vissza a főoldalra

 2014.06.27. 

Meg kell teremteni Európa energiabiztonságát

A külföldi tulajdonú cégek, és a hazai baloldal mindenkinek nekimennek, aki a lakosság érdekét védi

Brüsszel hétpontos ajánlási csomagjában a rezsicsökkentés visszavonását és a bankadó csökkentését várja Magyarországtól. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának a vezetője szerint Magyarország megmutatta, hogy a rezsicsökkentést végre lehet hajtani, sőt azt is megüzente Brüsszelnek, ez még nem elég. Tovább kell folytatni! A képviselő nem tartja meglepőnek, hogy a külföldi tulajdonú cégek, amelyeknek Magyarországon nagyon komoly támogatóik vannak, most rohannak az extraprofit után.

 Brüsszelnek miért érdeke, hogy a magyar kormány vonja vissza a rezsicsökkentést?

 – Azoknak a közműcégeknek, amelyeket még a Horn-kormány idején privatizáltak az elvtársak, megvannak a kijáró embereik, és ők súgnak a brüsszeli bürokratáknak. Ezeknél a cégeknél nagyon komoly tröszt- és extraprofit-szemlélet uralkodik. Őket kizárólag a profit motiválja. Számukra semmi más nem számít. Azt is tudni kell, hogy Brüsszel nem önmagában a rezsicsökkentést támadja, hiszen ennél okosabbak az ottani döntéshozók, hanem azt az eszközrendszert, amivel a rezsicsökkentést eddig véghez vittük. Azért voltunk képesek véghezvinni a háztartások, a magyar családok érdekében a rezsicsökkentést, mert az egyetemes szolgáltatás eszközével éltünk. Ennek lényege, hogy a gázt, a villanyt és a távhőt a lakosok hatósági áron kapják. Ezt a hatósági árat pedig a magyar állam szabja meg. A parlament által meghozott törvények, a kormány rendeletei alapján a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Eddig mi, magyarok fizettük a legmagasabb rezsiárakat Európában, ezért határoztunk a csökkentés mellett. 2013-ban 20%-kal csökkentettük az energiaárakat. Idén pedig – annak köszönhetően, hogy április 6-án és május 25-én a kormánypártoknak adtak nagyfokú bizalmat – szeptembertől 5,7%-kal csökken az áram, októbertől pedig 3,3%-kal a távhő ára. Ezt a rendszert támadja Brüsszel, mert az extraprofitra éhes közműcégek szinte tollba mondják az EU-s bürokratáknak sérelmeiket és javaslataikat. Így egyértelmű, hogy gazdasági és pénzügyi profitérdekek állnak a háttérben. De nincs olyan jogszabály az Európai Unióban, amely alapján bármelyik tagállamnak, köztük Magyarországnak is megszabhatnák azt, hogy alkalmaz-e hatósági árat, vagy sem. Az EU-ban rajtunk kívül még 16 ország alkalmaz hatósági árat vagy más egyetemes szolgáltatást. Brüsszelen kívül a rezsicsökkentést az extraprofitot szorgalmazó cégek hazai szövetségesei is támadják. Ők az „álbaloldal” jeles képviselői, a Demokratikus Koalíció, a Bajnai-párt és az MSZP. E pártok politikusai, amikor hatalmon voltak, mindig a profitorientált külföldi cégek érdekeit szolgálták ki, s most is ezeket a nagyvállalatokat protezsálják, s azért támadnak mindent, ami a rezsicsökkentéssel kapcsolatos. Jól látható, hogy erről a politikáról ők soha nem akarnak lemondani. Mi azt kértük a lakosoktól, hogy azon túl, hogy a Békemeneten kívül 2,5 millióan álltak ki aláírásukkal a rezsicsökkentés mellett, mindkét idei választáson azért szavazzanak a kormánypártokra, hogy ne azok kerüljenek hatalomra, akik másban sem tudnak gondolkodni, mint a privatizációban, és a kis keresetű emberek anyagi tönkretételében. A Fidesz–KDNP újból kétharmados felhatalmazást kapott, ami azt üzeni, hogy a magyar emberek jelentős többsége támogatja a rezsicsökkentést. Május 25-én is egyértelmű volt a válasz, hiszen a 21 EP-képviselő közül tizenkettő a nemzeti listáról kapott mandátumot. Így Brüsszelben is többségében olyan politikusok képviselik hazánkat, akik a magyar nemzeti érdeket szolgálják az energiapolitikában is.  

