Függetlenség

2014.06.20.

Gyula városa büszke történelmi hagyományaira, és a múlt értékeire építi jövőjét

A Bajnai-kormány úgy ítélte meg, hogy a gyulai polgárok nem érdemlik meg, hogy a belváros fejlesztése megvalósuljon

Gyulán már januárban átadták a Göndöcs-kert és környezetének közel 900 millió forintos integrált fejlesztése keretében, a mintegy 187 millió forintból megújult Vigadót. Azóta megtörtént a Göndöcs-kert parkrehabilitációja; sétányok megépítésével, játszótérfejlesztéssel, zenepavilon felépítésével, kerékpárutak, parkolók kiépítésével. Emellett felújították az Erkel Ferenc Művelődési Központot, valamint az egykori Megyei Múzeum épületét, amelyben a Kohán Képtár kapott helyet. Dr. Görgényi Ernő Gyula város polgármestere: a beruházás egyrészt az épített örökség védelmét szolgálta, ami nagyon fontos a városfejlesztés szempontjából, hiszen azokat az épített és természeti értékeket, amelyeket elődeinknek köszönhetünk, kötelességünk megóvni és továbbfejleszteni.

Gyula belvárosában 2010 és 2014 májusa között milyen rehabilitációs intézkedéseket sikerült véghezvinni?

– Ebben a ciklusban a belváros rehabilitációjának III. ütemét valósítottuk meg a Göndöcs-kert és környezete integrált fejlesztése című pályázattal. A projektnek 1 milliárd 21 millió forint volt az összköltségvetése és sikerült elérnünk azt, hogy az önkormányzati önerő 7,2%-ra csökkenjen.

Igaz, hogy 2010 előtt a Bajnai-kormány nem támogatta ezt a fejlesztést?

– Valóban a Bajnai-kabinet elutasította a pályázatunkat. Forráshiányra hivatkoztak és a pályázatunkat tartaléklistára helyezték. Úgy ítélték meg: nem méltó ez a program a megvalósításra. Tehát ebből arra következtethetünk, a baloldali kormány szerint a gyulai polgárok nem érdemlik meg azt, hogy ez a fejlesztés megvalósuljon. A második Orbán-kormány már átértékelte Bajnaiék döntését, s úgy adták meg a támogatást, hogy az eredetileg 30%-os önerőt lecsökkentették a már említett mértékre.

Ha már pénzügyekről van szó, mennyire stabil a város költségvetése?

– 2010-ben, amikor a város vezetését átvettük, igen nehéz helyzetbe kerültünk pénzügyi szempontból, hiszen „csak” a működési hiány félmilliárd forintot tett ki. Így nekünk átszervezésekkel és takarékossági intézkedésekkel csökkenteni kellett a kiadásokat, hiszen a bevételeket csak adóemeléssel tudtuk volna növelni, s mi elvetettük ezt a módszert, mert tudjuk, a lakók többségének a jelenlegi adók befizetése is nagy teher. A kormány adósságátvállalása nélkül nem sikerült volna városunkban a gazdasági helyzet konszolidálása. Az állam több mint 3 milliárd forintos adósságunkat átvállalta, s így nem csak az adósságtól szabadultunk meg, hanem a törlesztőrészletektől is. Ennek következtében ma már stabilan, működési hiány nélkül gazdálkodhatunk, s nem hitelből, hanem saját bevételeinkből finanszírozzuk kiadásainkat.

Mi mindent érintett a most befejeződött projekt?

– A beruházás érintette a Béke sugárutat, valamint a Göndöcs-kertet, amely kertészeti felújítást kapott, parkrehabilitációval, sétányok megépítésével, játszótérfejlesztéssel, zenepavilon felépítésével, kerékpárutak, parkolók kiépítésével. Emellett felújítottuk az 1974-ben épült Erkel Ferenc Művelődési Központot, a XIX. századi Vigadót, valamint az egykori Megyei Múzeum épületét, amelyben a Kohán Képtár kapott helyet. A beruházás egyrészt az épített örökség védelmét szolgálta, ami nagyon fontos a városfejlesztés szempontjából, hiszen azokat az épített és természeti értékeket, amelyeket elődeinknek köszönhetünk, kötelességünk megóvni és továbbfejleszteni. Mi azt valljuk: őseink hozták létre ezeket az értékeket, mégsem tőlük örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Ezért ezen felelősségtudatban kell vigyáznunk rájuk. Másrészt energetikai fejlesztéseket, korszerűsítéseket is megvalósítottunk, hiszen a városüzemeltetési költségek csökkentése fontos célja ezeknek a pályázatoknak. Mindhárom épület fűtéskorszerűsítése, a művelődési házban a nyílászárók kicserélése és a szigetelési munkálatok befejeződtek. Harmadrészben gazdaságfejlesztési hatása is volt ennek a projektnek, hiszen a fejlesztési területen két jelentős vállalkozással szorosan együttműködtünk és ezek a cégek az Új Széchenyi Terv keretében felújították szállodáikat. Így kibővítették és felújították a Corvin Hotelt, és város egyik emblematikus épülete, a Komló Szálloda visszanyerte eredeti, méltó funkcióját. A városképi szempontból meghatározó épületben lassan két évtizede nem üzemelt a szálloda, a földszinti részben kínai üzletek működtek. A Göndöcs-kert és környezete integrált fejlesztésével olyan közösségi teret hoztunk létre, illetőleg újítottunk meg a városban, amely a település turisztikai vonzerejét is növeli, de a helyben lakók számára is kiváló rekreációs lehetőséget, kulturális értékeket szolgálat, és közösségszervező erőt is jelent. Tehát nem csupán szépészeti akcióról van szó, hanem arra is törekedtünk, hogy a város lakossága, a kistérségben élők és a városba érkező turisták számára egyaránt pozitív hatással járjanak a fejlesztések.

