|
 2014.06.13.
Hazánk
természeti adottságai a megújuló energiaforrások viszonylatában
ideálisak
Az energiafelhasználás és a rezsiköltségek további csökkentése
jelentősen ösztönözheti a fejlesztések elvégzését
Magyarország elkötelezett
mind a lakossági, mind a gazdasági szereplők energiaköltségeinek
további csökkentése mellett. Hizó Ferenc zöldgazdaság
fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
felelős helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon
jelentős mértékben csökkenthető az energiafogyasztás különböző
korszerűsítésekkel, melyek az épületek hőszigetelését, a
nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréjét és a már
hatékonynak nem minősíthető fűtési és
villamosenergia-rendszerek felújítását célozzák meg.
2020-ra valamennyi hazai panellakás energetikai
korszerűsítése megvalósulhat?
– A kormány a lakóépületek energiahatékonyságának
és műszaki biztonságának fejlesztése érdekében az elmúlt négy
évben összesen közel 50 milliárd Ft összegű támogatást
fizetett ki, így több mint 220 000 család otthonában valósulhattak
meg energetikai beruházások. Az energiahatékonyságról szóló
irányelv átültetése folyamatban van. Az irányelv által
meghatározott keretek között zajlik a Nemzeti Épületenergetikai
Stratégia véglegesítése, melynek szakmai eredményeit felhasználva
megkezdődött a III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési
Terv (NEHCST III.) elkészítése. A cselekvési terv egyik célja
egy átfogó felmérésen és adatbázison alapuló épületenergetikai
intézkedéscsomag meghatározása, a szükséges források hozzárendelésével.
A stratégia és a cselekvési terv által lefektetett szakmai
alapoknak köszönhetően egy széles körű épületenergetikai
programsorozat valósulhat meg, melynek egyik tervezett eleme az
iparosított technológiával készült lakóépületek felújításának
támogatása.
Az úgynevezett rezsicsökkentés miként kapcsolódik
ahhoz a célhoz, hogy csökkenjen hazánkban az elfogyasztott
energiamennyiség?
– A rezsicsökkentés hatására keletkező megtakarítások
felhasználásáról a családok szabadon rendelkeznek, dönthetnek
úgy is, hogy energetikai beruházások finanszírozására fordítják.
Az energiafelhasználás és a rezsiköltségek további csökkentése
jelentősen ösztönözheti a fejlesztések elvégzését.
Hogyan függnek össze az úgynevezett Smart-kezdeményezések
a felelősségteljes energiaellátással?
– Az intelligens energetika elgondolás lényege az, hogy
az energiapiac állandó egyensúlyra törekedjen, azaz az energia
kínálata, rendelkezésre állása időben, térben és mennyiségében
is találkozzon a kereslettel. Ezt a rendszert számos elem
alkotja, amelyek különböző fizikai eszközökkel, újszerű
finanszírozási modellekkel végeredményben azt a célt szolgálják,
hogy rendelkezésre álló energiaforrásainkat a legfelelősségteljesebb
módon hasznosítsuk.
Mi lesz a jelentősége a győri Smart-City programnak?
– Győr vállalta azt a szerepet, hogy egy olyan városkoncepciót
valósítson meg, amelynek lényege a károsanyag-kibocsátás
visszaszorítása, az energiahatékonyság és energiatakarékosság
fontosságának tudatosítása – ez végeredményben a lakosság
életminőségére fog pozitívan hatni. Az okos várossá válásban
Győr számára fontos tényezőt jelent majd az okos mérési
rendszer kialakítása, mely kiterjed az önkormányzati, üzleti,
valamint lakossági fogyasztókra egyaránt. A Smart-City kezdeményezésnek
köszönhetően hazánkban Győré lehet a „zászlóshajó”
szerep a modern, intelligens várossá válásban, mely példáként
szolgálhat itthon és a közép-európai régióban egyaránt.
Mi mindennek kell megfelelni ahhoz, hogy sikeres legyen a
jövőben az intelligens energiakoncepció?
– Legfontosabb a szereplők elkötelezettsége. A most
induló és a már futó demo-projektek célja az is, hogy a
potenciális szereplők tájékozottabbak legyenek, megtapasztalják
az intelligens energiakoncepcióban rejlő lehetőségeket.
Vannak-e külföldi példák, amelyeket követni lehet az
autentikus megvalósítás érdekében?