A magyar kormány miként válaszol az Európai Bizottság fölvetésére?

 – Azt, hogy gyakorlatilag 180 fokos fordulatot kéne venniük. Szerintünk az árcsökkentést radikálisan és gyorsan tovább kell vinni a szabadpiacra, ahol a Fidesz megítélése szerint a szabad vállalkozói szellemet és a munkahelyteremtést csak a rendkívül magas, az amerikai átlagnál ötször magasabb energiaárak gátolják. Tehát meg kell teremteni Európa energiabiztonságát, az európai energiapiac és energiaszolgáltatások összekapcsolására, biztonságos energiaellátásra van szükség. Hiszen az EU nem egy tröszt, nem egy konglomerátum, hanem az európai nemzetek összessége. Ezért Brüsszelnek az európai nemzetek érdekeit kell szolgálnia a gazdaság- és az energiapolitikában is. Ha a már említett versenyhátrányt figyelmen kívül hagyják Brüsszelben, akkor évek múlva több millió munkahely kerülhet veszélybe Európában, s elsősorban annak keleti és középső részein. Ehhez hatalmas munkát kell elvégezni, s nem gondolom, hogy rövid időn belül megváltozik az EU bürokratáinak szemlélete, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezen változtassanak. Mi magyarok a rezsicsökkentésben élen járunk, követőink is vannak, s már ott tartunk, hogy azon a szociális intézkedésen túlmenően, hogy több szabadon elkölthető pénzt hagytunk a magyar családok zsebében, s ezáltal javult a lakosság szociális állapota – most azon dolgozunk, hogy kiterjesszük a rezsicsökkentést az ipari termelésre is. Azt szeretnénk, ha a hazai kis- és középvállalkozók, illetve azok a befektetők, akik szabad vállalkozással munkahelyeket teremtenek a piacon, Európa legolcsóbb energiáját kapnák. Tehát hamarosan bekövetkezik az ipari rezsicsökkentés.

 Amennyiben az EB ajánlási csomagjának nem tesz eleget hazánk, úgy számíthatunk-e különböző szankciókra?  

– Nem gondolom, bár kötelezettségszegési eljárással fenyegettek meg bennünket. Bizonyára ezt az eljárást el is indítják ellenünk, még akkor is, ha annak semmilyen jogszabályi alapja nincs. Csupán egy energialobbi érdekeit szolgálják ki a brüsszeli bürokraták.

 Említette, hogy a rezsicsökkentés intézménye nem csupán hazai kuriózum, más EU-s tagállamokban is bevezették és vannak követőink is. Akkor beszélhetünk-e újfent kettős mércéről?

– Sajnos újfent kettős mércét alkalmaznak az EU intézményei. Emellett Magyarországnak a kommunistákból is a legrosszabbja jutott. Itt vannak azok a balos politikusok, akiket nem érdekel az, hogy miből fizeti meg a lakosság a rezsidíjakat, hanem teljes egészében kiszolgálják az extraprofitra törekedő külföldi cégeket. Bennünket azért ostorozhatnak, mert nálunk a rezsicsökkentés radikális volt, ami nagyon megviselte az addig nagyon kényelmesen eléldegélő hazai, de külföldi tulajdonú cégeket.

 A brüsszeli akadékoskodások mennyire hajthatják a vizet a hazai EU-szkeptikusok malmára?

