 Ha a peres felek bírósághoz fordulnak, akkor a peres eljárás el is húzódhat. A bírósági közvetítői eljárásnak rövidebb az időtartama?

 –Az eddigi tapasztalataink szerint hetekben mérhető az időtartama. A már folyamatban lévő per alatt bármelyik bíróságon beadják a felek a közvetítői eljárás lefolytatására a kérelmüket, amit követően néhány napon belül közvetlenül megkeresi őket a bírósági közvetítő telefonon vagy e-mailben, hogy időpontot egyeztessenek. A közvetítői ülés megkezdése előtt a közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárásról, és ha úgy döntenek, hogy megpróbálják, írásos nyilatkozattal indítják el a bírósági közvetítői eljárást. Innentől a feleken múlik az időzítés. Ők határozzák meg az ülés időpontját, és azt is, hogy ki vegyen rajta részt. A jogi képviselők is részt vehetnek ügyfelüket kísérve. A közvetítői ülések általában három óránál hosszabb ideig nem tartanak, hiszen fárasztó szellemi és lelki munkáról van szó. A bírósági közvetítő a folyamatért felelős, azért, hogy a szakma szabályai szerint zajlódjon le az ülés. A többi közt arra is figyelnie kell a közvetítőnek, hogy az erőviszonyok kiegyenlítettek legyenek. Tehát, ha észreveszi, hogy az egyik fél dominál, ki kell egyensúlyoznia ezt a viszonyt.

 Amennyiben a felek nem az eljárás sikerességéhez szükséges módon viselkednek, akkor föl is lehet függeszteni, vagy akár be is fejezheti a bírósági közvetítő az eljárást?

 –Ha a mediátor érzékeli azt, hogy a felek csak időhúzásra akarják használni a közvetítést, vagy nem megengedhető módon beszélnek egymással, mint a folyamatért felelős személy, eldönti, miként lépjen. Elképzelhető, hogy szünetet rendel el vagy befejezi az ülést, de azt is mondhatja, hogy befejezettnek nyilvánítja magát az egész közvetítői eljárást, mint ahogy bármelyik félnek joga van arra, hogy a saját részéről befejezettnek tekintse az eljárást.

 Amennyiben a két fél konfliktusa rendeződik az eljárás során, vagyis sikerül megállapodást kötni, mi történik a dokumentummal?

 –Amikor a felek megállapodnak, a mediátor segít e dokumentum megfogalmazásában. A létrejött mediációs megállapodás polgári jogi szerződés jogerejével rendelkezik. Ha a felek úgy döntenek az aláírt megállapodás birtokában, hogy ők már nem szeretnének pereskedni, akkor a per vagy fél éven belül magától megszűnik, de maguk a felek is kérhetik a megszűntetést. Arra is lehetőségük van, hogy megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügyet tárgyaló bíró jóváhagyhatja, ha ezt a felek egybehangzóan kérik. A bíró a megállapodásnak csak azon részét hagyhatja jóvá, ami az eredeti keresethez igazodik és végrehajtható. A megállapodás tágabb körben rendezheti a problémát, mint amit a keresetben kértek, de annak perbeli jóváhagyása a kereseti kérelemhez kötött, annál nem lehet tágabb, viszont szűkebb igen. Ilyenkor részmegállapodásról beszélünk. Abban a kérdésben, amit nem érint a megállapodás, ilyenkor folytatódik a per. Nem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül a megegyezés a közvetítői eljárás keretében. Ilyenkor a bíróság a peres eljárást lefolytatja, és a bíró eldönti a jogvitát.

 Vannak-e pénzbeli előnyei a bírósági közvetítésnek?

 –Természetesen. A perköltség teljes mértékben megspórolható, ha nem kerül sor a perben költséges szakértői lejárás igénybevételére és egyéb drága bizonyítási eljárásokra. Ugyancsak jelentős illeték kedvezményre jogosít a megállapodás. Ha például az első tárgyalás előtt sikerül a feleknek megállapodni, s azt perbeli egyezség formájában a bíró jóváhagyja, vagy a felek elállnak a pertől, akkor a fizetendő illeték 90%-át elengedheti a bíróság. Ráadásul a bírósági közvetítői eljárás illetékmentes és nem kell fizetni a közvetítőnek óradíjat. De a pénzben jelentkező előnyöknél is fontosabb, hogy helyreállítja a felek megromlott viszonyát.

 Önnek, mint az Országos Bírósági Hivatal országos mediációs koordinátorának mi a fő feladata?

 –Mint említettem, az első lépés a jogszabályi környezet megteremtése volt 2012 júliusában. 2012 őszén kezdték meg a működésüket az első bírósági közvetítők – főleg nyugalmazott bírók –, akik elvégezték a szakmai képzést. Fokozatos építkezéssel 2013 elejére 12 bírósági közvetítő működött az ország hat törvényszékén. 2013 áprilisában már olyan képzést szervezett az OBH, amin szolgálati jogviszonyban lévő titkárok, és bírók is részt vettek. Közülük kerületek ki a már bírósági közvetítőként működő titkárok. Én gyűjtöm és összegzem a törvényszékekről érkező statisztikai íveket és napi kapcsolatot tartok a törvényszékek koordinátor bíróival. A tapasztalatok szerint a bírósági közvetítői eljárás 5-6 órányi ülést követően fejeződik be egy-egy megállapodás során. Ha a felek elkezdik a közvetítői eljárást, 65-75%-ban születik megállapodás. A felek pedig a lakóhelyük szerinti illetékes bíróság hirdetőtábláján is részletes tájékoztatást kaphatnak a hozzájuk legközelebb eső bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről.

Medveczky Attila