vissza a főoldalra

 2014.06.20. 

A tisztánlátás kedvéért

Vona Gábor Jobbik elnök szellemi lelki vezetője Baranyi Tibor Imre, aki László András tanítványa, szerzőtársa, s ennek a kompániának védelmében támad bennünket egy noname, a kuruc.info nevű szennyoldalon. Azt állítván, nevezetteknek semmi köze nincs sem a Haynau imádathoz, sem egymáshoz.

 Akkor lássuk a tényeket László Andrástól: „Haynaunak a magyar történelemben voltaképpen – joggal mondhatjuk így – pozitív, sőt dicsőségesen pozitív szerepe volt.” (...)

Julius Jakob Freiherr von Haynau táborszernagy áldott emlékét meg kell őriznie minden nemzetszerető, nemzetéhez és hazájához hű, igaz magyar embernek. (…) Nyilvánvaló, hogy a világosi fegyverletétel után működni kezdő bíróságok törvényesen működtek. Haynau táborszernagynak – mint Magyarország katonai parancsnokának – különleges jogköre volt; felülbírálhatta a bírósági ítéleteket és kegyelmi jogai is voltak. Teljesen jogszerűen jártak el a bíróságok, és Haynau is jogszerűen, igazságosan járt el.” „felségárulóknak nevezi aradi hőseinket, alantas lázadásának nevezi a magyar ”szabadságharcot. A magát ultrajobboldalnak, ultradextrokonzervatívnak, de leginkább tradicionalistának nevező irányzat követői szerint 1848–1849 szélsőbaloldali, szabadkőműves felbujtásra létrejött aljas forradalmi lázadás volt, amely jóhiszemű-jószándékú embereket is magával ragadott, amely átment egy polgárháborús állapotsorozatba, s végül egy olyan belháborúba, amelybe idegen, külföldi katonai erőknek is be kellett avatkozniuk.

László András tanítványa, Vona lelki vezetője a szabadságharc után kivégzetteket, bebörtönzötteket és emigránsokat egyszerűen csak „Kossuth-kutyák”-ként aposztrofálja, és egy nevezőre hozza a bolsevikokkal. Az aradi vértanúk szerinte „felségáruló, esküszegő, lázadó és fegyveres, az uralkodójuk ellen felkelt tisztek” voltak, akik csak „azt a büntetést kapták, amelyet egyértelműen megérdemeltek. László szerint, „ha nem ítélték volna halálra őket, vagy akárcsak kegyelmet kaptak volna”, óriási, „súlyos precedensképző” hiba lett volna.

Március 15. nem lehet a mi ünnepünk (...) „E sorok szerzője – egyéb spirituális céljai mellett – külön miszsziójaként határozza meg, hogy bizonyos, a tradicionalitás elveinek a megjelenítésétől nem idegen történelmi alakokat a maguk eredeti fényében próbálja bemutatni.” Így Haynau és Windischgrätz mellett a panteonban helyet kapnának azok a „császárhű-királyhű magyarok, akik egyáltalán nem kis számban harcoltak Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth lázadó, belháborút kirobbantó hordahadai ellen”. „Emlékezni, viszszatekinteni elengedhetetlen, de az általunk helyesnek minősített alapelvek szellemének értelmében” – zárja egy helyen a föntiekhez hasonlóan magasröptű gondolatait a „másfajta hazafiság” prófétája, aki egyben harcot indít a magyar függetlenségi hagyomány ellen:

„Thököly, Rákóczi és a hasonlók megvetésen kívül másra nem méltók.” Bocskai például, akit Bethlen Gábor mellett László András szintén hosszasan gyaláz, így lett „lázadó”, sőt a szultán által neki küldött koronát még a győzelme után se fogadta el, mondván, van az országnak királya és koronája. Ezt a gesztust azonban László András Bocskai önérdekből való ravaszkodásának tulajdonítja.

