vissza a főoldalra

 2014.06.13. 

Református templom épül az udvarhelyszéki Décsfalván

A helyi cigányok többsége a Hit Gyülekezetéhez és más szektákhoz csatlakozott

Május közepén letették az alapkövét annak a református templomnak, amely a Bögöz községhez tartozó Décsfalván épül fel. Ez után Fosztó József lelkész imát és áldást mondott, majd az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.

 Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy Décsfalván új református templom épül? – kérdezem nagytiszteletű Fosztó József agyagfalvi református lelkipásztort.

 – Mindez azért jelentős, mert bár Décsfalva az agyagfalvai református egyházközséghez tartozik, mégis úgy láttam, hiszen immár 22 éve szolgálok itt, hogy a décsfalvai hívek egyre kisebb számban járnak föl istentiszteletekre Agyagfalvára. Több vasárnapon, ünnepnapon szinte teljesen hiányoztak a décsfalvaiak a templomból. Holott 128 református él Décsfalván. Ezért vetődött föl az a gondolat, hogy a lelkipásztor menjen el a gyülekezethez, s erre adódott egy olyan lehetőség, hogy a megüresedett iskolaépület osztálytermeiben tartjuk az istentiszteleteket. Éreztem azt, ha a lelkész helyben tartja az istentiszteletet, és szemtől szembe találkozik a hívekkel, annak sok áldása van a gyülekezet életében. Évekkel ezelőtt megfogalmazódott a décsfalvai templom építésének a terve, s mostanra mindenki belátta azt, hogy egy templommal a gyülekezet hitélete fellendülhet. De nem csak fellendülhet, hanem meg is menthető. Hiszen azt éreztük az utóbbi esztendőkben, hogy ebben a térségben is tért hódítottak a különböző szekták, és egyre jobban elvilágiasodtak az emberek. Annak idején Orbán Balázs a Székelyföld leírásában megemlítette, hogy volt temploma is Décsfalvának, de valami emberi gonoszság miatt – így tartja a legenda – a település, mely a maihoz képest messzebb feküdt, mindenestül elsüllyedt, s csak néhány család menekült meg, és telepedett le a hegyoldalban, ahol ma is fekszik ez a falu.

 Mit gondol, mindig lesz közösség, amely megtölti majd a décsfalvai istenházát?

 – Bízom benne, hogy igen. Megvizsgáltam, hogy Décsfalva lélekszáma az utóbbi 100 esztendőben miként változott. Igaz, a református hívek száma apadt, de összlélekszám tekintetében többen laknak a faluban, mint 1948-ban. Akkor 175-en laktak a településen, most már 204-en. Sajnos a roma lakosság javára tudható be ez a népességszaporodás, de ha azt vesszük figyelembe, hogy Orbán Balázs még úgy említi Décsfalvát, mint Udvarhelyszék egyik legkisebb települését, akkor örülhetünk ennek a lélekszám-növekedésnek. Annak idején talán érthető volt, hogy ennek a kis falunak nem volt temploma, de tudni kell, hogy ezt a települést érinti az országút és a vasút is, ezért nem néptelenedett el. S ezért sem jellemző rá olyan mértékben az elvándorlás, mint a sokkal nagyobb méretű Agyagfalvára. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor lesznek elegendően, akik betöltik a templomot.

 A leendő templomnak új lelkipásztora lesz, vagy ön fog Agyagfalváról bejárni istentiszteletet tartani?

 – Jelenlegi számításaink szerint Décsfalva a jövőben is az agyagfalvai egyházközséghez tartozik. Egyházszervezeti tekintetben még leányegyházként sem tartották nyilván Décsfalvát. Reméljük, hogy a templom felépültével Décsfalva leányegyház lesz a zsinat döntése alapján. Nem hiszem, hogy ennek a településnek valamikor is lesz önálló lelkésze. S ez nem a hivatások hiánya miatt van, mert a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyében majdnem minden településnek van lelkésze. De egyre nehezebb a lelkészek fenntartása. S önálló lelkészt Décsfalva nem tud eltartani, hiszen még lelkészi lakással sem rendelkezik a település. Így az agyagfalvi lelkésznek eggyel több dolga lesz, ő megy ki a hívekhez, s ezt vállalnia kell.

 A décsfalvai roma népességet nem próbálják megszólítani?

 – Egyetlenegy roma családról tudok, amely ősidők óta Décsfalván lakik, és tagjaik nálunk keresztelkednek. A többi cigány család beköltözött a településre, és főleg római katolikus vallású. Nagyobb baj, hogy a Hit Gyülekezetéhez és különböző egyéb szektákhoz is csatlakoztak. Attól függetlenül, hogy nem voltak reformátusok, fölkerestem minden beköltözött cigány családot, de azonkívül, hogy a halottaikat én temettem el több esetben is, más egyházi szolgáltatást nem igényeltek. Ennek egyik oka, hogy többnyire vándor és kereskedő roma családokról van szó. Ők az év nagy részét Magyarországon töltik, és ott próbálják eladni szerzett áruikat.

 Mi jellemzi az agyagfalvi gyülekezeti életet? Ezt azért kérdem, mert tudtommal működik a református női kórus és a konfirmandus ifjak is eléggé aktívak.

 – Agyagfalván, főleg a ’90-es években aktívan működött a nőszövetség s a református női kórus. A négyszólamú kórust a feleségem vezette. Sajnos 10 év után a kórus élete egyre jobban elszegényedett. Ma már alig 8-10 felnőttet tud feleségem egy-egy alkalomra a kórusba összegyűjteni.

 Büszkeséggel tölti el a lakosokat, hogy az 1848. október 16–18-án a hargitai Agyagfalván megtartott székely nagygyűlésen mondta ki a mintegy 60 000 egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett?

 – 1990-től minden esztendőben megemlékezünk erre a történelmi eseményre. Minden ősszel összegyűlünk, s más vidékről is idejönnek az emlékező istentiszteletre. Méltóképpen megünnepeljük ezt a jelentős eseményt, hiszen 1848-tól a székelység úgy tartja, hogy nem önálló népként él, hanem az egységes magyar nemzet részeként. És mi, székelyek, a mai napig a magyar nemzet tagjainak valljuk magunkat.

Medveczky Attila