2014.06.27.
(Gól)bírók
A labdarúgó világbajnokság
kezdetéig a külső körülményektől eltekintve (stadion, nézőszám
stb.) egy VB döntő gyakorlatilag nem különbözött egy Megye
II-es bajnokitól. A pályák és a kapuk mérete a szabványnak
megfelelő, 11-11 labdarúgó mérkőzését a bírók vezetik.
A nemrég kezdődött
brazíliai világbajnokságon viszont a bírók már spray-t
kezdtek használni a szabadrúgások elvégzésénél, és most
mutatkozott be hivatalosan a gólvonal-technológia, egyszerűbben
szólva a gólbíró. Eközben Joseph Blatter, a FIFA elnöke újabb
technikai segédeszköz bevezetésének az ötletével állt elő.
Kérdés, hogy szükséges-e a változás, és a világbajnokság
végignézése után is ugyanúgy fogja-e mindenki ezeket támogatni.
Vegyük sorra
ezeket az újdonságokat, az első a szabadrúgások elvégzéséhez
használt spray. A távolság kimérése után egy gyors
mozdulattal vonalat húz a bíró labda és a sorfal elé is, ráadásul
a hab 2-3 percen belül eltűnik. Egyértelmű a siker, nem megy
azzal az idő, hogy a játékvezetőnek többször is vissza kell
tessékelnie az előre tipegő sorfalat.
Ennél már
bonyolultabb ügy a gólbíró, az utóbbi években egyre többen
támogatták, hogy kiemelt fontosságú meccseken alkalmazzák ezt
a technológiát. Ezzel a „gépesítéssel” elkerülhetővé válnak
azok az esetek, amikor a labda a gólvonalon belülről pattan ki,
vagy a gólvonalon belülről védenek ki egy lövést, és a bíró
mégsem adja meg a gólt. Pontosan négy évvel ezelőtt történt,
a Németország–Anglia (4:1) negyeddöntőn, hogy 2:1-es német
vezetésnél Frank Lampard lövése a felső lécről vágódott a
gólvonal mögé, majd onnan vissza a játéktérre. Sem a játékvezető,
sem a partjelző nem látta jól az esetet, a gólt nem adták
meg, ezzel nagyot tévedve a háromoroszlánosok kárára. A történtek
után egyre többen álltak a gólbíró alkalmazása mellé.
Így jutottunk el
odáig, hogy a mostani világbajnokságon már használják is a gólbírót.
Amint a labda teljes terjedelmében a gólvonal mögé kerül, az
ott elhelyezett chippek jelzik a gólt a játékvezető óráján.
Az első három meccs után mégis hiábavalónak éreztem használatát,
hiszen szükség nem volt rá, a bírók pedig közben többször
is sorsdöntő hibákat vétettek. A nyitómeccsen 1:1-es állásnál
fújtak be „kamutizenegyest” a házigazda brazilok javára. A
mexikói Dos Santost két szabályos góltól fosztották meg les
címén (de legalább Mexikó nyert). A spanyol válogatott Diego
Costa pedig büntetlenül fejelte le a holland Bruno Martins Indit,
a szándék miatt azonnal piros lappal kellett volna elhagynia a játékteret.
Egyre erősödött
bennem az érzés, hogy hiába a gólbíró, az emberi (játékvezetői)
tévedések miatt egyelőre semmi haszna. Vasárnap aztán
„bemutatkozhatott” a gólbíró, neki „köszönhették” a
franciák második találatukat, és meg kell hagyni, hogy a
rendszer kifogástalanul működött.
Joseph Blatter még
tovább növelné a technikai segédeszközök használatát a
labdarúgásban, ötlete alapján a csapatoknak egy meccs alatt két
lehetőségük volna televíziós visszajátszás kérésére. A
FIFA elnöke minden bizonnyal az igazságosságra törekszik,
szeretné minél kisebbre csökkenteni az emberi tévedések számát.
Kérdés, hogyan
fog ez működni? Az újítások nem változtatják meg nagyon a
labdarúgást? Nem öli meg a játékot, ha az edzők egymás után
televíziós visszajátszásokat kérnek? A focinak pont a
folyamatos játék az egyik nagy előnye a többi labdajátékkal
szemben. Nem szól állandóan a síp, nem kell leállítani az órát,
majd újraindítani, nincs időkérés stb. Aztán hiába a több
mint húsz kameraállás, van, hogy így sem kristálytiszta egy
eset. Ilyenkor hogyan fognak dönteni? Az emberi tévedések számát
valamennyivel lehet csökkenteni, de megszüntetni úgysem lehet.
A döntés a FIFA
elnökségének a kezében van, ám egyelőre nem tudni mennyi támogatója
van az új ötletnek. Továbbá nemsokára elnököt is választanak,
és ha Blatter ezúttal már nem nyer, akkor lehet, hogy ötlete,
úgy ahogy van kútba esik.
Másik kérdés,
hogy helyes-e az, ha ekkora különbséget tesznek a különböző
szintű meccsek között. Nyilvánvaló, hogy nálunk és sok más
országban egyelőre nem lenne pénz a technikai segédeszközök
bevezetésére. Nem ártanak a labdarúgás egyetemességének az
újítások?
Egyelőre nem
tudjuk, hogy milyen mértékűek lesznek a változások a
futballban. Továbbá fognak-e valódi segítséget jelenteni a
technikai segédeszközök, vagy csak mélyítik a szakadékot a
világméretű rendezések és a kisebb mérkőzések között. A
fejleményeket kíváncsian várom, talán kapunk választ egy-egy
kérdésre a világbajnokság mérkőzésein.
Merle Tamás
latin-történelem szakos tanár
|