vissza a főoldalra

 

 

 2014.06.27. 

(Gól)bírók

A labdarúgó világbajnokság kezdetéig a külső körülményektől eltekintve (stadion, nézőszám stb.) egy VB döntő gyakorlatilag nem különbözött egy Megye II-es bajnokitól. A pályák és a kapuk mérete a szabványnak megfelelő, 11-11 labdarúgó mérkőzését a bírók vezetik.

A nemrég kezdődött brazíliai világbajnokságon viszont a bírók már spray-t kezdtek használni a szabadrúgások elvégzésénél, és most mutatkozott be hivatalosan a gólvonal-technológia, egyszerűbben szólva a gólbíró. Eközben Joseph Blatter, a FIFA elnöke újabb technikai segédeszköz bevezetésének az ötletével állt elő. Kérdés, hogy szükséges-e a változás, és a világbajnokság végignézése után is ugyanúgy fogja-e mindenki ezeket támogatni.

Vegyük sorra ezeket az újdonságokat, az első a szabadrúgások elvégzéséhez használt spray. A távolság kimérése után egy gyors mozdulattal vonalat húz a bíró labda és a sorfal elé is, ráadásul a hab 2-3 percen belül eltűnik. Egyértelmű a siker, nem megy azzal az idő, hogy a játékvezetőnek többször is vissza kell tessékelnie az előre tipegő sorfalat.

Ennél már bonyolultabb ügy a gólbíró, az utóbbi években egyre többen támogatták, hogy kiemelt fontosságú meccseken alkalmazzák ezt a technológiát. Ezzel a „gépesítéssel” elkerülhetővé válnak azok az esetek, amikor a labda a gólvonalon belülről pattan ki, vagy a gólvonalon belülről védenek ki egy lövést, és a bíró mégsem adja meg a gólt. Pontosan négy évvel ezelőtt történt, a Németország–Anglia (4:1) negyeddöntőn, hogy 2:1-es német vezetésnél Frank Lampard lövése a felső lécről vágódott a gólvonal mögé, majd onnan vissza a játéktérre. Sem a játékvezető, sem a partjelző nem látta jól az esetet, a gólt nem adták meg, ezzel nagyot tévedve a háromoroszlánosok kárára. A történtek után egyre többen álltak a gólbíró alkalmazása mellé.

Így jutottunk el odáig, hogy a mostani világbajnokságon már használják is a gólbírót. Amint a labda teljes terjedelmében a gólvonal mögé kerül, az ott elhelyezett chippek jelzik a gólt a játékvezető óráján. Az első három meccs után mégis hiábavalónak éreztem használatát, hiszen szükség nem volt rá, a bírók pedig közben többször is sorsdöntő hibákat vétettek. A nyitómeccsen 1:1-es állásnál fújtak be „kamutizenegyest” a házigazda brazilok javára. A mexikói Dos Santost két szabályos góltól fosztották meg les címén (de legalább Mexikó nyert). A spanyol válogatott Diego Costa pedig büntetlenül fejelte le a holland Bruno Martins Indit, a szándék miatt azonnal piros lappal kellett volna elhagynia a játékteret.

Egyre erősödött bennem az érzés, hogy hiába a gólbíró, az emberi (játékvezetői) tévedések miatt egyelőre semmi haszna. Vasárnap aztán „bemutatkozhatott” a gólbíró, neki „köszönhették” a franciák második találatukat, és meg kell hagyni, hogy a rendszer kifogástalanul működött.

Joseph Blatter még tovább növelné a technikai segédeszközök használatát a labdarúgásban, ötlete alapján a csapatoknak egy meccs alatt két lehetőségük volna televíziós visszajátszás kérésére. A FIFA elnöke minden bizonnyal az igazságosságra törekszik, szeretné minél kisebbre csökkenteni az emberi tévedések számát.

Kérdés, hogyan fog ez működni? Az újítások nem változtatják meg nagyon a labdarúgást? Nem öli meg a játékot, ha az edzők egymás után televíziós visszajátszásokat kérnek? A focinak pont a folyamatos játék az egyik nagy előnye a többi labdajátékkal szemben. Nem szól állandóan a síp, nem kell leállítani az órát, majd újraindítani, nincs időkérés stb. Aztán hiába a több mint húsz kameraállás, van, hogy így sem kristálytiszta egy eset. Ilyenkor hogyan fognak dönteni? Az emberi tévedések számát valamennyivel lehet csökkenteni, de megszüntetni úgysem lehet.

A döntés a FIFA elnökségének a kezében van, ám egyelőre nem tudni mennyi támogatója van az új ötletnek. Továbbá nemsokára elnököt is választanak, és ha Blatter ezúttal már nem nyer, akkor lehet, hogy ötlete, úgy ahogy van kútba esik.

Másik kérdés, hogy helyes-e az, ha ekkora különbséget tesznek a különböző szintű meccsek között. Nyilvánvaló, hogy nálunk és sok más országban egyelőre nem lenne pénz a technikai segédeszközök bevezetésére. Nem ártanak a labdarúgás egyetemességének az újítások?

Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen mértékűek lesznek a változások a futballban. Továbbá fognak-e valódi segítséget jelenteni a technikai segédeszközök, vagy csak mélyítik a szakadékot a világméretű rendezések és a kisebb mérkőzések között. A fejleményeket kíváncsian várom, talán kapunk választ egy-egy kérdésre a világbajnokság mérkőzésein.

 

Merle Tamás

latin-történelem szakos tanár