– Pozitív külföldi példáért nem kell messzire mennünk;
Bécs a Smart City-k között a világ élvonalába tartozik,
2012-ben a világ első számú okos városává választották.
Emellett sorozatban hatodszor nyerte el a világ legélhetőbb városa
címet, melyben nagy szerepe volt a smart sikereknek. Angliában
mindössze a fogyasztási adatok online közzétételével sikerült
3-5%-os energiamegtakarítást eléri. Örömtelinek és követendőnek
tartom ezen pozitív példákat. Fontos azonban leszögezni, hogy
ezek csak akkor léphetnek túl a „kezdeti fellángolás”
szakaszán, ha az energiatudatosság szemlélete beépül
mindennapi életünkbe.
Egyik céljuk, hogy 2020-ra több mint háromszorosára növekedjen
a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. Mindezt
milyen ütemezésben szeretnék elérni?
– Hazánk természeti adottságai a megújuló energiaforrások
viszonylatában elsősorban a fűtési hőenergia előállítására
ideálisak. Ezt tükrözi a 2012-es év megújuló energiafelhasználásának
összetétele is: 76% fűtés-hűtés, 15% villamos energia, 9% közlekedés.
Hazánk jelentős geotermikus potenciállal rendelkezik, így a
hosszú távú megújuló energiapolitikai célkitűzéseket rögzítő
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve
(NCsT) hangsúlyos szerepet szán 2020-ra a geotermikus hőenergia
előállításának. Az NCsT a geotermikus hőhasznosítás területén
az intenzív növekedési időszak kezdetét 2016-tól tervezi.
Ennek legfőbb oka, hogy a 2007–2013-as költségvetési időszak
támogatását élvező geotermikus fejlesztések az elmúlt években
valósultak, illetve az elkövetkezendő évek során valósulnak
meg, így termelő tevékenységük is később jelenik majd meg a
statisztikai mutatókban.
Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükséges-e egyfajta
szemléletváltás?
– Szemléletváltás
a zöldgazdaság egészének fejlesztéséhez szükséges. A szemléletformálás
a fenntartható fejlődés legfontosabb eszköze. A tudatos
felhasználói szemlélettel hozzájárulunk Földünk és a jövő
generációk életminőségének javításához. Magyarországon
jelentős mértékben csökkenthető az energiafogyasztás különböző
korszerűsítésekkel, melyek az épületek hőszigetelését, a
nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréjét és a már
hatékonynak nem minősíthető fűtési és
villamosenergia-rendszerek felújítását célozzák meg. A csökkentett
energiaigény kielégítésére pedig a megújuló energiákat
kell minél szélesebb körben alkalmaznunk. Tudatosítanunk kell
azt, hogy a klímavédelemért mindenki tehet már a viselkedésének,
fogyasztói szokásainak megváltoztatásával is.
Engedjen meg egy másik témát: a panel vagy egyéb házgyári
technológiával készült épületek hatalmas lakásállományt képeznek,
mely aktívan használt, ám nagy része energetikailag elavult.
Milyen forrásbeli eszközökkel tudják elérni, hogy 2020-ra
valamennyi hazai panellakás energetikai korszerűsítése megvalósuljon?
– Az energiahatékonyság növelése az Európai Unió
2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi tervezése során
is hangsúlyos szerepet tölt be, különös tekintettel a Környezeti
és Energiahatékonysági Operatív Program kidolgozására. A kohéziós
politikai jogalkotási csomag tervezete szerint a következő időszakban
– az eddigi gyakorlattól eltérően – a lakáscélú beruházások
tágabb köre válik támogathatóvá. A 2014. évre tervezett pályázati
felhívások részleteinek kidolgozására akkor kerülhet sor,
miután az Európai Bizottság elfogadta az elkövetkező időszak
fejlesztési irányvonalait tartalmazó Partnerségi Megállapodást
és az egyes Operatív Programokat. Az uniós források mellett a
hazai költségvetés és a szén-dioxid-kvótabevételek is lehetőséget
biztosítanak az energetikai beruházások finanszírozására. Az
energiahatékonysági támogatások hazai történetében egyedülálló
módon most egyszerre adott a megalapozott szakmai háttér, a
tervezhető, nagy léptékű forrás és a kiterjedt pályázati
tapasztalat egy széles körű – a lakossági épületállomány
teljes vertikumát lefedő – épületenergetikai programsorozat
közelgő elindításához.
Medveczky Attila
|