 –Bizonyára eléggé. A baloldaliak az Európai Egyesült Államokban gondolkodnak, míg mások azt látják: ha egy jó intézkedést támad az EU, akkor csak az a megoldás, ha kilépünk az unióból. Holott nem az EU-val, hanem annak döntéshozóival van a probléma.  

Ha nem lenne rezsicsökkentés hazánkban, az mennyire gátolná a magyarországi munkahelyteremtést?

 – A hazai vállalatok versenyhelyzetének fő biztosítéka a rezsicsökkentés. Ahhoz, hogy a vállalkozók munkahelyet teremtsenek, befektessenek, helyzetbe kell őket hozni. Ha nem így teszünk, akkor a gazdaságunk visszamarad, ahelyett, hogy élénkülne.

 A rezsicsökkentéssel a családoknál maradt pénz erősíti a hazai kereskedelmi forgalmat? Tehát például több élelmiszert, könyvet, színházjegyet tudnak vásárolni a magyar családok a rendszer bevezetésével?

 – Már az a típusú rezsicsökkentés, amellyel elértük azt, hogy a privatizált cégek nem viszik ki a magyar lakosság pénzét extraprofitként az országból, több mint 300 milliárd forintot hagyott a családoknál. Ennek egyik gazdasági hatása, hogy immár második hónapja 0,1%-kal csökkent a fogyasztói árszínvonal, az előző évihez képest. Így megszűnt az infláció, defláció keletkezett, ami azt mutatja, hogy megszűnt a pénzromlás. A második hatás: a magyar kiskereskedelmi bevétel hónapok óta 5-8%-kal növekszik. Ez azt jelenti, hogy az emberek a rezsicsökkentésből megmaradt pénzüket szabadon elkölthetik. S lényeges kiemelni, hogy sokan az adósságukat törlesztik a felszabadult pénzösszegből.

 Mindezek a rezsicsökkentési lépések mennyiben függnek össze a lakások energiakorszerűsítésével?

 – Természetesen nemcsak az árak csökkentése szükséges, hanem azt is elő kell segíteni, hogy az energiát minél gazdaságosabban használjuk föl. Ezen a területen van még tennivalónk. Azokat a programokat, amelyek nemcsak a lakótelepi, hanem a kertes házak energiatakarékos felújítását is szolgálják, a jövőben is támogatni kell. Mi tehát energiatakarékossá szeretnénk átalakítani a fogyasztást, de ezzel egyáltalán nem ellentétes, sőt nagyon is kívánatos, hogy a lakosság és a magyar ipar olcsón jusson hozzá az energiához. Ez egyszerre szociális, gazdaságélénkítő és termelői versenyelőnyt jelentő kérdés.

 A Demokratikus Koalíció szerint a rezsicsökkentés egy „közönséges blöff", amellyel a kormány a legszegényebbek kárára próbálja helyzetbe hozni a leggazdagabbakat. Mi erről a véleménye?

 – Gyurcsányéknak azt tanácsolom: menjenek ki a lakótelepekre, és nézzék meg, hogy az ott élők mennyire élnek „luxus körülmények” között, mondjuk 52 négyzetméteren a 10. emeleten, kánikulában. Ne a másoktól elorzott, többszintes, úszómedencés, Szemlő-hegyi villák világából induljanak ki. Egyébként a rezsicsökkentés a legszerényebb körülmények között élő családokon segített leginkább.

 Egy valamit nem értek: a rezsicsökkentés nem csak a kormánypártok szimpatizánsait érinti. Miként lehetnek olyan balliberális szavazók, akik ezt ellenzik?

 – A kormány kétharmados felhatalmazást kapott, de a háromharmad, az egész ország érdekében hozza meg döntéseit. Ezért akik megpróbálnak éket verni magyar és magyar között, nagyon káros politikát folytatnak. Mi ennek az ellenkezőjét hirdetjük: minden magyar érdekében kell törvényeket hozni, s ilyen volt a rezsicsökkentésre vonatkozó jogszabály is. A rezsicsökkentés minden magyar háztartáshoz eljutott, minden magyar családon segített.

Medveczky Attila