Forrás: gondola

Ezt a szöveget mennyi pénzért viselné el egy magát nemzeti érzelműnek tartó magyar? Ha nem job-bikos, mert a jobbik – zömében – pénzért mindenre képes, gyökértelen egyének halmaza. Szinte mindegyik mögül hiányzik az a család, amelyet szívesen megmutatnának. Hát hazudnak maguknak egyet. Annyi névváltoztató, hős nagypapáról konfabuláló alak egy pártban sincs mint ebben. Zazriveczből Vona, Zsiga Daniból Z Kárpát Dániel, Baló feleségéből magunkfajta, eredetileg eszdéeszes kommunista, hit gyülekezetes, rúdtáncos, pornószínész, pedofil, angyalcsináló, homoszexuális, transzvesztita, ingatlancsaló, saját gyermekét megrontó, meztelenkedő, szülőket kifosztási szándékkal bolondnak bélyegző, egy rakáson hol található annyi, mint közöttük? Ráadásként a 100%-os magyarságukkal kérkedőkkel, a felnőtt korban keresztelkedettekkel. Akikről lesír hogy olyan közegből jöttek, amelyre sem a keresztényi-keresztyéni, sem a nemzeti jelző nem illik. A baloldali sem stimmel, inkább a semmilyen. Minden megmozdulásuk ízléstelen, túllihegett. Nagylöttyös nemzetvezetői allűrök, eleinte piti csalásokból finanszírozva. Gondoljunk a Szegedi Csanád-ügyre: a 100%-os magyarok egymásra dolgoznak, egyszer csak bejelentik, zsidót fogtak! Ez ugye önmagában röhej ott, ahol Balóné az első ember. A megfogott pénzt ajánl a hallgatásért cserébe. Amit elfogadnak. Szabó Gábort (pártigazgató) és/ vagy a testvérét, Novák Elődöt (a párt alelnöke), a kurucinfót EU-s pénzből fizeti Szegedi Csanád (eu képviselő, párt elnökségi tag), egyébként törvényellenesen, hiszen munkát azért a pénzért nem végeztek. Vona, a párt elnöke könyörög Szegedinek, ne lépjen ki, hanem engedje meg hogy kizárják, a tagok tovább hülyítése szempontjából fontos lépésbe Szegedi belemegy. Ugyanaz a Novák Előd, akinek jó volt Szegedi pénze, sajtóhírt tesz közzé: Szegedi nem maradhat a pártban! Nem azért mert zsidó, hanem azért mert letagadta. Mondja ezt egy csaló, akit feketén finanszírozott a zsidó(!). És ez így rendben van, ezt a pártot, ezeket az embereket legitimizálták Hegedűs püspök úr családtagjai, Balczó, Zakó, Nyikos László, Gyenes Géza. Ők nem tudták volna, mi zajlik a pártban? A múlt hétvégén összefutottam A-val a boltban, aki 2009-ben hagyta ott őket. Azt mondja, mindenki tudta pontosan: kicsoda és mi célból van a pártban a KGBélának nevezett vezető. Általános volt a vélekedés, no problem, mindenkit fizet valaki. Bajnait is milliárdokkal támogatták Amerikából. Az a furcsa, hogy csak a pártelnök, a pártigazgató meg a pártpénztárnok nem tudott semmiről. A titkosszolgálati kapcsolatokból eredő előnyöket a dolog természeténél fogva nehéz bizonyítani. Egyébként ezt a minőséget miért zavarná László Haynau-imádata? A háború előtt azért akár a történelmi egyházak ereje, beágyazottsága vidéken és városon, akár a hagyományos középosztályhoz tartozás, tehát a konzervatív-jobboldali szokásjog akadálya volt az ilyesfajta hangoskodó, zavaros eszme-moslék terjedésének. Áldozatai persze voltak akkor is a lábra kapó szektáknak a nagyon szegény, nagyon reménytelen közegben. De az nem volt számottevő. Az egypárt a szovjettel megtámasztva a teljes társdalomra kiterjedően rontott meg minden hagyományt, elsősorban erőszakkal. Vagy undorító módon kisajátított, meghamisított mindent, mint példának okáért március 15-ét a rémes tanácsköztársasággal, március 21-ével fesztiválosította. Így az otthonról semmiféle hazafias érzést, történelemtudást nem hozottak számára, a kokárda, a szabadságharc, a hősök tisztelete helyett az árulók magasztalása a szovjet mintájú iskolai ünnepségeken milyen tudásalapot adott? Vagyis ezek a magukat radikális jobboldalinak vagy ultrajobboldalinak gondolók, valójában a Kádár rendszer tudatos történelemhamisító, nihilizmusba hajló társadalmi termékei. Tamás Gáspár Miklós nem véletlenül nevezte őket „a mi szegény náci gyermekeinknek”. Mármint zömében a liberálbolsevikok gyermekeiről van ugyebár szó. Ezek lepték el a bölcsészkart, akik a neoliberális oktatáspolitikának nemcsak kedvezményezettjei, hanem az áldozatai is, hisz hülyék, mint a csizmatalp. Mert lehetnének jó szakmunkások (talán), ehelyett van egy értéktelen történelemtanári diplomájuk, aminek birtokában történésznek hazudják magukat, amúgy amivel pont kitörölhetik a könnyező szemüket, mert ha nem így lenne, akkor hogyan bolondíthatnák őket rakásra a László András-félék és egyéb, ún. tradicionalista mákonyt terjesztő társai? Ennyi maszlagot, ennyi baromságot hogy ennének nagykanállal? És ezt a tudatlanságot önti le az internetes információözön. Ennek eredményeképpen minden bizonytalan, mert nincs szilárd fundamentum. A jobbik valójában egy rothadó közeg, ahol nincs semmilyen érték, ahol akadémiai előadásnak titulálnak félművelt szélhámosok által elmondott zagyvaságokat, ahol a magyar történelem nagy alakjait büntetlenül lázadó kutyáknak lehet nevezni, s ahol Kovács Béla mellett teljes mellszélességgel ki lehet állni.