Ehhez a beruházáshoz kapcsolódnak-e úgynevezett szoft elemek is?

– Igen, kapcsolódtak szoft elemek is a projekthez; helyi civil szervezeteknek hirdettünk pályázatokat, akik olyan programokat szerveznek egészen június végéig, amely produkciók által a gyulai polgárok birtokba veszik a felújított területet és megélik annak az élményét, hogy ismét gazdagabbak lettünk megszépült épületekkel. Összesen hat civil szervezet nyert ezen a pályázaton. Ők, többek között, a Gyulai Értékek Fesztiválját, a Családosok Hétvégéjét szervezik. Mindegyik civil szervezet a saját profiljával járul hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson a beruházás elkészültének híre.

Az önkormányzati fejlesztések hatásaként növekedhet a befektetői érdeklődés, és emelkedhet a magánerős beruházások száma?

– Ebben bízunk, hiszen évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy Békés azon kivételes megyék közé tartozik, ahol a lényegesebb beruházások nem a megyeszékhelyre, hanem egy másik városra, Gyulára koncentrálódnak. A KSH adatai szerint városunkban van a legtöbb építési beruházás a megyében, s ez azt bizonyítja, hogy a magántőkére is hatással vannak az önkormányzati fejlesztések.

A beruházásokhoz nélkülözhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Mit sikerült ez ügyben elérnie a városnak?

– Gyula város szennyvíz-csatornázottsága 100%-os, teljes mértékben kiépítettük ivóvíz-hálózatunkat. Ivóvízminőség-javító projektünk folyamatban van nettó 2 milliárd forintos beruházással, amelyet teljes mértékben az EU és a magyar kormány finanszíroz. A projekttel az ivóvíz arzéntartalmát lecsökkentjük az uniós határérték alá, emellett új kutakat fúrunk – olyan vízbázisokat találtunk, amelyekből szinte arzénmentes vizet tudunk a felszínre hozni.

Tudtommal a város vezetése nagyon sokat tesz a lakók mentális és testi egészségének megőrzése érdekében. Az egészséges városszerkezet és az egészséges környezet kialakítása is célja az integrált városfejlesztésnek?

– Természetesen, és mindez városunk adottságából is eredeztethető, hiszen Gyula városa már 1984-ben megkapta a minősített gyógyhely rangot. Emellett a városban számtalan gyönyörű park található, olyanok, melyeket több mint 100 évvel ezelőtt hoztak létre. A parkok védelmével is biztosítjuk az egészséges környezetet. Mindezeken túl szervezett módon szűrőprogramokat, prevenciós programokat biztosítunk. A városunkban működő Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban pedig minden osztály a megfelelő szakmai színvonalon látja el a betegeket. A kórházban jelenleg további fejlesztések zajlanak; összességében 7 milliárd forintos beruházással új műtéti tömböt hoznak létre és modernizálják a gyermek-, és a szülészet–nőgyógyászati osztályt.

Már említettük a turizmust. Jól tudom, hogy nyáron Gyula városát nem csak hazai, hanem határon túli turisták is felkeresik? Jómagam ismerek olyan erdélyi fiatalokat, akik minden évben 4-5 napot Gyulán pihennek.

– Gyulát Erdély kapujaként is szokták említeni. Turisztikai célterületünk közé tartozik a Partium és Erdély. Nagyon sok vendég érkezik hozzánk ezekről a területekről, magyar és román nemzetiségűek egyaránt. Kedvenc célpontjuk Gyula, ahol minden megtalálható – például színvonalas fürdőzési lehetőségek, kulturális szolgáltatások –, ami lehetőséget biztosít ahhoz, hogy jól érezzék magukat és kikapcsolódjanak városunkban.

A következő EU-s költségvetési időszakra milyen további fejlesztéseket terveznek?

– Természetesen nem állunk meg félúton. Miután a kormánnyal és a szakmával sikerült megmentenünk a gyulai nagyüzemi húsipart, és az általunk létrehozott Gyulahús Kft. első éve eredményes volt – 27 millió forint nyereséggel zárt – bebizonyosodott, hogy hazugság a balliberális politikusok és közgazdászok azon tézise, miszerint az állam és az önkormányzat nem jó tulajdonos. Ez a siker feljogosít minket arra, hogy további terveket fogalmazzunk meg a vállalat modernizálására, és új vágóhíd építésére, hiszen a vágást 2005-ben leállították. Célunk továbbá a Gyulai Várfürdő gyógyászati részlegét tovább erősíteni. Szeretnénk a számunkra megnyíló források lehívásában s ésszerű felhasználásában hatékonyak maradni. Ezért tervezzük az újabb célpont, az úgynevezett Sziget-erőd megvalósítását. Ezzel olyan építészeti és turisztikai attrakciót hoznánk létre, amelynek nemcsak az Alföldön, de az egész országban nincsen párja.

Medveczky Attila